A+ A-

Kezelés

1. rész
Már a váróba belépve éreztem, hogy ez a nap más lesz mint a többi, de ahogy a rendelőbe nyitottam és megpillantottam Ginát az asszisztensemet, egyértelművé vált: ma nem fogunk unatkozni. Ugyanis a drága egy olyan összeállításban kezdett neki a szokásos adminisztratív teendőihez, hogy menten a földbe gyökerezett a lábam. Szótlanul pásztáztam végig a testét kocsányon lógó szemeimmel, amire nem mondhatnám, hogy túl sok takarás került.
A felsője valaha egy rövid fehér top lehetett, de ahogy néztem, erre az alkalomra nem találta elég rövidnek, így pont annyit vágott le belőle, hogy épp-csak a mellbimbóit takarja. Feszes, helyes kis mellei alsó ívét még így fölülről nézve is tökéletesen lehetett látni, bele se mertem gondolni, hogy egy páciens mellett ülve, alulról, mennyire könnyedén láthatnám szinte az egészet. Az alsó ruházata se volt kevésbé visszafogott: egy hófehér rakott szoknyát viselt, ami hát, hogy is mondjam.. igen rövid volt. Talán 20-25 centi lehetett, pont leért a székre hátul, hosszú, formás combjaiból szemernyit se elfedve, aminek hatását csak még jobban erősítette, hogy lábait teljesen csupaszon, csak a szokásos klumpába bújtatta. Sokszor áldottam a szerencsémet, hogy egy ilyen formás hölgyet sikerült megcsípnem magamnak segítőnek, mert a szokásos feszülős, fehér nadrág, észbontóan kiemelte csodás fenekét, amit egész nap stírölhettem, de ezt látva azt kívántam; bárcsak soha többet ne venne fel olyan cuccot, ami takarja ezeket a drágaságokat. Még a szám is tátva maradt a mustra végére, amiből kellemes, búgó hangja rántott vissza a földre.
- Jó reggelt, doktor úr! - kezdte a szokásos humorunkkal, hogy kellően megadjuk egymásnak a tiszteletet, de nem tudta leplezni a szája szélén elbújó, huncut kis mosolyt, amit valószínűleg a bamba ábrázatom válthatott ki belőle.
- Jó reggelt.. kedves Gina! - nyögtem ki félig elcsukló hanggal, ahogy próbáltam visszarendezni az arcom egy elfogadható állapotba, lenyelve a bambulásból adódóan tetemes mennyiségű nyálamat. Fel se tűnt, hogy már vagy egy perce szótlanul állok az ajtóban, de a kollegina szemlátomást élvezte a helyzetet.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.79 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 Rinaldo 2016. 06. 15. szerda 13:46
szuper.
#7 cscsu50 2016. 03. 7. hétfő 06:01
folytasd
#6 papi 2016. 03. 4. péntek 21:41
Nagyon jó
#5 feherfabia 2016. 03. 4. péntek 05:56
Nagyon tetszett!
#4 sunyilo 2016. 03. 3. csütörtök 21:10
Ezt kérem receptre felírni!
#3 listike 2016. 03. 3. csütörtök 08:51
Nagyon jó, folytatsd.
#2 A57L 2016. 03. 3. csütörtök 05:58
Szép írás,de nem az igazi.
#1 Törté-Net 2016. 03. 3. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?