A+ A-

Lánykollégium 1. rész

A nevem Nicky, és talán már találkoztatok a történeteimmel, amelyekben a tinédzserként átélt otthoni kalandjaimat örökítettem meg. Ez azonban nem az én sztorim, hanem egy Carrie nevű lányé (igen, pont, mint Kingnél), akivel a főiskolán találkoztam. Egy dupla randi végződött kissé szokatlanul, a fiúk berúgtak és kidőltek, és a végén mi keveredtünk Carrie-vel az ágyba. Carrie különleges lány volt, igazi bombázó, hosszú combokkal, kerek fenékkel és mellekkel, természetes szőke sörénnyel. És bár mindig is a fiúk álltak nálam az első helyen, a lányok közül, akikkel valaha lefeküdtem, vele kerültem a legközelebb egy valódi kapcsolathoz, még ha az csak a szex és barátság keveréke volt is. A történetét, hogy miként nyitott a lányok felé a szexben, nem egyben mesélte el nekem, darabokból raktam össze a történetét, és itt-ott csiszoltam is rajta, remélem, tetszeni fog nektek.
Azt hiszem, a szüleimről mindent elmond, hogy Charity-nek kereszteltek. Egy kelet-texas-i kisvárosban születtem, anyám volt a helyi lelkész, apámnak jól menő könyvelő irodája volt. A szüleim igazi vaskalapos konzervatívok voltak, akik szerint Darwin és az evolúció a komcsik műve, ahogy a polgárháborúban is ők álltak az északiak mögött. Més még hosszan sorolhatnám a sok hülyeséget, amiben hittek, és amivel az én fejemet is tömték. Bármilyen fura, ettől függetlenül teljesen normális gyerekkorom volt, a két öcsémmel és a húgommal szerető családban nőttünk fel. Persze, ahogy kamaszodtam, lassan kinyílt a szemem, és elkezdtem önállóan gondolkodni a világról, és hamar rájöttem, hogy a szüleim elég gáz életfilozófia szerint élnek. Azonban volt annyi eszem, hogy sose szálltam vitába velük, főleg anyámtól féltem, aki vasárnaponként mindig kellő alapossággal részletezte, mi vár az istentelenekre és gonoszokra.
Természetesen pasizni is titokban kezdtem, szóba sem jöhetett, hogy hazavigyek egy fiút, anyámnak a „kurválkodásról” is megvolt a maga véleménye. 15 és fél éves voltam, mikor összejöttem Tony-val, az egyik évfolyamtársammal, aki mexikói és katolikus volt, vagyis szüleim számára barátként is vállalhatatlan. Vele vesztettem el a szüzességemet, ami egyáltalán nem volt olyan rossz, ahogy egy-két lány mesélte, utána pedig gyorsan ráéreztem a szex ízére. Sajnos elég ritkán tudtunk együtt lenni, mindig külön szervezés, kifogások és titkolózás kellett, ami csak kezdetben tűnt romantikusnak. Ahogy telt az idő, egyre frusztráltabb lettem az egésztől, szüleim hülyeségétől, és egyre óvatlanabbá is váltam.
Szeptember elején jártunk, és én kitaláltam, hogy hétvégére „lebetegszem”, és amíg családom vasárnap a templomban van, én Tony-val randizom nálunk. Tony menetrendszerűen meg is jelent, és meglepett egy jointtal is, amit rögtön ki is próbáltunk. Fergeteges volt, sokat röhögtünk, aztán persze rátértünk a szexre is. Gondolom, az anyag hatása volt, hogy elvesztettük az időérzékünket, és belefeledkeztünk a gyönyörbe – a többit, gondolom, kitaláljátok. Épp Tony-n lovagoltam a nappaliban, amit belengett a keserédes, jellegzetes illat, mikor kis családom befutott a végszavamra, hogy dugjál jó keményen, mindjárt elmegyek!
