A+ A-

Másnap

Ahogy az álmom szertefoszlott, úgy tört be a valóság a fejembe, erős fejfájásként. Meg akartam érinteni a homlokomat, de nem tudtam megmozdítani a kezemet. A testem meleg volt, a homlokomon folyt az izzadtság és kinyitottam a szemem. A fény kellemetlenül csapott le rám, jobb kezemet eléje téve sikerült kizárnom. A fénylő foltok kezdtek elmúlni, és ahogy eltűntek, úgy tárult szemem elé egy szoba képe. Körbenéztem és a mellettem lévő éjjeli szekrényen egy családi fotót láttam meg.
A személyek közül a két gyerek volt ismerős, majd egy kisebb gondolkodás után eszembe jutott. A lánnyal és a fiúval egy suliba járok. Nem akart össze állni a kép, de még mielőtt tovább gondolkodhattam volna megmozdult az ágy. Megfordultam és a fehér takaró alatt mocorgást vettem észre. Majd megragadva magam felé húztam és Dylan meztelen testét láttam meg.
Eddig fel sem fogtam, de rajtam sem volt ruha, a karom pedig alatta volt, míg az övé a csípőm környékén feküdt. ’ Úristen, én lefeküdtem az iskola legnagyobb nőimádójával és egyben a legjobb barátommal. Mi jöhet még?’ A fenekemet megmozdítva kisebb fájdalom járta át az ülepemet.
Ránéztem és úgy éreztem ennél már semmi nem lehet rosszabb. Dylan megmozdult és hirtelen a karjával átfonva magához húzott. Csak pár centimétere voltam a szájától, melyet még soha nem láttam ilyen közelről. Formás volt, felül vékony, alul pedig vastag, megfordult a fejemben, hogy talán, hány lány érezhette már őket. Kíváncsi voltam az ízére és, hogy élvezi-e, ha megharapják. Szemem feljebb kalandozva végignéztem rövid sötét szőke haján, aranybarna arcán és csukott szemén. Vágytam arra, hogy kinyissa, bár ismertem sötétbarnás árnyalatait íriszében. A barna szín egészen végigfutott a testén, melynek látványát mindig is irigyeltem.
Soha nem voltam olyan jó formában, mint ő és képes sem vagyok rá, melyet nem is tett szóvá nekem. Széles mellkasa, erős karja, kockás hasa vágyakozással töltött el, hogy megérintsem. A hasa alatt lévő szőkés szőrzet tekintettemet lefelé vonzotta. Férfiassága félig emelkedett állapotban volt, rózsaszín csúcsának színe megmutatkozott a fityma alól. Lassan visszanéztem rá, orromban a kölnijének illata ragadt meg és arra gondoltam, hogy miért is ne. ’ Hisz még alszik és csak egy pillanat erejéig érinteném meg. Egy ártatlan csók és semmi több. Baráti kíváncsiság az egész.’
A gondolataimat hallgatva hajoltam feléje és már magamon éreztem a könnyed lélegzését, amikor a telefonom csörgésétől elhúzódtam tőle. Azonnal keresni kezdtem a hangforrását, lassan kihúztam a kezem alóla és kimászva az ágyból megtaláltam a nadrágomat. Ahonnan kivéve a mobilomat rögtön felvettem, a hangokat fel sem fogva figyeltem a még mindig alvó barátomat. Szégyelltem magam, amit meg akartam tenni és, hogy egyáltalán megfordult a fejemben. A fájdalom pedig visszatérve a homlokomba dühösen rákérdeztem.
- Mi van? Mit mondtál? – újra elismételte és most már be tudtam azonosítani a hangot.
Phoebe volt az, Dylan mellett a másik legjobb barátom, aki elmondása szerint már hatszor hívott mindkettőnket.
- Csak annyit mondtam, hogy aggódtam miattatok. Mind a ketten úgy néztetek ki tegnap, mintha az egész bárpultot magatokba öntöttétek volna. – ezt hallva, kezdett valami derengeni, ahogy sorozatosan koccintunk és nevetünk az embereken.
Elmondtam, hogy némi kiesésben szenvedek a tegnap estéről és, hogy tudná ezt tisztázni.
- Oh, értem már. És ki volt a szerencsés, akivel végül részeges tivornyád végén összeborultál? Emlékszel mit csináltatok? – a fájó seggemre és Dylanre gondoltam, de úgy éreztem nem most jött el az ideje a színvallásnak.
- Egyedül aludtam el. – a fehér takaró közül barátom feneke látszott ki. – De Dylannek biztos valami összejött. – ’ Lehetséges lenne, hogy talán én is őt… ’, mielőtt még elképzelhettem volna Phoebe hangja rázott vissza.
- Az tuti! Még részegen is fel tud szedni valakit az a pali, mint akkor a bárban. Nem tudom, mit mondott annak a két lánynak, de másnap négy mell között ébredt. És persze ezt mind kettőnknek hajnali ötkor kellett közölnie. – az emlékekre jót nevettünk és nem akartam arra gondolni, hogy talán a tegnap miatt, most már semmi sem lesz olyan, mint régen.
- Egyébként nem sokkal utánatok érkeztem Nathan és Natalie bulijára, de akkor már teljesen szét voltatok esve. Azt hiszem valami olyasmit magyarázott nekem Dylan, hogy ma este férfivá fog avatni. Bár ahogy elnéztem inkább a pohár alá sikerült néznetek, a beavatás helyett. – így már érhető volt számomra a hasogató fejfájás a másnapossággal, viszont nem volt tiszta, hogy milyen lehetett a csajozás, ha végül leittuk magunkat.
- Köszi Phoebe. – az ágy felé néztem. – Ha megtaláltam Dylant, elmondom, hogy kerested. Még beszélünk. Szia!
- Rendben. Szia! De aztán mondjátok el a mocskos részleteket is. – beleegyeztem és leraktam, majd a mobilomról jött egy értesítés, hogy megtelt a memória.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.78 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 cscsu50 2017. 10. 15. vasárnap 02:37
+1 írás
#3 Andreas6 2017. 10. 12. csütörtök 05:52
csak tévedésből nyitottam meg.
#2 A57L 2017. 10. 12. csütörtök 04:10
Eggyel több írás az oldalon.
#1 Törté-Net 2017. 10. 12. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?