A+ A-

Én még sohasem...

Az egész egy péntek reggel kezdődött. December volt és az első egyetemi félévem a végéhez közeledett. Az öcsém utolsó éves gimnazistaként azt próbálta eldönteni, hogy hol tanuljon tovább. Én egy nagy állami egyetemet választottam. Egyesek szerint inkább partihely mintsem iskola, de ez azért túlzás. Az viszont tény, hogy megfizethető volt a tandíja. Sammy mindig is okosabb volt nálam és valamelyik híres magánegyetemben gondolkodott, de ezek sajnos nem voltak olcsók.
Apa csütörtökön felhívott, hogy elküldi hozzám az öcsémet és szeretné ha körbevinném és megmutatnám neki a helyet ahol én tanulok. Lehetőleg győzzem is meg, hogy neki is és a családi költségvetésnek is jobban megfelelne, ha ide jelentkezne.
Nem ígérkezett a legvonzóbb pénteki programnak az idegenvezetés. Más terveim voltak, de ha az az ember kér valamire, aki a számláimat állja, akkor nem ellenkezhetek nagyon. Úgyhogy péntek délelőtt a vasútállomásra hajtottam felszedni az öcsémet.
- Hogy s mint? - érdeklődtem amikor beült mellém.
Sammy szomorúan rám mosolygott és a hátizsákját a hátsó ülésre dobva azt mondta:
- Helló Lynn! Bocs amiért apa rád sózott.
- Ne beszélj zöldségeket! Megtiszteltetés hogy körbe kísérhetlek.
Sebességbe tettem a kocsit és visszaindultunk a campus-ra. Útközben csevegni próbáltam, de a kérdéseimre többnyire csak rövid, zavart válaszokat adott, én pedig nem erősködtem, hanem sorban ejtettem a témákat.
- Új barátnő vagy valami hasonló? - kérdeztem végül.
- Nincs. - mondta a legszánalmasabb arckifejezéssel amit valaha is láttam.
- És azt hiszem soha nem is lesz. - folytatta.
Szomorú volt a hangja, de nem múló szomorúságnak, hanem inkább beletörődésnek tűnt. Mintha tényleg lemondott volna a másik nemről. Megszakadt érte a szívem. Okos volt és amikor elengedte magát még szórakoztató is. De be kellett látnom, hogy született nerd volt. Bátorítóan megszorítottam a kezét és azt mondtam:
- Ne hagyd el magad! Egy napon gyönyörű barátnőd lesz. Tudom. Egy szép napon pedig megházasodsz és egyszer azt veszed észre hogy egy szakasznyi kis szemüveges nerd vesz körbe.
Elnevette magát és én jobban éreztem magam, bár biztos voltam benne hogy nem győztem meg. A kollégiumként szolgáló házban két másik lánnyal osztoztam egy nappalin, egy sarokkonyhán, egy zuhanyzókabinos fürdőszobán és két hálószobán. Az év elején pénzfeldobással döntöttünk és én nyertem. Enyém lett az egyik hálószoba, Adrienne és Carrie pedig a másikon osztozott. Már előre beszéltem velük és nem volt kifogásuk az ellen, hogy Sammy a nappali kanapéján aludjon. Amikor megérkeztünk, mindketten TV-t néztek.
- Helló Lynn! Ő lenne az öcsike? - kérdezte Adrienne Sammy-re mutatva.
A testvérem szinte összerezzent az ujjától, Adrienne pedig elnevette magát.
- Hagyd már békén! - mondta Carrie.
Ő volt a kedves és szégyenlős lakótárs. Persze nem az öcsém szintjén, hanem normál emberi léptékkel szégyenlős.
- Igen, ő Sammy. Sammy, ez itt Adrienne, ő pedig Carrie.-mutattam be őket egymásnak.
- Örülök hogy találkozhattunk! - mondta Carrie.
- Én is. - nyögte elhalóan Sammy.
