Kössünk üzletet

Semmi kétség; Lisa volt az ész a családban. Már első évtől kezdve nagyon jók voltak a jegyei a suliban, és úgy tűnt, fényes karrier előtt áll. Én sajnos sosem teljesítettem ilyen jól. 4 éve buktam ki a fősuliról, és azóta nem ment könnyen az álláskeresés. Pár hete azonban egy barátom ajánlott egy állást a cégénél, amihez az egyetlen dolog, ami hiányzott, hogy a legmagasabb iskolai végzettségem diploma vagy felsőfokú tanfolyam legyen. Elhatároztam, hogy megcsinálok egy OKJ-s képzést, csak hogy meglegyen a papír. Úgy döntöttem, megkérem Lisát, hogy segítsen. Ez nem ment könnyen: az ő iskolai sikerei és az én sikertelenségemből adódóan erős testvéri rivalizálás alakult ki közöttünk az évek során. Nehéz volt elfogadnom, hogy neki mennyire könnyen megy ez az egész, de azért elhatároztam, hogy felülemelkedem ezen, és megkérem, hátha segít.
Lisa nagyon félénk volt, és az az igazi könyvmoly típus. Szemüveget hordott, és mindig nagyon konzervatívan öltözködött. Szép szemei voltak és... igazából ennyi. Soha nem randizott, sem gimiben, sem utána. Inkább a tanulásra koncentrált mint a barátkozásra vagy a bulikra. Azt hiszem, ezért volt ő annyira jó tanuló, én meg ezért nem.
Pár napig nagyon barátságos voltam vele, aztán megkérdeztem segítene-e. Először csak nevetett. „Tényleg azt várod tőlem hogy arra pazaroljam az időmet, hogy téged korrepetáljalak? Azok után, hogy állandóan azt mondtad, hogy sok tanulás miatt mennyire unalmas vagyok, és hogy nincs életem? Most meg a segítségemet kéred? ”
Megpróbáltam megpuhítani. „Lisa, én tényleg megváltoztam. Most már tudom, hogy végig neked volt igazad. Szükségem van rád ahhoz, hogy rendbe tegyem az életem. Segítenél? Kérlek! ” Látta, hogy komolyan gondolom. „Könyörögni fogok, ha azt akarod... ” Erre rám mosolygott. Végre!
„Ok. De kössünk inkább egyezséget. És valami nagyot kell cserébe adnod! Nagyon sok mindent kell jóvá tenned és sokkal tartozol nekem ezért! ” Vádlóan rám mutatott, miközben beszélt.
„Bármit megteszek, Lisa! Akármit! Csak mondd ki, és a tiéd. Megígérem. Köszönöm! ”
Kidolgoztunk egy napirendet, ami szerint haladni tudtunk a vizsgáig. Aztán adtam egy puszit a homlokára mielőtt elmentem dolgozni. Azt hiszem ez meglepte: zavarba jött, elpirult, és gyorsan kitessékelt.