A nap, amikor anyám szája telement fasszal

Magamra nem sok szót vesztegetnék. Ákos a nevem, elmúltam 17, nagyon magasra nőttem (195 centi), de ehhez képest vékony vagyok (80 kiló). Még gimnáziumba járok, de már készülök a főiskolára. Mivel anyám nem dugott a sámli alá, adódott a kosárlabda. Ez aztán meghatározza a mindennapjaimat is: hétfőtől péntekig délután háromtól ötig kosárlabda-edzés, szombaton délelőtt 8-10 és délután 16-18 szintén. De szeretem csinálni, és hiszek benne, hogy egy nap profi ligás kosaras leszek. Anyuval ketten lakunk egy barátságos, kétszintes családi házban. A földszinten konyha, nappali, ebédlő, az emeleten két hálószoba, fürdőszoba. Nem nagy, de mi szeretjük. Anyu hálószobája a ház délkeleti sarkában van, az enyém az átellenes sarokban. Pont megfelel, így nem zavarjuk egymást. Anyu ajtaja előtt kell elmennem, ha a lépcsőt használom, de ennyi az összes kényelmetlenség. Általában csukva van az ajtaja, ha bent van, és én ezt tiszteletben tartom, mert ő sem nyit be hozzám kopogás nélkül. Mondom, általában csukva van az ajtó. Nos, ezen az emlékezetes napon másképp volt. Azzal kezdődött a dolog, hogy az edzőmet elkapta valami betegség, és a péntek délutáni edzés elmaradt, plusz a két szombati is. Ezt a szakosztályvezető közölte délután háromkor a csapattal. Így aztán nem este hatra értem haza, hanem fél négyre, mert a csapattársamért eljött az apja kocsival, és engem is hazavitt. Kitettek a házunk előtt, és mentek a dolgukra. Sosem volt szokásom hangos csörtetéssel berontani a házba, és hangosan kurjongatni, hogy hahó, megjöttem, most sem tettem így. A bejárati ajtó kulcsra volt zárva, ebben nem volt semmi szokatlan, Anyu bezárkózik, ha egyedül hagyom otthon. Anyuról még nem meséltem, ideje pár szóval bemutatnom. Mindössze 38 éves, izmos, sportos alkatú, de csak 165 centi magas. Hosszú, eredeti vörös haja van, gyönyörű bronz sörény. Ehhez társul 65 kilogramm, egy kellemesen gömbölyded popsi, és meglehetősen nagy mellek. Sosem stíröltem Anyut, de vak sem vagyok. A kedvenc otthoni szerelése általában egy testhezálló rövidnadrág, és egy bő póló, ami alatt otthon nem visel melltartót. Újabban az én pólóimat is hordja, de akkor nem vesz rövidnacit, mert a pólóim bőven eltakarják, amit kell.