A+ A-

Ugye csak álmodtam?!

Zsongott a fejem, a lépteim bizonytalanok voltak, ahogy felfelé igyekeztem a lépcsőn. Mi a francért kellett nekem ma este idejönnöm?! Szar volt a zene, szar volt a társaság, a barátnőm két órája lelépett egy szőke, kék szemű, már-már undorítóan jóképű sráccal, én meg hagytam, hogy leitasson egy másik szőke szépfiú. De mi a fenéért? Hiszen nem is tetszett, eszemben sem volt vele sehova sem menni. Ám a sors kisegített, és a srác előbb dőlt ki a sok piától, mint én. Viszont hiába örültem ennek, attól még rettentő szarul voltam. Többször is meg kellett támaszkodnom a régi bérház falánál, miközben az igen távoli buszmegálló felé igyekeztem. Nem voltam meggyőződve róla, hogy díjnyertes ötlet ilyen állapotban éjszakai busszal indulni neki a hazaútnak, de nem bírtam gondolkozni, csak csináltam, amit máskor is szoktam. Lézengtek jó páran a környéken, nem lehetett épp csendesnek mondani az utcát, hiába járt éjjel kettő felé az idő. Egy nagyobb, jókedvű társaság haladt el mellettem, majd nem sokkal utánuk három, talán korombeli srác. Valami pia volt a kezükben, azt adogatták egymásnak. Majdnem elhánytam magam már az üveg látványától is.
- Figyeljed már, micsoda kis puncika! - hallottam aztán, mikor megindultak felém. Igyekeztek nagymenőnek tűnni, de kurvára nem voltak azok.
- Kopjatok le! - förmedtem rájuk. - Komolyan mondom! Húzzatok a picsába! - mondtam szinte már kiabálva. Kiakasztott, hogy megint olyanok akarnak nyomulni rám, akik baromira hidegen hagynak.
Ők morogtak egy keveset egymás között, még nekem is odamondtak valamit, ahogy elhaladtak mellettem, de már nem értettem. Őszintén szólva, nem is érdekelt. Tulajdonképp semmi sem érdekelt, csak az, hogy végre hazajussak. Néhány újabb bizonytalanul megtett méter után hátrapillantottam, amikor lépéseket hallottam nem sokkal mögöttem. Egy sötéthajú férfi közeledett felém és egyértelműen engem akart utolérni. A francba! Mi van ma?! Mindenki rám startol? Azt terveztem, hogy csendben és észrevétlenül elsunnyogok, ám azt nem vettem számításba, hogy egyáltalán nem voltam olyan állapotban, hogy egy kicsivel is gyorsabban menjek. Könnyedén utolért hát a pasas. Csendben csatlakozott mellém. Csak összenéztünk egy pillanatra, de egyikünk sem szólt egy szót sem. Remek! El kellett volna küldenem a fenébe! Így még elbízza magát...(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.08 pont (38 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 cscsu50 2016. 12. 8. csütörtök 21:46
várom a folytatést
#9 sunyilo 2016. 12. 7. szerda 21:32
E.T. pedig elment haza... Jóó.
#8 Pavlov 2016. 12. 7. szerda 04:52
Jópofa kis sztori! Írj még!
#7 cvirag 2016. 12. 6. kedd 22:56
Kíváncsi vagyok a következőre is.
#6 vakon54 2016. 12. 6. kedd 12:40
Jus legyélszives és folytazsd. 10 Pont%!
#5 sztbali 2016. 12. 6. kedd 11:24
Tetszik. Lesz folytatása?
#4 deajk2008 2016. 12. 6. kedd 09:24
Jo... Tetszett ez nekem
#3 veteran 2016. 12. 6. kedd 08:29
Jó! Tetszett.
#2 A57L 2016. 12. 6. kedd 04:34
Ez jó lett,tetszett.
#1 Törté-Net 2016. 12. 6. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?