A Sárkány meg Én

Ez az eset akkor történt velem, amikor egyszer apámmal kint dolgoztunk a birtokán. Apám egyike volt a lenézett, intelligens humanistáknak, aki megcsömörlött és ezért szívesebben vonult vissza gazdálkodni. Én ilyen körülmények között nőttem fel, alig néhány ismerősöm volt, de közeli barátom egyetlen sem, pedig már majdnem betöltöttem a tizenkilencedik évem.

Felpillantottam az égre, hogy nincs-e dél már, elérkezett-e az ebédidő, ám egy pici pontot vettem észre fent. "Egy hatalmas szárnyas gyík" – futott át az agyamon, de nem is tudatosodott bennem, és már oda se figyeltem. Hirtelen azonban besötétedett, mintha a nap egy hatalmas fekete felhő mögé bújt volna. A munkások felnéztek és egyetlen kiáltásban törtek ki. Erre már mindenki odanézett és kitört a pánik. Én is felnéztem ismét és megállapítottam, hogy az nem is egy szárnyas gyík, hanem egy sárkány, amely ragadozó madár módjára akar éppen lecsapni.

Egyszerre elkezdett mindenki visítva és ordítva szaladni. Én is a többiekkel együtt kiabálva futottam, amennyire csak a lábaimtól telt, hogy elérjem a falut, ahol menedéket reméltünk. Ám ekkor belém villant, hogy a sárkány olyan könnyedén felégetheti a házakat, mintha csak papírból lennének. Megálltam, a szívem kalapács módjára zakatolt és megpróbáltam szembenézni a várhatóan elkerülhetetlen végzetemmel. A harangokat már félreverték, és ahogy körbenéztem, mindenhol rémülten menekülő embereket láttam. Felnéztem, hogy mikorra várhatom a halálomat, ami – biztosan tudtam – be fog rövidesen következni, akár szénné égek, akár csak grill – csirke módjára sülök meg.

A sárkány lustán körözött a pánikba esett falusiak felett. Egészen kicsinek tűnt, egy – az elbeszélések alapján – elképzelt sárkányhoz képest, habár a szétterülő szárnya eltakarta a napot, a szájába könnyedén belefért egy ember feje, és a vastag, csúszómászó – teste akár egy megtermett ökör. A pikkelyei szivárványos színekben játszottak a ráeső napsugarakban. A zaklatott agyam egyik pici kis nyugodt szegletében felmerült, hogy ez csakis egy fiatal sárkány lehet, mert a pikkelyei még gyönyörűen, sértetlenül csillogtak. Hím mivoltáról pedig a hatalmas labda – zsákkal kombinált páncélozott pénisze árulkodott.