Könyvelő lány elcsábítva 6. rész

Olvashattad, hogy én sem. Írtam volna én, de amikor az utolsó két sort leírtam, rádöbbentem, hogy itt abba kell hagyni, ehhez nem szabad semmit hozzátenni. Ez volt a nagy arculcsapás. Folytatni biztosan tudom, a kérdés az, hogy hogyan? És ez az amit még nem tudok.

Hát Éva,tudod hogy nem erre számítottam! De NAGYON JÓ lett!!!
Elképzelem milyen lehetett,amikor irás közben arcul csapott a valóság érzése.
De azon egyetlen másodpercig sem aggódom,hogy nem tudod folytatni.
Ment a max.pont,igaz hogy a szex nem illette,de van amikor húszat is adnék!

Nemcsak te vagy így ezzel. Egyelőre én sem tudom, hogy lehet ebből a szituációból tovább lépni. De a közös írásainkból azért tapasztalhattad, nem nagyon van nálam lehetetlen. De most időre van szükségem.

Olvasd el, amit sztbalinak írtam. Nem így terveztem ezt a részt, megvolt a többi is a fejemben, de az ujjaim valahogy így írták le, és ekkor döbbentem rá, hogy ezt a részt nem lehet folytatni, ott a befejezés. De látod, nincs a sorozat lezárva még, csak iszonyú nehéz a folytatás, azt hiszem ezt te is belátod. Jár az agyam, de várom a reakciókat is, folytatni? Ha igen, akkor hogyan? De mindenképpen le kell ezt zárni, nem maradhat így a levegőben.

Kíváncsivá tettél. Nem is tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ebből a szituból tovább lépni. Ez a rész, annak ellenére, hogy nincs benne direkt szex, izgalmas. Jól felcsigáztad az érzelmeket.

Kedves Éva! Kérlek ne legyen itt vége. Folytasd, mert így túl sok kérdést hagysz nyitva. Szerintem lehet boldog vég is egy kielégítő, kiegyensúlyozott boldog kapcsolattal, majd terhességgel. Az utód megszületése után is el lehet gondolkozni a folytatáson...

Érdekesen alakul ez a történet. Nagyon várom, hogy mi lesz ezután.

Köszönöm az elismerést. Szerintem a jó történet olyan, hogy amikor valaki olvassa bele tudja magát élni, és úgy érzi a valóságot olvassa, amit az írás tár eléje. És nem valóság az, ahol minden mindig a legnagyobb rendben van, minden szép és tökéletes. Az már nem a való élet, nem a mindennapok öröme, bánata.

Lehet, hogy nekem éppen azért tetszett  mert nem családi történet. A lány tépelődése ad valóságízt, és egyben feszültséget a történetnek. Nekem tetszett, mint minden írásod.

A pontszámon ne csodálkozz. Ez nem családi szextörténet. Csak jött az eddigi hatalmas szexek, őröm és vidámság után, egy drámai befejezés. És ezt az oldalon sokan nem szeretik.

Van valamennyi igazság abban, amit leírtál. De nem intermezzo. Amikor írtam, nagyjából ennek az írásnak a duplája volt tervben. És itt ért a "szerzőt pofáncsapják" effektus. Csak írtam, és amikor idáig eljutottam, - bár a fejemben ott volt az eredeti elképzelések szerinti folytatás - rádöbbentem, hogy itt kell abbahagyni, annál is inkább, mert én sem tudtam a hogyan továbbot. Tulajdonképpen még 4-5 sorral le lehetett volna zárni a teljes sorozatot, mint két munkatárs folytatták az útjukat, majd minden ment úgy tovább, mint a megismerkedésük előtt. Ezt éreztem, és gondolkoztam rajta. De úgy döntöttem, inkább megvárom a ti, az olvasók véleményét, és annak megfelelően folytatom, vagy befejezem.

őszintén szólva, nem értem a viszonylag alacsony pontszámot, nekem ez a rész is nagyon tetszett

Ez a rész inkább egy intermezzo és így; hogy csak említik az akciókat talán a címkék fele felesleges. Én így látom. Amúgy nagyon jól alakul ez a sorozat is.