A+ A-

Tornatanár 4. rész

Miután Anikóék elmentek felhívtam a feleségem. Megkérdeztem, akarna e találkozni? Még nem tudtam, mit, és hogy akarnék mondani neki, de majd csak kialakul a nap folyamán… Azt mondta másnap délután ráér. Rendben. Megbeszéltük, hogy ötkor összefutunk a plázában.
Elmentem uszodába, utána ettem egy tripla whoppert, kellett az energiapótlás, közben nézegettem a betérő lányokat, vajon hányan lettek s ki által megkefélve? Ha olyan jött be aki masszírozza a fenekét, arra gondoltam, vajon kaphatott egy két seggre csapást, vagy akár többet? És már emelkedett a farkam!
Este elmentem moziba. Semmi kedvem nem volt otthon ülnöm, egyedül. Ha nem is ismerkedni akartam, jól éreztem magam emberek közt. Jól esett a zsibongás körülöttem.
Hazaérve kinyitottam egy aszút, két pohárral elkortyolgattam, míg a youtube - ról pörgős bigband számok szóltak.
Reggel felkeltem, megborotválkoztam, a szekrényben kicsit keresgéltem, gondoltam valami öltönybe megyek, de kezembe akadt a két éve vásárolt sportzakóm amiről már el is feledkeztem. Egy nem olyan rég vásárolt farmerrel, és egy világoskék m&s inggel teljesen jó kombináció volt.
Kicsit gondolkoztam, hogy most is bekapjak - e egy kapszulát, de mivel tegnap még este is felállt a farkam ha dögös lányt láttam, s a reggeli merevedésem se 2perces volt, bíztam a természetemben.
Elindultam Anikóék felé gyalog. Jó az idő, egy buszmegálló nem táv, és virágot is akartam venni! A virágosnál kicsit gondolkoztam, hogy hány csokrot vegyek, a lányoknak is külön? Végül 1 nagyot választottam ....
Amikor a buszmegállóhoz értem, ránéztem az órára. 11.50. Elégedett voltam. Időben érkeztem. Ahogy felnéztem, mintha a földből nőtt volna ki, Anikó állt előttem mosolyogva.
- Üdvözlöm tanár úr!
- Nagyon örülök kedves Anikó! Remélem nem gond, ha a lakásukig én viszem a virágot, és csak ott adom át?
- Természetesen! Jöjjön, had vezessem át a "labirintuson".
Nem volt vészes, egy kis, alig észrevehető ösvény volt két ház közt, de ha azt el is vétettem volna, egy kereszteződéssel arrább is majdnem oda jutottam volna csak egy varga betűvel.
A kapunál beütött egy 6 jegyű kódot, és egy néhány lépés széles előkert után már be is léptünk az előszobába.
Vártam a lányok zsivaját, de csak egy halk háttérzene szólt.
- Viviék merre?
- Elküldtem őket moziba.
- Bocsánat, lehet rosszul értettem, de nem együtt ebédelünk?
- Dehogyisnem! A sütőben már várja az elkészültét egy szép darab karaj, meg tarja. Tegnap este bekészítettem, már csak 1 óra kell neki, de ez az a fajta étel, aminek akár egy két óra plusz se sok! - mosolyodott el. Élvezte, hogy lenyűgözhet a konyhai tudományával! Ami sikerült is neki. - Viszont nekem fontos dologról kell önnel beszélnem!
- Állok rendelkezésére, ha tudok bármiben szívesen segítek! - közben beljebb léptünk a világos nappaliba, ahol két ülőgarnitúra is volt, egy a tv, egy az ablak felé fordítva, ahonnan a hátsó kertre nyílt gyönyörű kilátás.
- Az állása tökéletesen rendben van, sőt! - kuncogott - Kicsit erről is szó lenne... De üljünk le. - Helyet foglaltam az ablaknál. - Esetleg egy italt? Narancslevet?
- Köszönöm, elfogadom.
Anikó térült - fordult, én addig hátradőltem, és az ablakon kinézve arra gondoltam, hogy vajon mit akarhat tőlem ez a nő? Igazán tovább nem is jutottam a töprengésben, amikor letett elém egy pohár narancslevet, és mellé a dobozt is.
- A tegnapi nap után szerintem semmi okom, okunk nincs arra, hogy udvariassági köröket fussunk!
Bólintottam.
- Nagyon meg voltam elégedve azzal, ahogy a lányokkal bánt! Ahogy végrehajtotta a büntetéseket, de közben arra is figyelt, hogy emberséges maradjon! És hogy nem csak a saját élvezetére figyelt!
Szinte elpirultam.
- Gondolom feltűnt, hogy bár élveztem a történteket, nem mindent gondoltam úgy ahogy ön tette, de nem akartam nagyon belefolyni, bármennyire is szerettem volna. Erről is szeretnék önnel beszélni. Megbízom önben, hogy amit most el fogok mondani, az kettőnk közt marad.
- Ahogy óhajtja!
- Akkor kérem hallgasson végig, ha lesz kérdése, akkor azt a végén tegye fel.
"Édesapám 4 éves koromban meghalt. Anyukám 10 éves koromig nevelt egyedül. A nagyszüleim még születésem előtt meghaltak. Ha nem is szegénységben de azért nem is jómódban éltünk.
Titkárnő volt egy nagyobb üzemben közvetlenül a főnök fia alatt dolgozott... Sajnos kényszerűségből szó szerint is. Egészen addig, míg teherben is maradt.
Először el akarta vetetni, de Imre - a főnök fia - rábeszélte, hogy tartsa meg. Ebből anyám úgy gondolta, hogy szereti, és valószínűleg igaza is volt benne bizonyos szinten. Elvette anyámat, velem is nagyon jóban volt. Megszületett az öcsém, és boldogan éltünk 3 évig.
Imre családja is elfogadott minket, szerettek, családtagok voltunk. Aztán sajnos meghalt a nagyapám. Mármint Imre apja. És sok minden megváltozott.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.23 pont (57 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 deajk2008 2018. 01. 12. péntek 10:46
a bilincselős szexet szeretem... 9p lett
#8 A57L 2018. 01. 4. csütörtök 05:16
Ez már brutális szex.
#7 vakon54 2017. 11. 15. szerda 15:00
Én nemtudnék ígbánni a nőkkel.
#6 tomi19 2017. 11. 14. kedd 10:48
Várom a folytatást 10 pont...
#5 listike 2017. 11. 13. hétfő 13:32
Sokan szeretik ezt a fajta szexet. Jó írás.
#4 Andreas6 2017. 11. 13. hétfő 07:44
Sosem fogom megérteni, hogyan okozhat örömöt valakinek az, ha kínozzák, de ha ő akarja... Ám legyen. Az írás jó.
#3 veteran 2017. 11. 13. hétfő 07:38
Akinek ez kel csinálja.
#2 gyuri0926 2017. 11. 13. hétfő 07:26
Nekem ez nem jön be
#1 Törté-Net 2017. 11. 13. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?