A+ A-

Lebukás

Lassan két éve a dolognak... Csak feküdtem a vizelettől nedves, hideg kövön, testem minden ízében remegett és elképesztően mocskosnak, undorítónak éreztem magam. Lassan beesteledett, karjaim elzsibbadtak, hátam is kibírhatatlanul fájt, de nem tudtam kiegyenesedni, mert a rövid lánc kíméletlenül a fürdőkád lábához rögzített. A rengeteg pénzért vásárolt csábító női fehérnemű - garnitúra szakadozva lógott rajtam. Mindkét harisnyám több helyen felszaladt, megcsavarodott a lábaimon, korzettemről kikapcsolódva csüngtek alá a harisnyatartó pántok, hosszú szaténkesztyűm a csuklómig visszacsúszott és minden rajtamlévő ruhadarab áporodott ondó és pisiszagot árasztott.
Hogy is jutottam ide? Volt időm végiggondolni a röpke négy óra alatt, amit saját csapdám biztosított nekem. Tehetetlen düh tombolt bennem és kilátástalanságomban a sírás kerülgetett. Talán ez volt az első pillanat életemben, amikor még az öngyilkosság gondolata is átvillant az agyamon. Nem - nem, kell lennie kiútnak, nem létezik, hogy ne szabaduljak meg ettől a nyomasztó álomtól... de csak őrlődtem tovább megalázva, meggyötörve egy szánalmas, nevetséges szituációban. Mindezt a magam hibájából. Lebuktam. Immáron másodszor, nem tanulva előző hibámból. Megkaptam a sorstól amit egy ilyen fetisiszta - transzvesztita onanizálónak meg kell kapnia.
Akkor még nem tudtam mit csinálok. Csak néztem a széken nővérem másnapra kikészített ünneplőruháját és ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy felpróbáljam. Talán hat vagy hét éves lehettem, vajmi kevés fogalmam volt a szexualitásról. Tetszett a ruha, hófehér csipkék, fodrok, lágy esés, selymes tapintás... Amikor csak lehetett, elhaladtam a szék mellett és végighúztam a kezem a ruhán. Éreztem, hogy lent valami bizsereg, izgalomba jöttem. Az alkalom kínálkozott, egyedül maradtam néhány nap múlva pár órára. Hevesen dobogó szívvel kutattam át a szekrényt, míg rátaláltam. Őrült iramban vetkőztem le és próbáltam ügyetlenül magamravenni. Akkor még fejletlen hímvesszőm ácsingózott az alsónadrágomban, s én rohantam a tükör elé, hogy megnézzem magam. Aztán az ágyra dőlve mozogni kezdtem egy párnán - ahogy azt esténként is csináltam - egészen addig, míg lent valami lüktetést nem éreztem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.78 pont (36 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 firstex 2005. 02. 23. szerda 09:11
A sztori nagyon jól indul, lehetett volna egy frankó kis travi történet, erre sajnos átalakult az egész valami brutálissá. Kár érte.
#9 csillagbolcsis 2003. 04. 8. kedd 23:41
"Transexualitás egy betegség"

???
A baratom transz szexualis... es cross gendered... Es nagyon nagyon nem beteg. Sot...

Egyebken a tortenet jo lenne, csak tul durva ez az alazas tema.
#8 Dana 2002. 06. 16. vasárnap 19:24
Szívesen olvasnék több transzvesztita-mesét a "Törté-Net" -ek között. A sztori szuper, kíváncsi vagyok, hogyan vágott vissza főhősünk az undorító Tamásnak.
#7 Nacsa 2002. 06. 10. hétfő 16:13
Ez egy igazi profi történet, ha nem a bizarr kategóriában létezne, mind élveznétek. Ha az író normális, akkor jócskán meg van áldva képzelőerővel, mert igen plasztikus a főhős jellemrajza.
10 pont
#6 Valaki 2002. 06. 10. hétfő 14:11
NEM TETSZIK , MEGALÁZÓ, UNDORÍTÓ, SZEMÉT
#5 cöcö 2002. 06. 8. szombat 20:09
ez nem jó [/b) Nagyon NEM Jó.Én sajnálom ezt a srácot..a Transexualitás egy betegség,és ezért nem agyon kell verni,és így megalázni...
#4 R.Z. 2002. 06. 7. péntek 21:34
Hát ha ez bárkinek is tetszik...ez szerintem nem emberi dolog. El is ment a kedvem mindentol
#3 Zajcev 2002. 06. 7. péntek 00:42
Háááááátttttttt , ez olyan.
Pont olyan.
#2 Amazon 2002. 06. 6. csütörtök 17:27
Ez a "Tamás" szereplo elég gusztustalan..de a történet iroja is..pfuj..
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?