Adrienne-en látszott hogy valami szurkálódásra készül, de ránéztem és megráztam a fejem. Csak viccelődne és nem vezetné ártó szándék, de a legkisebb élcelődés is összetörheti Sammy-t. Pár pillanatig kínos csendben voltunk. Olyan volt mintha Sammy képes lett volna kényelmetlenséget hozni magával.
- Mik a terveitek mára? - kérdezte végül Adrienne.
- Ebéd a Florentine-ban, utána a tervezett bemutató körút...a többi még képlékeny.- feleltem.
- És este? A Sampson csemeték bevadulnak és bevetik magukat az egyetemi péntek estébe?
- Nem. Nem vagyok oda a partikért. - mondta meglepetésemre Sammy.
“Hát erről ennyit.”- gondoltam. Reméltem hogy a bemutató út részeként ki tudom vinni hogy egy kicsit felszabaduljon és észrevegye a helyi lehetőségeket.
- Adrienne és én is itthon maradunk ma este. Reggel vár bennünket a Habitat for Humanity. Nincs ellenünkre ha társultok hozzánk. - vette át a szót Carrie.
Megköszöntem az ajánlatot és kirángattam magam után. Ha a partizásnak lőttek is, nem fogom hagyni hogy egész nap egy szobában legyen begubózva.
**
A Florentine az áraihoz képest meglepően jó olasz étterem volt és úgy tűnt Sammy is elégedett az étellel. Komornak tűnt, de ez volt nála a normál állapot. Ebéd után megmutattam neki a könyvtárat, a számítógéptermeket, sétáltunk a kertekben (noha télen nem nyújtottak nagy élményt) és megnéztük az egyetemi képtárat. Még egy-két elsötétített előadóterembe is benéztünk. Kihagytam a bárokat és a kollégiumi házakat, amikre a többi ember kíváncsi lett volna, de még így is jól sikerült. A levegő kezdett felmelegedni és jót beszélgettünk.
- Hogy tetszik? - kérdeztem végül.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.42 pont (146 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#17 cscsu50 2018. 10. 1. hétfő 08:02
várom a folytatást
#16 ticsu21 2018. 09. 29. szombat 23:04
Isteni történet volt. Ha lesz folytatás is, azt is tuti azonnal olvasni fogom. smile Persze ment a pont is. nyes
#15 gyuri0926 2018. 09. 29. szombat 19:20
ezt aztan nem lehet nem folytatni
#14 joe013 2018. 09. 29. szombat 16:45
fojtatnod kell!!!
#13 Bizse42 2018. 09. 28. péntek 01:30
Imádom az "anált" !Teljesen átéltem a helyzetet, mintha velem történt volna meg. Mehetek tusolni.... Ott mi fog még velem történni?????
#12 feherfabia 2018. 09. 26. szerda 07:20
Lehetne folytatni1
#11 veteran 2018. 09. 26. szerda 04:14
Jöjjenek a suli napjai.
#10 sunyilo 2018. 09. 24. hétfő 21:35
Jól megírt történet, folytasd, mert még van benne sok lehetőség.
#9 fiesta14 2018. 09. 24. hétfő 14:07
fojtasd, de gyorsan!!
#8 sportyman (alttpg) 2018. 09. 24. hétfő 11:37
Kellemes, izgató, jól felépített történet!
#7 vénember 2018. 09. 24. hétfő 11:04
Folytasd
#6 berher 2018. 09. 24. hétfő 06:42
Nagyon jó. Remélem lesz folytatás!
#5 A57L 2018. 09. 24. hétfő 04:06
Ez az írás megérdemelné a folytatást,mert nagyon jó.9P
#4 zoltan611230 2018. 09. 24. hétfő 03:31
Várom a folytatást,persze ha lesz.
#3 joozsi 2018. 09. 24. hétfő 01:48
Szeretném olvasni a folytatást is!
#2 Olvasó 2018. 09. 24. hétfő 00:52
Jó! Jöhet akár a folytatás is. nyes
#1 Törté-Net 2018. 09. 24. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?