A+ A-

Munka után édes...

A fotelban ülünk, és nézzük a TV - t, amiben nincs semmi érdekes, de tökmindegy, nem nagyon figyelünk, halál fáradtak vagyunk. Pedig úgy terveztük, hogy elmegyünk moziba, vagy legalább mászkálunk egy kicsit, de a randevúink valahogy sosem úgy működnek ahogy eltervezzük őket. De most mégse bánom. Magamhoz húzlak egy kicsit jobban, és lehunyom a szemem. Hagyom visszaperegni az időt, ami ma történt, érdemes még egyszer "végignézni"...
.o.o.
Dél van. Lefutott a mai nagy roham a munkahelyen. Ilyenkor egy darabig nincs mit csinálni. Beülök az internetes gép elé, most úgyse dolgozik rajta senki. Rutinosan belépek a levelezésembe. Nicsak, levél barátnémtól. Na, akkor van mit csinálni, válaszolgatok. Hmmm, többek közt azt vitatgatjuk pár napja, hogy mi lenne, ha te annyit keresnél, hogy nekem nem is kéne dolgoznom, csak várnom hogy hazaérsz. Azt írtam még a múltkor, hogy egész nap otthon ülve, lehet hogy megtanulnék főzni, meg hasonlók, meleg vacsora. (Ha mást nem, rendelt kínai kaja és mikrohullámú sütő viszonylatában :) - elvégre úgyis telne ilyesmire) Egész nap azon gondolkoznék, hogy aznap este mit kezdenék veled. Persze már a következő levélben felmerült, hogy ha sokat unatkoznék otthon, és te még ne adj Isten fáradt és fejfájós lennél ha hazaérsz, elkanászodnék, és szeretőt tartanék, talán nem is egyet. Juj, te kis huncut féltékenykedős vagy, gondoltam magamban, de az az igazság, hogy speciel eszem ágában se lenne melletted szeretőt tartani.
"Én mindig kipihent lennék, és azon foglalatoskodnék, ha hazajössz, hogy levesd magadról a munka sok gondját - bánatát, és persze minél hamarabb a sok ruhát, és akkor megfürdetnélek, megmasszíroznám a hátad, vagy olvasnék neked valamit, és addig sündörögnék, amíg már nálam is jobban akarod, hogy teperjelek le. :)"
...fejezem be a válaszlevelet, majd elköszönök a saját kis kettőnk által kitalált jelekkel, és elküldöm.
Kissé megváltozik a hangulatom önkéntelenül is ettől az e - mailtól. Továbbképzelem egy kicsit a helyzetet, elképzelem magam egy szép kis családi házban, új bútorok közt, ahol semmi más dolgom, mint érdekesebbnél érdekesebb szórakozásokat kitalálni neked és magamnak. Valami plazmaképernyős számítógéppel helyettesítem képzeletben az előttem lévő 14 colos monitort. Eleve elképzelem, milyen lenne együtt lakni kis barátnőmmel, mert még ez sem megoldott.
Sóhajtok egy mélyet, aztán felkelek a gép elől, és keresek magamnak valami tennivalót, mert utálom ha a munkahelyen nincs mit csinálni. Olyankor lassabban is telik az idő, és én szeretném ha telne, mert akkor hamarabb találkozhatunk. Nem is tudom, kibírnám - e, ha nem csinálnék egész nap semmit, de mindenesetre jó elmélázni rajta. Közben újra akad dolgom, és lassan kimennek a fejemből az egymást kergető gondolatok, gondtalan életről, és az "Egész nap csak a magára gondolok..." kezdetű versekről. Bár mintha eez eredetileg picit másképp kezdődne... :)
A munkanap vége felé megint kezd fogyni a tennivaló, megint eszembe jut a levél. Kíváncsiságom erőt vesz rajtam, elvégre neked is van a munkahelyeden internet elérés, hátha megnézted...
"You have new mail" írja ki a rendszer. Széles mosoly. Tudom, hogy ez nem valami reklám vagy nem valaki mástól jött. Úgy írta ki a new mailt :) Gyorsan végigolvasom, számomra mindig kellemes és érdekes szavaidat, de most elsősorban a vége érdekel. Rutinosan eleve reply - t nyomtam, mert még akartam valami válaszfélét írni, de a levél vége felé olvasottak más vágányra terelik a gondolataimat...
Ezt vállalnád :) Arra lennél, hogy felfrissíts. Tele káddal várnál, megmosnád a hátamat, hoznád a ruháimat... De most jól esne némi segítség a hátmosásban, mert megyek haza fürdeni, hajat mosni...
Ötletem támad. El is mosolyodom. Mégsem válaszolok, gyorsan befejezem amit elkezdtem csinálni, aztán lelépek, pár perccel előbb... Ha minden igaz, hamarabb érek hozzátok, mint te... Persze ilyenkor minden közlekedési eszköz lassabb, vagy úgy tűnik. Csak úgy vánszorog a busz, és ilyenkor az az érzésem, a vezető direkt sportot űz a piros lámpák gyűjtésében. Mégis sikerül előbb odaérnem. Csak anyukád van otthon, ami igazából szerencse, mert be tud engedni. Megkérem, ne szóljon neked, hogy itt vagyok, elbújok a szobádban.
Épp csak egy pár perccel előzlek meg, mégis alig bírom kivárni. Bekapcsolom a rádiót. "Every second is like a minute, every minute is like a day, when you're far away", énekli a Rednex. Na, ezt a viszonylag régi számot és épp most kellett előkaparni az archívumból? De azért annyira nem vagy messze, már hallom is a bejárati ajtót tompán csattanni.
Hallom hogy anyukáddal beszélgetsz, aki minden jel szerint nem árult el, csak emiatt te sem azonnal jössz fel a szobádba. Fülelek egy kicsit. A hangod fáradtnak tűnik, és valami munkahelyi nehézségről mesélsz. Majd hallom, hogy valami forró fürdőt emlegetsz, és elindulsz a szobád felé, vagyis felém...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.31 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 genius33 2013. 02. 6. szerda 22:30
Nem is rossz smile
#10 Éhes Disznó 2002. 04. 2. kedd 14:12
Igényes, és unalmas.
#9 Kyra 2002. 03. 25. hétfő 00:13
Tényleg igényes
#8 MysterMe 2002. 03. 24. vasárnap 19:26
Ez egy kellemes, igényes kis történet! Csak így tovább!!
#7 Nuki 2002. 03. 24. vasárnap 15:58
Nekem is tetszett!Egész jó és ráadásul nem túloz!
#6 Ildica 2002. 03. 23. szombat 06:27
Hmm nekem is hajat kell mosnom! :-))
#5 Zsu 2002. 03. 23. szombat 02:14
Bizsergetően jó....
#4 Laki 2002. 03. 23. szombat 00:32
Szerintem egész jó történet...
tetszett
#3 Nicky 2002. 03. 23. szombat 00:15
hat tenyleg nem rossz. konnyen bele tudom magam elni :)
#2 Sequator 2002. 03. 22. péntek 00:33
Szteam aranyos, igényes sztori
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?