A+ A-

Az ajánlatom tisztességtelen

A Tisztességtelen ajánlat novella tükörtörténete.
1997-ben, 39 évesen egy durva válással a hátam mögött, tökéletesen éreztem magam egy agglegény szabad életében. 3-4 év alatt, amióta vége lett annak a nem túl jólsikerült házasságomnak, tulajdonképpen az időnkénti „barátnős” időszakon kívül teljesen egyedül éltem. Csak egy szempont volt, ami rontott a tökéletességen…
A fizetett szolgáltatások szóba sem jöhettek… Az utcán álló lányok gondolata is taszított. És ebben az időben még nem volt az interneten lehetőség az ilyen célú kapcsolatteremtésre. Ezért nélkülözés és sok-sok fájdalmas „koplalás” volt, ami a szexuális életemet jellemezte.
Anyagilag szerencsés voltam. Nagyszüleimtől jelentős vagyonhoz jutottam a rendszerváltás utáni kárpótlások által, és elég tehetségesnek bizonyultam ennek az örökségnek a kezelésében, forgatásában is. Fő bevételi forrásom az ingatlanok vásárlása-eladása, illetve bérbeadása volt Budapesten és vidéken.
Történetem egy pesti belvárosi ingatlan megvásárlásával, felújításával és annak kiadásával kezdődik. Szépen sikerült a lakás felújítása és berendezése… még azon is elgondolkodtam, hogy én magam költözöm bele. Csupán a gépjármű parkolás lehetőségének hiánya tántorított el tőle. A hölgy, akivel akkoriban együtt dolgoztam, nagyon gazdaságosan, de mégis ízlésesen és otthonosan alakította ki a rábízott lakások és irodák berendezését.
A kedvező ár és a szép ingatlan ellenére a hirdetésre mégsem jelentkeztek túl sokan. Ennek igazából nem jöttem rá az okára. Június legvégén, nagy nyári melegben érkezett egy ígéretes érdeklődés egy édesapától, aki egyetemista lányának keresett albérletet a szeptemberi szemeszteri időszaktól. Amikor pár nappal később megérkeztek, látszott rajtuk az intelligens vidéki emberek bizonytalansága a városi környezetben. Nem nálam jártak először, ez is látszódott a fáradságukon és az apuka türelmetlenségén. A lány nagyon fiatal és csendes volt. Szeméből különös értelem sugárzott felém, és a testtartásából előkelő jellem rajzolódott ki bennem. Ami igazán megfogott az a mosolya, ahogy a lakást körbejárva egyre inkább lelkesedni kezdett a bérlemény iránt. Szinte táncolva fedezte fel a nem túlságosan nagy tér lehetőségeit. Nem tudta… de nem is igyekezett letagadni, hogy tetszik neki az, amit lát. Miután megállapodtunk, vidáman surrant ki. Valamilyen oknál fogva sokáig gondoltam rá, ahogy ruhája ellebben mellettem a kijárat felé.
Szeptember első hétvégéjét beszéltük meg a kulcsátadásra. Mikor megjelent, éreztem, hogy úgy lépett be a lakásba, mintha hazaérkezett volna. Egyszerűen sugárzott a boldogságtól. A költözéshez praktikus farmernadrág volt rajta, ami szorosan simult a karcsú lábára és a formás popsijára… Polóját topként csomózta a tenyérnyi melle alá… hosszú haja kontyba volt fogva… „Hülye vagy? Ne csináld már, hát majdnem gyerek!!!” üvöltött a lelkiismeretem a fejemben. „Éhségemmel” magyaráztam, hogy mégis milyen sokszor elkalandozott a tekintetem a testén. És csak reméltem, hogy nem veszi észre mennyi bűnös gondolatom támadt a látványára. Miután megbeszéltük a tudnivalókat és elintéztük a papírmunkát, én amilyen gyorsan csak lehetett magára hagytam.
Fél évvel később jelezte az könyvelőm, hogy egyik bérleményemből nem érkezett meg a várt havi lakbér és rezsiköltség térítés. Már szinte teljesen elfelejtettem, hogy ki is lakik ebben az ingatlanban…
A lakásban volt telefon… fel is hívhattam volna, de valamilyen oknál fogva úgy éreztem, hogy muszáj odamennem hozzá.
Ajtót nyitott, és értelmes arcán azonnal olvastam: „Tudja miért vagyok itt!”. Aggodalom és fájdalom volt a szemében, amikor tájékoztattam, hogy az áprilisra várt lakbér nem érkezett meg. Már az első találkozásunkkor tudtam, hogy nem egy link család. Megbízhatónak és becsületesnek tűntek… biztos voltam benne, hogy ha szándékos is a késedelem valami nagyon jó ok van a háttérben.
