A+ A-

Hófehér

Hol volt, hol nem volt… Így kezdődik a mese, volt egy tündérszép királyné. Szépségét csak szíve jósága haladta meg. De a királyné szomorú volt, mert nem teljesült leghőbb vágya, nem születhetett gyermeke. Önmagát hibáztatta, napokat sírt át a kertjében megbúvó magányos padon. Gyermektelenségük a férjét is aggasztotta, végül oly annyira, hogy habfehér bőrű, gömbölyű keblű felesége helyett friss, fiatal ágyasokat válogatott magának a vár hajadonjai közül. Férfiasságát rajtuk bizonyította. Aztán egy nap, amikor a királyné a frissen hullott hóban sétált, rátalált egy szál rózsára, mely a hideggel dacolva még mindig virágzott. Kínozta nehéz bánata, de a virág szépsége és kitartása ámulatba ejtette. Kinyújtotta kezét, hogy megsimítsa. A rózsa tövise megszúrta zsenge húsát, vére csöppent a szűz hóra. A királyné fájdalmas kiáltására hollók ijedtek fel az egyik fáról, a nemes nő csodálta őket és sóhajtva mondta:
- Bár születne egy leányom, kinek bőre fehér, mint a hó, ajkai vörösek, mint a vérem, haja pedig fekete, akár a holló ragyogó tolla!
Azt hitte, kívánságát az égieken kívül senki se hallja. Pedig hű szolgája, a kertész, aki titokban, bokrok mögött bujkálva gyakran leste, kifülelte vágyát. A férfi régóta epekedett a szomorúságában is oly kívánatos királynéra, évek óta más nőre gondolni se tudott. Azelőtt ő volt minden cselédlány betörője a kastélyban, fáradhatatlan és méretes férfiasságáról volt híres. Széles vállára felkapva kettesével hordta a forróvérű, kéjéhes nőket a kert végében álló kunyhójába. Fekete hajába azóta néhány ősz száll vegyült, főleg bánatában, amiért királynéja boldogtalan és ő semmit se tehet érte. A nő sóhaját hallva, elhatározásra jutott. Teste tele lett bizsergő izgalommal.
A királyné szokásos pihenőhelyéhez tartott, a magányos padhoz a kert szívében, magas, sűrű sövények gyűrűjében, távol a kíváncsi szemektől. A padról a havat gondos kezek már lesöpörték. Alig, hogy leült, erős kezek ragadták meg derekát és valaki hátra rántotta. Ijedtében és meglepetésében sikított egyet, de ezt hamar belé fojtotta a mohón ajkaira tapadó férfiszáj. A nő tiltakozni próbált, de karjait lefogta támadója, testét a földhöz préselte. Csak ijedségének múltával ismerte fel az udvari kertészt. Azt is észrevette, hogy puha szőrmén fekszik, nem a hideg hóban. Ismerte a férfit, többször látta már a kertben szöszölni, mikor sétált.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.83 pont (36 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 cscsu50 2017. 12. 8. péntek 08:44
pornósított mese
#6 sunyilo 2017. 12. 5. kedd 21:42
" tegyenek úgy, mintha vadkan öklendezte volna halálra a királyt." Eddig bírtam elolvasni ezt a förmedvényt. 0.
#5 vakon54 2017. 12. 5. kedd 15:14
Szeríntem jó.
#4 gyuri0926 2017. 12. 5. kedd 07:44
Ki itt a híresség ??????????????????????????
#3 veteran 2017. 12. 5. kedd 05:08
Nem tetszett.
#2 Andreas6 2017. 12. 5. kedd 03:59
Nekem nem jött be a mese "felnőttesített" változata.
#1 Törté-Net 2017. 12. 5. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?