Munka után édes...

A fotelban ülünk, és nézzük a TV – t, amiben nincs semmi érdekes, de tökmindegy, nem nagyon figyelünk, halál fáradtak vagyunk. Pedig úgy terveztük, hogy elmegyünk moziba, vagy legalább mászkálunk egy kicsit, de a randevúink valahogy sosem úgy működnek ahogy eltervezzük őket. De most mégse bánom. Magamhoz húzlak egy kicsit jobban, és lehunyom a szemem. Hagyom visszaperegni az időt, ami ma történt, érdemes még egyszer "végignézni"...



Dél van. Lefutott a mai nagy roham a munkahelyen. Ilyenkor egy darabig nincs mit csinálni. Beülök az internetes gép elé, most úgyse dolgozik rajta senki. Rutinosan belépek a levelezésembe. Nicsak, levél barátnémtól. Na, akkor van mit csinálni, válaszolgatok. Hmmm, többek közt azt vitatgatjuk pár napja, hogy mi lenne, ha te annyit keresnél, hogy nekem nem is kéne dolgoznom, csak várnom hogy hazaérsz. Azt írtam még a múltkor, hogy egész nap otthon ülve, lehet hogy megtanulnék főzni, meg hasonlók, meleg vacsora. (Ha mást nem, rendelt kaja és mikrohullámú sütő viszonylatában :) – elvégre úgyis telne ilyesmire) Egész nap azon gondolkoznék, hogy aznap este mit kezdenék veled. Persze már a következő levélben felmerült, hogy ha sokat unatkoznék otthon, és te még ne adj Isten fáradt és fejfájós lennél ha hazaérsz, elkanászodnék, és szeretőt tartanék, talán nem is egyet. Juj, te kis huncut féltékenykedős vagy, gondoltam magamban, de az az igazság, hogy speciel eszem ágában se lenne melletted szeretőt tartani.

"Én mindig kipihent lennék, és azon foglalatoskodnék, ha hazajössz, hogy levesd magadról a munka sok gondját – bánatát, és persze minél hamarabb a sok ruhát, és akkor megfürdetnélek, megmasszíroznám a hátad, vagy olvasnék neked valamit, és addig sündörögnék, amíg már nálam is jobban akarod, hogy teperjelek le. :)"
... fejezem be a válaszlevelet, majd elköszönök a saját kis kettőnk által kitalált jelekkel, és elküldöm.

Kissé megváltozik a hangulatom önkéntelenül is ettől az e – mailtól. Továbbképzelem egy kicsit a helyzetet, elképzelem magam egy szép kis családi házban, új bútorok közt, ahol semmi más dolgom, mint érdekesebbnél érdekesebb szórakozásokat kitalálni neked és magamnak. Valami plazmaképernyős számítógéppel helyettesítem képzeletben az előttem lévő 14 colos monitort. Eleve elképzelem, milyen lenne együtt lakni kis barátnőmmel, mert még ez sem megoldott.