A+ A-

A csontember

A lány a sátor közepén állt. I. szemügyre vette őt. Nem akarta megerőszakolni, de ahogy G. belökte a sátrába, azt kiabálva; „Dugd meg, különben bekattansz”, már nem volt visszaút. Behúzta a sátor ajtaját és leoldotta a fegyvert az övéről. Tisztes távolságra tette tőlük.
- Vetkőzz le - utasította a lányt, mire az szürke szemeit rámeresztette, de néhány pillanaton belül engedelmeskedett. Kioldotta a zsinórt hátul a derekánál, majd szétgombolta a ruha nyakát és egy bizonytalan mozdulattal kibújt belőle. Egy fehér trikót viselt, alatta kis mellei hegyesen meredeztek, s a trikó alja egy világos bugyiban végződött. Ránézett a katonára.
- Mindent - reccsent az rá, s úgy érezte, hogy a farka mindjárt szétrepeszti a nadrágot. Alig várta, hogy kiszabadítsa és végre punciba tehesse. A lány először a trikóból bújt ki, majd lehajolva kilépett a bugyiból is. Nem egyenesedett fel teljesen, görnyedten próbálta némiképp takargatni magát. Kezét összefogta maga előtt, s lábait jó szorosan összezárta. Piszkosszőke haja nem volt olyan hosszú, hogy bármit is elfedhessen belőle.
I. vett egy nagy levegőt és megragadta a lányt. Egy szemvillanás alatt a sátor szélénél álló szék elé kerültek, de nem azért hogy leüljenek. A fiatal testet - mely hófehér volt, leszámítva a két kart és az arcocskát, amit megkapott a nap - megfordította. A lány a szék felé nézett, térdei az ülés széléhez koccantak.
- Fogd meg - mondta a lánynak, mire az kissé meghajolt és megragadta a szék támláját. Görcsösen kapaszkodott az összecsukható fém szerkezetbe, mintha azzal könnyebben elviselhetné a rá váró perceket. Eddig még soha senki nem tett vele ilyet. Találkozott már katonákkal, de mindig megúszta. Mostanáig. A barátjára gondolt, akit annak idején szintén besoroztak. Ő volt az első, aki a magáévá tette… finoman, puhán, ártatlanul. S csak egyetlen egyszer. Aztán közbeszólt a háború, és Anette azóta sem volt férfival.
Érezte, ahogy a katona mögötte áll. Elkezdett remegni, de próbált bátor maradni és nem sírni. Ne lássa, hogy mit okoz neki.
Furcsa neszezést hallott, és óvatosan hátra sandított. Talán tudat alatt abban reménykedett, hogy mégis megússza. A katonának azonban esze ágában sem volt elereszteni őt, de Anette észrevette a szeme sarkából, hogy egy kékes színű kis műanyag tasak hullott le a padlóra. Óvszert húzott?
Egy kissé kiengedett, amikor megtudta, hogy a katona gumit vett fel. Ebben az abszurd helyzetben még örült is neki. Mintha az erőszak ténye már nem is lett volna olyan riasztó. Megteszi, fájni fog, de aztán vége lesz és ő nem fog teherbe esni. Nem kell félnie a gyerektől, nem fog teherbe esni…! Izmai engedtek kissé a görcsös feszülésből, amibe rándultak attól a perctől kezdve, hogy elkapták és belökték őt ebbe a sátorba. Ha így lesz, hát így lesz, csak essünk túl rajta…
Abban a percben éles fájdalom nyilallt az ölébe. Nem kiáltott fel, épp csak egy kis nyikkanás hagyta el az ajkát, mint amikor egy kutya farkára lépnek. A férfi egy hirtelen, gyors mozdulattal hatolt belé, és az első lökés után megállt egy szemvillanásnyi időre. Aztán újra lökött a csípőjével és mozgatni kezdte a farkát a lányban. A síkosított óvszer épphogy csak csúszkált a hüvelyben, ami cseppet sem volt felkészülve a behatolásra. De a katonát ez nem érdekelte. Egyre erősebb lökésekkel döngette a lányt.
Két keze a lány csípőjét markolta, de az egyikkel hirtelen elengedte őt és a vállát ragadta meg. Egyre erősebben húzta bele a lány ölét a farkába, mígnem a heves mozdulatoktól kicsusszant a hüvelyből. A lány egy lélegzetvételnyi időre megszabadult, de aztán egy erős lökést érzett a hátán, és előre vágódott. A férfi magára rántotta a csípőjét, aminek az lett a vége, hogy Anette a szék ülésén támaszkodott meg, és tartott ellen a katona vad ritmusának. A lány összeszorította a fogát és várta, hogy végre valahára túlessenek ezen. Miért tart ennyi ideg? - futott át az agyán - Mikor végez már…
Nem sokat kellett várnia. Most, hogy a férfi teljes erejével hozzáfért a lány bejáratához, úgy döngethette, ahogy csak bírta. Fogta a csípőjét, egyszerre rángatta és tolta, mígnem végre lökött rajta egy utolsót és egy mélyről jövő nyögéssel eldurrant.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.71 pont (42 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 deajk2008 2017. 10. 29. vasárnap 07:55
Kevés lett... ezért 6p tudtam csak adni
#6 cscsu50 2017. 09. 18. hétfő 18:13
Már olvastam
#5 Andreas6 2017. 09. 14. csütörtök 11:00
Én is olvastam már. Folytatása is van, gondolom az is jön. Amúgy utálom az erőszakot.
#4 veteran 2017. 09. 14. csütörtök 05:26
Ne durvuljunk?
#3 Phoebe 2017. 09. 14. csütörtök 00:34
Nahát, micsoda moderálás van itt! Akkor is ez az egyik kedvencem egy másik oldalon, és itt is felpontoztam.
(Az egyéb megjegyzésem meg csak itt volt majd fél napon át. Van értelme ennyi idő után kimoderálni? Még csak nem is volt semmi extra.)
#2 A57L 2017. 09. 13. szerda 04:51
Kicsit kemény,de jó lett.
#1 Törté-Net 2017. 09. 13. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?