Mindent a családomért tettem! 2. rész

Szavazás átlaga: 8.99 pont (180 szavazat)
Megjelenés: 2016. április 27.
Hossz: 33 737 karakter
Elolvasva: 6 045 alkalommal
 - remastered -
Javított, kimaradt jelenetekkel bővített verzió
Ezt az írást azoknak ajánlom, akik értékelik a kissé lassú, elbeszélős történeteket.
Hétfőtől minden úgy ment tovább, mint előtte, azzal a különbséggel, hogy Icával hivatalosan is tegeződtem. Gyötrelmes napok voltak ezek számomra, különösen úgy, hogy Icán semmi nem látszott. Én tényleg csak egy futó kaland voltam neki. Ha tudta is, nem érdekelte, hogy nekem ő a nagybetűs NŐ.
A gyámügyi osztály november végén kapott valami helyszíni bejárást igénylő feladatot, amiről egy hét után kiderült, esély sincs rá, hogy a megadott határidőig, december 31-ig elkészüljenek vele. A VB titkár úgy döntött, hogy minden osztály 2-4 fővel beszáll a feladatba és akkor meglesz időben a munka. Tőlünk Ica és Kati ment. A város peremvidékét kapták, ezért a hivatali NIVA-val vitték őket az úttalan utakon, hegyekben és dűlőkben. A feladatok felénél jártak, amikor a sofőr megbetegedett. Az látszott jó megoldásnak, ha én szállok be a feladatba, mert egyrészt volt jogsim, másrészt mert mégiscsak egy férfi birkózzon a NIVA kormányával, ne egy nő. Kati a továbbiakban a hivatalban marad és Icával ketten jártuk a területet. Észrevettem, hogy viszonylag sok egymáshoz közeli cím van, ezért javasoltam, hogy ne ketten menjünk egy-egy címre, hanem egyedül dolgozzunk, így hamar végzünk. És valóban, csütörtökre már végeztünk is mindennel. A nap végén Icát hazavittem, de megbeszéltük, hogy másnap ugyanúgy kimegyünk terepre, mintha lenne még munka, mert elmegyünk a “hegyükre” – ahogy felénk nevezik a kiskerteket – és hozunk onnan zöldséget, sárgarépát, krumplit, meg ilyesmiket.
– Meg hát kicsit ránézek a férjemre is. – tette hozzá a végén. Ezt nem értettem...
Másnap reggel Ica nagyon feldobódott volt, szinte repült a boldogságtól.
– Nagymama lettem! – mosolygott rám. – Na, menjünk, elmondom a Bélának is, hogy nagypapa lett.
Nem is tudtam, hogy van gyerekük; pontosabban semmi ilyesmit nem tudtam róluk. Út közben elmesélte, hogy a férje öt éve nyugdíjba ment a katonaságtól és már harmadik éve kint él a hegyen és csak néha jön haza. Amúgy a szomszéddal szokott küldeni ezt-azt, mert ő a hegyen is szomszéd. A lányuk meg Ausztráliában él és ikreket szült – egy fiú és egy lány lett náluk. Azt is megtudtam, hogy egy olasz fiúhoz ment hozzá, akivel aztán kiköltöztek Ausztráliában, mert a srác valami nagy ültetvényt fog majd megörökölni.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 16 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.99 pont (180 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
kaliban
2023. július 5. 23:09
#15
Szomorú, de gyönyörű!
2
Andreas6
2018. december 10. 12:03
#14
Sokadszorra olvasva is mélyen megindított.
1
Bizse42
2018. szeptember 16. 01:39
#13
Elején még alul benedvesedtem, vége felé meg megsirattam. Szép befejezést sikerült kitalálni.
1
v
vénember
2018. szeptember 15. 18:59
#12
Szomoru de egyben szép történet
1
a
A57L
2016. május 14. 06:44
#11
Jó és szép munka.
1
cscsu50
2016. április 27. 23:07
#10
jöhet a folytatás
1
sunyilo
2016. április 27. 19:20
#9
Ez szépirodalom, öcsém. Folytasd ezt is és írj még, érdemes.
1
p
papi
2016. április 27. 17:59
#8
Nagyon jó, várom a folytatást.
1
vakon53
2016. április 27. 14:21
#7
Szépenkérünk a feleségemmel hogy folytazsd.
1
cvirag
2016. április 27. 13:34
#6
Nagyon szép történet.
1
l
listike
2016. április 27. 10:01
#5
Az egyik legszebb írés. Ha lehet, folytatsd.
1
veteran
2016. április 27. 09:29
#4
GRATULÁLOK, remek.
1
Andreas6
2016. április 27. 06:23
#3
Gratulálok! Irodalmi színvonalon írsz, élvezet volt elolvasni.
1
H
HamariBerkenye
2016. április 27. 06:21
#2
Folytasd!!!
1
T
Törté-Net
2016. április 27. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1