Csodák 3. rész

... Jó öltözz át, de hajad be ne merd fonni! Ma szedd össze az irataid, meg amit elakarsz hozni. Nem kell közmunkára menned. Állásinterjúd lesz, utána meg ideköltözöl a nyári konyhába.

– Én dühösen, nem tetszésemet kifejező nézéssel néztem feleségemre. Míg Zsani öltözött sziszegve, idegesen kértem számon az előbb elhangzottakat. Minimum az lett volna, ha előbb velem megbeszéli. Fő indokom a végére hagytam.

– Szerelmem. Oké, hogy Teréz anyuzol, – bár megijesztett a kurva nagy hasonlóság anyámmal, – kihagytad a Zsani és köztem volt múltat?

– Bogárkám – csókolt meg. – Nem vagyok naiv szőke nő. Volt egy múltbeli eseménysorozat. Vége lett. Jött még jó pár, végül lehorgonyoztál mellettem. Garancia nuku, hogy bármikor kattanhat farkad által vezérelt agyad és kikacsintasz a házasságból. – Fülcimpám harapdálva már suttogta – azzal még nincs olyan nagy baj, velem is megeshet. Tudod nagyikám hajtogatta nekem jó tanácsként: „jut is marad is, földbe is kerül”, de ha elakarsz hagyni, farkincád sövény vágóval lemetszem, kezedbe adva engedlek utadra. Vésd eszedbe DRÁGÁM! Amúgy imádlak – puszilta meg nyakam, mert jött be Zsani kis pondróként. Zavart az átalakulása. Együtt vittük a viskóhoz, ahol feleségem döntése alapján utolsó éjszakáját tölti. Már ketten mentünk hazafelé, mikor oldalt felém fordulva, fülem birizgálva mondta.

– Ha józan paraszti ésszel belegondolsz. Heteim vannak már csak, hogy komolyabban tudjak dolgozni, vezetni a háztartást. Az élet, a Jó Isten elénk dobta, vezette Zsanettet. Szándékosan? Igen. Ismered, ismeri anyukád, aki teljes mellszélességgel támogatja döntésem, azt tudva is, még ha titkoltad is, hogy hetyegtetek egymással. – Ez mellbe csapott, félre kellett állnom. Az az álszent anyám... Levegő után kapkodtam, tudta és... Kriszti folytatta – Megbízható, precíz lánynak ismerte. Előnye, hogy takarított, tud főzni, tisztelettudó és mindenért nagyon hálás. Egy kincs, egy ajándék, egy óriási ajándék számomra. Mindenben tud segíteni még terhesen, majd kismamaként. Leveszi a terhet a vállamról. Kicsi bébinkre tudom minden energiám fordítani. – Megpuszilta orrom majd farkamra rámarkolva folytatta. – Akár még minden másban is tud, akár mindkettőnknek is segíteni... – megcsókolt – de csak diszkréten... Ami a négy fal között történik, maradjon is ott. – Utolsó gondolatsora zavarosnak tűnt, nagyon köntörfalazva célozgatott, így jobbnak tartottam a jövőben távolságtartónak lenni Zsanival.