A+ A-

Kriszta

Csönd, csak a vér dobol a fülemben, majd hallom, ahogy a víz zuhog a fürdőszobában. Nem térek magamhoz. Néhány perce még dolgozom, próbálom rendbetenni a restanciámat, most meg a vágytól majd szétpattanva, tehetetlenné kötözve térdelek egy lányszobában, kényére-kedvére kiszolgáltatva a barátom lányának. A legmegdöbbentőbb azonban a helyzetemhez méltatlanul ágaskodó farkam, mintha élvezné ezt a helyzetet.
Szám bekötve, a bugyi íze sem kifejezetten a nyugalmamat szolgálja, így még próbálkozni sem tudok a kimagyarázkodással, a könyörgéssel. Ráadásul moziba megy, mit akar addig csinálni velem? Kétlem, hogy el akar engedni. Térdem kezd fájni, a szám kiszáradva, nyelni sem igazán tudok, ha így hagy, megőrülök, mire hazaér. A víz hangjától lassan a hólyagom is feszülni kezd. Mi lesz itt?
Abbamarad a víz csobogása, majd rövidesen hallom Kriszta lépteit. Ruhasuhogás, fiókok hangja.
- Leveszem a kendőt a szádról, de ha megszólalsz, lábujjhegyen töltöd a következő pár órát. Értve! - Bőszen bólogatok, sok lehetőségem úgy sincs. Hűvös ujjak bontják a csomót a tarkómon, óvatosan tolom ki nyelvemmel a ronggyá rágott bugyit.
- Gondolom, megszomjaztál. - Limonádé, kesernyés a citromtól, jól esik. Van vagy három deci, de elfér. Furcsa, megkötöz, megkínoz, de gondoskodik rólam. Valami puha ér a nyakamhoz, megrándulok, de semmi fájdalmas. Egy széles nyakörvet csatol rám, el nem tudom képzelni, honnan szerezte. Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki erről a szende szőke egyetemista lányról. Az ujjak a szememet takaró kendőt kezdik bontogatni, hunyorgok a rég látott világosságtól. Kriszta már menethez öltözve, miniszoknya, spagettipántos top, fiatalos melle minden férfiszemet vonzóan domborodik benne. Lehajol, a farkamat fogva tartó kötelet bontja, majd, mint egy pórázt, meghúzza.
- Gyere szépen. - Térdem recseg, nyögve állok fel és mint a kiskutya követem a lányt. Kerek feneke ingerlően ringatózik előttem, farkam megint kezd megtelni vérrel. A fürdőszobába tartunk, ahol beleültet a zuhanytálcába, nyakörvemet hozzákötve a csaptelephez. De ez nem elég neki, lábamat beparancsolja a tálcára, majd a farkamról lógó kötelet hozzáköti nagylábujjaimhoz. Minek ez a sok madzag, úgyse tudnék elmenni. De még térdeimet is összeszíjazza a saját derékszíjammal.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.39 pont (18 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 Andreas6 2017. 07. 8. szombat 16:28
Helyre kellene már állítani egy befejező résszel az egyensúlyt! dezz, nem vagy te egy kicsit mazochista?
#5 A57L 2014. 03. 25. kedd 05:54
Ez nagyon jó lett.
#4 papi 2013. 12. 19. csütörtök 09:51
Tetszik
#3 Andreas6 2013. 05. 11. szombat 14:40
Ki kell várnod, amíg elenged, utána addig vered, ameddig úgy nem gondolod, hogy elég!
#2 kecskeffy 2008. 08. 20. szerda 19:54
Dórit akarom :)
#1 Törté-Net 2007. 04. 2. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?