Útkereszteződés

Ennek a történetnek nem itt van a helye. Az itt leközölt történeteknél klasszisokkal jobb. Nem egy harmadrangú pornó-sztori, hanem igazi érzelmeket fejez ki, művészi értéke van. Az íráshoz gratulálok, és örülök, hogy rátaláltam...

Azért részletesebb lehetett volna a szex.

Ez az első írás, amihez úgy érzem, muszáj hozzászólnom. Csaknem fanatikus HP-rajongóként végigböngésztem számos, a HP-jelenséggel foglalkozó oldalt ill. rajongói weblapot és nem ritkán akadtam olyan, az olvasók által írt novellákra, amelyek egy Hermione és Malfoy között kialakuló kapcsolatról szólnak. Néhányat elolvastam, de eleve ellenérzésekkel indultam nekik, mert Malfoy eddigi dolgai miatt a legkisebb szimpátiát sem tudtam érezni iránta. Ez most is így volt és az antipátia sem változott meg - de ezt a történetet olvasva néhány dolog átértékelődött bennem, felveteve egy új kezdet lehetőségét. Akik olvasták Rowling történetét -leginkább minden könyvet, mert úgy érthető meg igazán a világa-, talán emlékeznek rá, hogy mire figyelmeztetett (nem is egyszer) Dumbledore: "...ha nem fogunk össze, elveszünk...". És ennek lehetősége most, hogy Voldemort visszatért és új seregét gyűjti, megsokszorozódott. Viszont ez a novella, amelyben az utált ficsúrból kedves lesz, ahol a "halálos" ellenség fogalmát felváltja a hallgatólagos elfogadás, ahogyan a gőg és gyűlölet átváltoznak, majd átadják helyüket addig ismeretlen, pozitív érzéseknek; mintha Dumbledore kimondatlan álmai közül bukkant volna elő...ami a tragikus -mert, hát Nekik az- elválás ellenére is egy "pilanatra" valóság lett. Talán egyszer majd én is megváltozom.

Minden további felesleges szószaporítás lenne részemről. Tíz pont.