A+ A-

Timi, a kis vadóc

Régóta ismertem Timit. Már általánosban is osztálytársak voltunk. Egy kis faluban laktunk (aminek a nevét persze itt nem írom le), középiskolába a legközelebbi városba jártunk, szintén egy osztályba. Régebben Timi csúnyácska kislány volt, és - valószínűleg emiatt – elég visszahúzódó és magányos. Aztán hetedik végére szépen kigömbölyödött, alakja nőiessé vált, arcáról eltűntek a pattanások. Ennek ellenére továbbra sem igen voltak barátai, a többi lány eléggé kiközösítette, bár azért a fiúkat most már eléggé érdekelte. Én mindig viszonylag jóban voltam vele, főleg mert a kettőnk szülei régóta ismerték egymást.
Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy mikor Timi és én kilencedikesek voltunk, a szülei engem kértek meg, hogy korrepetáljam Timi akkor hetedikes húgát, Zsófit. Timi sem volt túl jó matekból, de mindig megvolt neki a stabil hármas, viszont a húga hatodikban majdnem megbukott. Őszintén megmondom, a második óránk után láttam, hogy semmi remény nincs rá, hogy Zsófika valaha is javítani tudna matekból, akármennyit is korrepetálom, de persze ezt nem mondtam el a szüleinek, hiszen nem akartam megbántani sem őket, sem Zsófit.
Na de a lényeg az, hogy mikor véget ért a tanév, Timi szülei megkértek, hogy esetleg nyáron is foglalkozzak Zsófival, hátha a szünetben sikerül begyakorolnia az előző évben tanultakat. Ugyan ezt nem tartottam túl valószínűnek, tekintve a kiscsaj hozzáállását. Állandóan talált valami kifogást, hogy ekkor meg akkor ilyen meg olyan programja van, és nem ér rá matekozni, szóval jól kitolt velem, nemegyszer még csak nem is szólt, hogy ne menjek, mert nem lesz otthon.
Egy ilyen alkalom változtatta meg visszafogott baráti kapcsolatomat Timivel.
Péntek délután volt, és lévén július közepe, baromi meleg. Úgy beszéltük meg, hogy háromra megyek át korrepetálni Zsófikát. Gyalog mentem, mivel Timiék nem laktak messze tőlünk. Bementem a kiskapun, amit nem zártak be, és csengettem a bejárati ajtó mellett lévő csengővel. Aztán vártam. Senki nem jött ajtót nyitni, vagy szólt, hogy menjek be. Pár perc múlva újra csengettem. Megint nem történt semmi.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.12 pont (84 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 papi 2016. 06. 13. hétfő 08:36
Nagyon Jó, de a végén nem odavaló a "VÉGE". Hanem azt kellett volna írni, hogy folyt. köv.
#10 picula 2016. 06. 9. csütörtök 00:57
jó , folytasd
#9 cscsu50 2016. 06. 7. kedd 20:39
Folytasd!
#8 sunyilo 2016. 06. 7. kedd 20:18
Jó lesz, csak folytasd.
#7 genius33 2016. 06. 7. kedd 17:41
Igazán remek smile jöhet a 2. rész is. nyes
#6 vakon53 2016. 06. 7. kedd 12:38
Jooó folytatni folytatni folytatni!!!
#5 listike 2016. 06. 7. kedd 07:23
Nagyon jó írás, folytatsd.
#4 veteran 2016. 06. 7. kedd 06:39
Végre egy jól megírt történet. Folytasd.
#3 feherfabia 2016. 06. 7. kedd 05:49
Nagyon jó! Folytasd!
#2 A57L 2016. 06. 7. kedd 04:53
Ezt érdemes volt elolvasni,jó volt.
#1 Törté-Net 2016. 06. 7. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?