A+ A-

Ötven

Hetyke mellei voltak.
Egy bárban találkoztunk először. Sört rendeltem, de mindenki más bort, így én voltam a kívülálló. Egyébként is, mert mindenki más helyi volt, én pedig „vendég”. Nem odavaló, máshonnan való. Egy ideje már a városban voltam, már volt társaságom, akikkel rendszeresen eljártunk, már voltam másokkal is, belekostoltam a helyi ízekbe és lányokba, de még nem fogadtak be teljesen. Volt valami határ köztem és köztük, amin én akárhogy erőlködtem, nem tudtam változtatni. Ezt nem én határoztam meg, hanem ők. Nem is biztos, hogy akartam akkor, bár magamnak azt mondtam, nagyon elhatározott voltam, hogy itt legyek otthon.
Sofia mutatott be neki. Sofiával csak egyszer, nehézkesen szerettük egymást, inkább akartuk, mintsem csináltuk. Szerettem az apró melleit és a hasának az ívét, de hatalmasakat nyögött, mintha élvezné, de tudom, csak miattam csinálta. Mintha nekem erre lett volna szükségem. Nem szeretem, ha eljátszák. Amikor elmondtam neki, azt mondta ő sem, de visszataszítónak érzi magát, ha neki nem jó, ezért úgy csinál és ez segít. Pedig van, amikor a kémia nem működik és nálunk egyértelműen nem működött.
Jó barátom lett, akivel megoszthattam az élményeimet és bátran kérdezhettem a helyi szokásokkal kapcsolatban. Soha nem próbálkoztam vele újra és ő sem ajánlkozott fel. Ebből az együttlétből azonban azt hiszem megismert, mert újabb és újabb lányok karjába döntött. Azt mondta, hogy egy nép kultúráját a nők ölén keresztül ismerhetem meg a leginkább és bár nem tudom, hogy igaza volt-e, nem ellenkeztem.
A pultnál szorongattam a korsómat. Már kellemesen bizsergett a bőröm, ez az ittasság legkomolyabb jele nálam. Innentől csak lefelé van. Ekkor toppant elém Sofia a semmiből és a fülembe súgta, hogy van egy meglepetése a számomra. Csillogott a szeme, kacéran mosolygott és rendkívül izgatottnak tűnt. Az első gondolatom az volt, hogy újra velem akar lenni, de ezúttal tudja a csínját bínját, hogyan lehet engem igazán kezelni, mert elmeséltette a titkaimat a többi lánnyal, akikhez hozzáadott. De ehelyett annyit mondott, hogy az 50-es lesz a jel. Kicsit megijedtem, hogy ahhoz még talán én sem vagyok elég érett, de nem volt időm visszakozni.
A bár zsúfolásig megtelt egyetemistákkal, akik a szürke mindennapokat próbálták kiszínezni alkohollal és egymással. Tűkön ülve vártam, miközben megittam még egy pohár sört; az utolsót, amit nekem az égiek ezen az estén szántak, mert innentől csak lefelé van, használhatatlan pedig nem lehetek, akkor sem, ha ötven… Ezen a nagy kerek számon töprengtem félszegen, amikor mellém lépett egy alak és egy papírcetlit dobott az asztalomra, amin ez állt: Hotel 50, négy csillag, ötszázas szoba. A nő után néztem, de már nem láttam sehol, elveszett a tömegben. Kikerestem a hotelt, két utcányira volt, gyalog mehetett, ennyi időre nincs értelme taxizni; fizettem és szaladtam az utcára, de nem láttam már meg. Más úton mehetett, mint én, de amikor odaértem, a recepciós épp az esti elszámolást végezte a hátsó szobában, láttam, ahogy a százasokat pakolja egyik kupacból a másikba; nem akartam megzavarni, felmentem az ötödik emeletre lépcsőn. Reméltem, hogy egy kicsit magamhoz térek.
Kopogtam és benyitottam. Az elsötétített szobában az éjjeliszekrény lámpafényében egy nőt pillantottam meg, amint hason fekszik az ágyon. A párnák és az ágynemű ledobálva a földre. Már helyet készített a szerelemnek. A nő egyetlen vörös tangát leszámítva teljesen meztelen volt. Nem volt az a született szépség: tömzsi felsőteste, széles csípője és a kelleténél vastagabb combjai voltak. Idősebbnek tűnt, mint az eddigi szeretőim, de a félhomály feledtette ezt a tényt. Kívánatos volt, mint egy őszibarack, amit az indiánnyár utolsó napján akarsz, miközben a naplementét bámulod és titkon már a téli elmúlástól rettegsz, de még élni akarsz.
Ahogy ügyetlenül az ágyhoz közeledtem rám tekintett. Nem szólt semmit, de látni véltem, hogy miután végigmért, belém mélyesztette tekintetét, lágyan lecsukta szemét és aprót bólintott a fejével. Felkínálta magát nekem, odanyújtotta a testét és e gyümölcsöskosár minden zamatát. De nem mozdult.
Az ingemet és a pólómat ledobtam a földre és így térdeltem fölé. Gesztenyebarna haja már-már a derekát simogatta, miközben megcsókoltam a vállát. Bódító édes illata volt a bőrének, ami felizgatott. Kerestem a tekintetét, de nem nyitotta ki a szemét. Csókjaimat egyre délebbre helyeztem el a hátán, ujjbegyemmel simogattam az oldalát és megremegett. A popsija széles volt és húsos, de ízléses. A tanga vörös színe bordóvá vált a völgyben. Az asszony nedves volt és engem akart, gondoltam. A farmerom hirtelen szorossá vált, kicsatoltam az övet, de nem folytattam. Megragadtam a csípőjét és megfordítottam. Meglepetésében kinyitotta a szemét, felrántotta a karjait, hogy eltakarja a melleit, de kacagott. Szerintem saját magán, a meglepetésen és azon, hogy szégyenlős, holott most tett egy visszautasíthatatlan ajánlatot.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.46 pont (46 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 joe013 2018. 10. 13. szombat 19:38
korrektül megírt történet!!
#10 sunyilo 2018. 10. 10. szerda 21:41
Nagyon olvasmányos.
#9 sportyman (alttpg) 2018. 10. 10. szerda 10:02
Érzéki történet nagyon színvonalasan megírva! Tükrözi az érzékeny férfilelket.
#8 listike 2018. 10. 10. szerda 09:45
Nagyon jó volt.
#7 cscsu50 2018. 10. 10. szerda 07:39
Jó történet.
#6 zoltan611230 2018. 10. 10. szerda 06:40
Egyetértek jó történet.
#5 feherfabia 2018. 10. 10. szerda 06:15
Közepesre értékelném!
#4 Andreas6 2018. 10. 10. szerda 06:08
Túl jó ide: Kellemes olvasmány, ízlésesen, hibátlanul megírva. Nagyon tetszett!
#3 A57L 2018. 10. 10. szerda 04:33
A biztos,hogy nem rossz.8P
#2 veteran 2018. 10. 10. szerda 04:13
Jó történet.
#1 Törté-Net 2018. 10. 10. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?