Különös történeteim 6. rész

Györgyivel megbeszéltük, hogy este átmegyek, mert Fanni és a barátja délután 5 körül elhúzza a csíkot.
7 – re meg is érkeztem, vittem egy üveg is és a helyzet szokatlan volta miatt ha nem is ideges, de kissé feszült voltam, elvégre nem mindennapos, hogy egy anya megkér, hogy pár hónapig pettingelj a lányával, majd utána megdughatod anyut.
– Hello! Tök jó, hogy hoztál , mert én meg összedobtam egy könnyű vacsit – nyitott ajtót Györgyi.
Már a látványtól majdnem szűk lett a nadrágom, ugyanis Györgyi egy fekete miniszoknyában és egy mélyen dekoltált fehér felsőben nyitott ajtót. Míg kinyitottam a és töltöttem, ő addig megterített. Vacsora közben általánosságokról beszélgettünk, majd Fannira terelődött a szó.
– Igyunk rád – emelte fel Györgyi a poharat. – Tényleg köszönöm a segítségedet. Ha nem lettél volna itt az elmúlt pár hónapban, vagy ha nem te lettél volna... Na mindegy, köszönök mindent, de most térjünk rá az üzletre. Mit szeretnél?
– Tudnod kell, hogy ha csak azért fekszel le velem, mert úgy érzed tartozol valamivel, akkor hagyjuk. Nyilván nem kell mondanom miért, élveztem a Fannival töltött órákat és nem kell érte fizetned. Se a testeddel, se mással.
– És ha én szeretnék fizetni? – döntötte félre a fejét azzal a mozdulattal amit a lányától már rengetegszer láttam és közben mosolygott.
Nem volt több kérdés. Letettük a poharat megcsókoltam és olyan szenvedéllyel csókolt vissza, hogy már attól felállt a farkam. Még ott a konyhában lehámoztam a felsőjét, meg a melltartóját és bebizonyosodott, hogy tényleg nem szilikon van a hatalmas melleiben. Teljesen természetes kerek dinnyék voltak, bár a melltartó levétele után a gravitáció működött, de csak minimálisan. Nekiestem és szopogattam, nyalogattam, harapdáltam, befúrtam közéjük az arcomat, a kezemmel dédelgettem, nem tudtam betelni velük.
Györgyi közben lehúzta a sliccemet és a farkamat kezdte simogatni. Kis idő elteltével betántorogtunk a hálószobába, Leült az ágyra, megszabadult a harisnyájától, erre én végigcsókoltam a gyönyörű, formás lábait is. Majd ha már úgy is előtte térdeltem, hanyatt döntöttem, lehúztam a bugyiját, a szoknyát feltűrtem a derekáig és nyalni kezdtem. Ugyanolyan csíkra borotvált puncija volt, mint Fanninak, csak erősebb volt a szőre.
– Nyalj ki rendesen! – szólt rám Györgyi mikor finom nyelvmozgásokkal ingereltem a csiklóját.
– Azt csinálom – válaszoltam.