Így kezdődött minden

Amiről soha nem beszéltem másoknak, hogy mióta anyuék bevezették a netet, szabályos „pornó függő” lettem. A pasiknál ez természetes dolog, de a lányok nem szoktak ilyen filmeket nézni, nekem pedig szinte szenvedélyemmé, és éjszakai szertartássá vált a különböző kategóriák feltérképezése. Nemi életem ennyit jelentett, éjjel maszti valami szoft leszbi pornóra, majd a lelkiismeret-furdalás, és a félelem, hogy vajon leszbikus vagyok-e? Erről egyébként keringett is rólam ekkortájt egy pletyka, mivel mint sokan mások, én is lelkes emo voltam ekkor, és a fekete rúzst, fekete körömlakkot, és egyéb stílus kiegészítők az osztály köztudatában a leszbikusok jellemzői voltak. Ráadásul nem volt egy barátom sem, a mellem nem volt nagy, mindig csak nadrágba láttak.
Mint minden év végén, idén is elmentünk osztálykirándulásra, ebben az évben éppen a Balatonra. Az osztályfőnökünk elég szabad kezet adott, a három napból egy volt kötelezően kulturális jellegű, a többiben azt csináltuk, amit akartunk. Ez nap közben a Balatonban való fürdést, éjjel pedig , és felelsz vagy merszezést jelentett, legalábbis azoknak, akik nem feküdtek össze valakivel.
Azon az estén öten játszottunk, VBK-val alaposan feltankolva. Christa, Livy, Vivi, Tomi, és én. (A neveket megváltoztattam. )
Tomi persze nagyon élvezte, hogy ennyi lánnyal feszegetheti az nyújtotta lehetőségek határait, és egyre lelkesebben talált ki feladatokat. Szerencsére a szinte kötelező smárolós körből kimaradtam, a felső levevős feladatra pedig készültem, mert a pólóm alatt volt még egy trikó is, amit kifejezetten emiatt vettem fel. Tomi arca tanulmány volt, miután sikerült kiszednie pár körrel előbb, hogy nincs rajtam melltartó, majd elérnie, hogy le keljen kapjam a pólóm, és mégsem láthatott semmi olyat.
Közülünk Christa volt a legaktívabb. Mi többiek inkább csak vihogtunk, mint az idétlen tinik, ami egyrészt azért történt így, mert valóban idétlen tinik voltunk, másrészt pedig az elfogyasztott vörösboros kóla hatására. Tomi felsülése után ő került sorra, mire Tomi „merek”-et mondott.
– Szóval mersz? – Christa szája eddig sosem látott, gonosz mosolyra húzódott. – Rendben. Mivel Cassandrával nagyon gonosz voltál, hogy le akartad csalni róla a felsőjét, kérj tőle bocsánatot.
– Ennyi?
– Kevesled? Rendben... akkor kérj bocsánatot térden állva, és hogy lássuk, tényleg bánod, csókold meg a lábfejét is!