Velencei Álom

Erdély, Maros, Vécs:
Egy nap a kedvenc kávézómban ültem, iszogattam a Hargitán szedett áfonyából készült teámat. A kávézó a falu szélében volt jól látszottak innen az erdők a völgy és a Kemény család kastélya. Káprázatos hely volt, minden évben ide látogattam pihenni pár napot vagy hetet. Egy barátomat várom most, Hannát. Még nincs 30 éves, közép magas, átlagos testalkatú lány. Hosszú fekete hajjal és káprázatos színű szemmel hogy miért, mert se nem szürke se nem zöld se nem barna, hanem káprázatos.
Hanna, fotóriporter egy londoni lapnál, a Hírnöknél. 4éve dolgozik itt, szereti a munkáját, tehetségét páratlannak tartják, semmi pillanat alatt tűnt fel a semmiből és tört a magasba. Csinos, a pasik álma, de ő a szinglik boldog életét éli mondván nem ér rá párkapcsolatra. Ezért a kijelentése végett pletykalapok sokat cincálták, de ő könnyen kivágta magát.
A fotósok nagy kihívása minden évben Velence legnagyobb ünnepe a karnevál. A méltán elismert fotós Hanna, idén megkapta a lehetőséget, hogy bizonyítson.
Ez az utazás nagyon fontos volt a számára, azt mondta rengeteg mesélni valója van.

Kedd: London

Leon ( az újság igazgatója)
– Hanna, beszédem van veled. Mondjuk most!
– Megyek!
Beültünk az irodába.
– Mond?
– Nos, mint tudod, Velencében hétvégén kezdődik a karnevál, ami nagyjából egy hétig tart. Nos, ez idén nem lesz akármi, mert Londonban versenyt hirdettek, mégpedig a tavasz fotósa címen. Minden újság akarva akaratlan nevez, ha a hírét őrizni akarja. A lényeg Velence életét megörökíteni páratlan módon, mint még senki. Egyszerű, de nagyszerű képekből összevarázsolni mind azt, amit egy ember ilyenkor átérezhet. Nem csak az álarcokra kíváncsiak, hanem arra, ami mögötte rejtőzik. Értékelik a fotót és a fotóst egyaránt. – Hanna némán hallgatott és figyelt. – Azt akarom, hogy Te menj. Te vagy az, akinek esélyen van megnyerni másnak, nincs! Már mindent elintéztem egy jó barátomnak van, ott lakása ott fogsz lakni. Szem előtt, de ezért mégsem olyan feltűnően. A Rialto híd mögött nagyjából. Már akár este indulhatsz. – Leon önelégülten mosolygott.
– Azt nem kérdezed, hogy akarok-e menni? Tudod jól, hogy én ilyenkor Japánba szoktam utazni, avagy Erdélybe, mert kb. egész évben nem pihenek semmit. – Fintorgott Hanna.
– Tudom, de ez most nagyon fontos! – Nézett rá kérlelőn Leon.