Pár nappal később telefonon felhívott („én legalábbis így emlékszem”) és bejelentette, hogy nem tudják fizetni tovább a lakbért… igazából folyamatosan zokogott. Ha ez személyesen történt volna, kis túlzással a nevére iratom az ingatlant, annyira megsajnáltam. A szívem összeszorult a fájdalmas szavaira. Természetes volt, hogy engedtem neki annyi haladékot, hogy a kifizetett kauciót lelakja. Egyszerűen ez volt a minimum, amit hirtelen nyújtani tudtam.
Álmatlan éjszakák jöttek, amiben Detti… az albérlő lány, olyan dolgokat tett meg velem, amiket nem lett volna szabad elképzelnem. Csodálatos teste a rabjává tett, bűnös gondolatok férkőztek meg a fejemben, amiket sokszor napközben sem tudtam kitörölni. Lelkiismeretem harcolt a vággyal, hogy ez a fiatal lány az enyém legyen. Képtelenségnek tartottam az ötletet, hogy egy ilyen fiatal és értelmes lány akár szóba fog állni velem… „Biztos, hogy van barátja… Csak lejáratom magamat!” Rengeteget rágódtam… a fejemben az a saját magam számára is undorító ötlet rajzolódott ki, hogy mi lenne, ha felajánlanám neki a lakás bérletét… ha egy pici kóstolót ad nekem magából.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.71 pont (42 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 FlyEagle
2019. 07. 17. szerda 20:24
nekem tetszett, hogy a gondolatok, és a háttértörténet is izgalmassá teszi, egymás után olvasva, kicsit unalmasabbnak, pontosabban kevésbé izgató a történet, mert ugyanazt meséltet el, a másik szereplő szemszögéből, és az ő hátterével, és gondolataival, ez egy történetben is megoldható lenne ízléses ugrásokkal a szereplők között. Szép a történet, de egy folytatás jó lenne Detti szemszögéből, több erotikával, hogyan pótolja be az elhalasztott szexmentes éveket, új pozíciókkal, élményekkel, Válaszolok rá!
#13 77Kilroy
2019. 04. 15. hétfő 22:08
Sokan írjátok, így el kell fogadnom, hogy sokkal rosszabb lett. Néhány hozzászólónál azt gyanítom, hogy nem tudja mit jelent a tükörtörténet kifejezés. Válaszolok rá!
#12 77Kilroy
2019. 04. 15. hétfő 22:04
Nem értem... mi van átkozmetikázva? Ez a két történet biztos, hogy nincs sehol máshol fent. Most írtuk mindkettőt. Hogy olvashattátok? Válaszolok rá!
#11 sunyilo
2019. 04. 15. hétfő 22:04
Nem jó, csak hosszú. Ráadásul már volt, csak picit át lett írva. Semmi újat nem tud senki írni??? Válaszolok rá!
#10 fiesta14
2019. 04. 15. hétfő 22:03
Tetszett! a másik is ,azt is olvastam, persze igen hasonlóak.
a vége fura, mint ha elvágták volna, amikor 2. alkalommal ment ot... mitörtént? stb...
A "másik " ha jól emlékszem ott azért volt valami befejezés féle. Válaszolok rá!
#9 listike
2019. 04. 15. hétfő 17:01
Ma ez a második újra írt átkozmetikázott történet. Ennek semmi értelme. Válaszolok rá!
#8 77Kilroy
2019. 04. 15. hétfő 09:50
Köszi Andreas! wink
Még fogalmazni is elfelejtettem előző hozzászólásomban, annyira megleptek a reakciók. Válaszolok rá!
#7 Andreas6
2019. 04. 15. hétfő 09:10
Nem rosssz ez. Válaszolok rá!
#6 77Kilroy
2019. 04. 15. hétfő 08:22
Köszönöm a véleményeket! Hát ez ezek szerint ez nem jött át nektek... Nem értem mi lehet a baj.
@fehérfabia "ezt" biztos nem olvashattad, mivel nincs alig pár hete írtam meg. A tükör másik oldala csak hasonló, ugyanolyannak nem mondanám.
A tükörtörténetek a műfajukból kifolyólag nagyon nem térhetnek nagyon el egymástól. De azért a két történet nagyon nem ugyanaz. Szinte mindenben más a két szemlélet.
Javaslom mindenkinek, hogy egymás után olvassátok el a kettőt! És együtt értékeljétek a két szemszöget! Válaszolok rá!
#5 cscsu50
2019. 04. 15. hétfő 07:36
egyetértek veterannal Válaszolok rá!
#4 feherfabia
2019. 04. 15. hétfő 06:53
Ezt már olvastam csak egy kicsit változott azóta ! 7p Válaszolok rá!
#3 veteran
2019. 04. 15. hétfő 05:10
Sajnos ez pici változtatással ismétlés. Válaszolok rá!
#2 A57L
2019. 04. 15. hétfő 04:34
Nem tetszett,a közepest sem éri el. Válaszolok rá!
#1 Törté-Net
2019. 04. 15. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről? Válaszolok rá!