A+ A-

Évi 2. rész - A tisztás

Lassanként magunkhoz térünk. Pihegve egymás karjaiban gyűjtünk erőt. Te mozdulsz először. Kibontakozol az ölelésből és kiszállsz a hőségbe, ki a napfényre. Nyújtózol egyet, hogy a kocsiban töltött percek után felfrissítsd vérkeringésedet végtagjaidban. Nézlek ahogy a napfényben kinyújtózva élvezed az enyhe langyos fuvallatokat a bőrödön. Lehúnyt szemmel mosolyogsz még akkor is mikor odalépek melléd és átkarollak.
- Fel kéne öltözni, még meglát valaki – mondom
- Persze, persze… - válaszols és elkezdjük összeszedegetni a hanyagul leszórt ruháinkat. Mindketten csak szellősen öltözünk, a fehérneműk eltűnnek a kocsiban és mi ott állunk a kocsi mellet egymásra nézve.
- Mi legyen? Menjünk kirándulni, ha már oda indultunk? Van egy szép kis túraösvény itt az erdőben .
- Ám legyen, bízom benned, de ha medvébe futunk megharaplak – vigyorgok és kézen foglak.
Elindulunk és pár perc elteltével már a fák között találjuk magunkat. Az ágak és a lombkoronán ástzűrődő fény selyembe burkolja az erdőt és benne minket. Arcodat figyelem miközben haladunk. A virtuálisan már megszokott csevegésbe kezdünk, de most a személyes találkozás varázsa és a hangod csilingelése még élvezetesebbé teszi. Ahogy lépkedünk a kis ösvényen egy-egy fénycsík megtalálja arcod, hajad, gyémánt díszt kölcsönözve egy-egy pillanatra bőrödnek és plusz csillogást adva szemeidnek. Beszélgetés közben játszadozva lopunk egymástól csókot, ekkor nyelveink kergetőzve adnak tudomást arról, mennyire kívánjuk egymást. Nagyjából húsz perce haladunk, amikor elkezd az erőd selyem félhomályából újra formát ölteni és a napsugarak egyre sűrűbben találnak ránk. Egy bokrokkal szegélyezett tisztáshoz érünk, a kis szerpentinünk a tisztás szélén barna kígyóként kanyarog a dús zöld növényzet között, az úttól pár méterre korábbi tűzgyújtások nyoma látszódik. Távolabb néhány elhanyagolt tákolt fa pad áll, körülötte mindenhol csak a dús fű.
- Megcélozzuk az egyik padot? Van egy kis harapnivaló nálam.
- Vezess hercegem – mondod kacagva és nekiindulunk. Talpunk alatt a puha pázsit sustorgása és a kellemes erdei levegő szinte hallhatóan játékra hívogat. A padhoz érünk, leülünk egymással szemben lovagló ülésben. Szendvics kerül elő a magunkkal hozott hátizsákból és egy üveg ásványvíz.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7 pont (26 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 cscsu50 2016. 08. 17. szerda 04:16
Tetszett
#6 zsuzsika 2016. 08. 16. kedd 07:58
Nekem tetszett.Nem a szokásos tömény pornó.
#5 veteran 2016. 08. 11. csütörtök 14:22
Leírhatatlan érzelmiség áthatja az egészet.
#4 vakon53 2016. 08. 11. csütörtök 12:25
Feleségemnek és nekem nagyon de nagyon tetszett 10 pont!
#3 Andreas6 2016. 08. 11. csütörtök 08:49
Szerintem is. Alul lett pontozva.
#2 A57L 2016. 08. 11. csütörtök 04:27
Szép.érzelmes írás.
#1 Törté-Net 2016. 08. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?