A balhé leírhatatlan volt. Anyám visítása és rikácsolása, apám üvöltése, hogy golyót röpít Tony fejébe (mert a jó keresztények persze fegyvert is tartanak), az öcséim és a húgom döbbent tekintete máig él bennem. Tony persze azonnal megpattant, én pedig kaptam pár, jelképesnél messze súlyosabb pofont, aztán anyám bevágott a szobámba. Sejtettem, mi következik, és gyorsan előkotortam a régi mobilomat, úgyhogy amikor nem sokkal később megjelent apám, hogy elvigye a telefonomat és a laptomot, az ócskaságot nyomtam a kezébe.
Azt hittem, hogy a szüleim, bármennyire is kiakadtak, előbb-utóbb majd csak lenyugszanak. Hiszen mit tehetnek velem? Bezárnak a pincébe? Megölnek? Ugyan már. Bármit is mondtam róluk, se gonoszak, se őrültek nem voltak, és nem maradhattam örökre a szobámban. A szobafogságom azonban hétfő reggel sem lett felfüggesztve, nem mehettem iskolába. Na, erre már rendesen begazoltam, sejtettem, hogy valami nagyon nincs rendben. Továbbra is csak apámat láttam reggel és este, mikor beadta az ételt, de olyan mogorván-szigorúan nézett, hogy kérdezni se mertem.
Kedd este végül ő törte meg a csendet, kurtán közölte, hogy csomagoljak, mert másnap indulunk. Ekkor elszakadt a cérna, és nem bírtam tovább tartani magam, sírva fakadtam, úgy kérdezgettem, hogy mi lesz velem, mi ez az egész. Apám arcán ekkor látszott először a sajnálat, amitől csak még inkább megijedtem. A konnyeimtől sem lágyult meg, és csak néhány gyakorlati dolgot mondott, hogy 10 napra csomagoljak, és rakjak meleg ruhát, kabátot, téli cipőt is. Ez csak még jobban összezavart, hiszen odakint kellemes meleg volt, és nem értettem, hova mehetünk ennyi időre, ahol hideg van, talán Alaszkába?
Szerdán hajnalban idultunk, és délelőtt már Dallasban voltunk. Mikor apám a reptérnél parkolt le, az Alaszka-teória hirtelen egészen esélyesnek tűnt, de mint kiderült, Bostonba ment a gépünk. Ekkorra már teljesen ki voltam akadva, de apám makacs hallgatásának falát nem tudtam áttörni, és hamarosan fel is hagytam a próbálkozással. A hisztériát apátia váltotta fel, a bizonytalanság gombócával a gyomromban, némán ültem végig a repülőutat. Csöndben követtem apámat, kifele a repülőtérről, az autókölcsönzőig. Nyugatnak tartottunk az autópályán, a város hamar elmaradt mögöttünk, és ahogy a nap hanyatlott, a táj egyre zordabb és vadregényesebb lett. A dombok hegyekké nőttek, az egyre ritkuló kisvárosokat előbb tölgy, majd fenyőerdő váltotta fel. Az autópályát már rég elhagytuk, a felfelé kapaszkodó kis üton alig volt forgalom, csak egy-egy faszállító kamion jött velünk szembe. Aztán még egy kisváros, és a navi egy földútra kormányzott minket, amit murvával szórtak fel. Apám ekkor megköszörülte a torkát, és beszélni kezdett.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.08 pont (91 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 zolika77 2016. 12. 30. péntek 20:39
nagyon tetszett csak igy tovább !
#9 Annaahh 2016. 08. 25. csütörtök 17:50
Fincsi!
#8 cscsu50 2016. 08. 17. szerda 04:40
Várom a folytatást!
#7 RAVETRAIN 2016. 08. 15. hétfő 14:00
Ez nagyon jó! Én is várom a folytatást! 10p
#6 Johnyy 2016. 08. 14. vasárnap 13:42
Várom a folytatást!
#5 tomi19 2016. 08. 12. péntek 11:15
Tetszett 10 pont....
#4 veteran 2016. 08. 11. csütörtök 14:15
Kezdetnek remek, 10 pont.
#3 Andreas6 2016. 08. 11. csütörtök 08:07
Nagyon jó, érdekes történet, jó stílusban megírva. 10 pont.
#2 A57L 2016. 08. 11. csütörtök 04:28
Ez tetszett,nagyon jó történet.
#1 Törté-Net 2016. 08. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?