A+ A-

Miss Rose 1. rész

Egy fiatalember tért be a Pembroke Street sarkán álló bérház kapuján. Úgy tűnt, egyáltalán nem sietett, átsétált az előtéren, kicsit várakozott, mintha azt kémlelné, jó helyen jár-e, végül elindult felfelé a lépcsőn. A második emeleti fordulónál újból megtorpant, felhúzta a kabátujját és megnézte az óráját. A fiú felsóhajtott, arca fintorba torzult. Még csak fél négy múlt pár perccel, korán érkezett. Utált várakozni, de mást nem tehetett, így elindult a folyosón, határozott léptekkel haladt, majd megtorpant a 11-es számú bérlakás ajtaja előtt. Gondolt rá, hogy esetleg bekopog, de aztán mégsem tette, elvégre nem véletlenül kapott időpontot.
A fiú nekidőlt a szemközti falnak és így várakozott. A kalapját levette, a kabátját azonban magán tartotta. Nem volt ideje hazamenni és átöltözni, így még mindig az egyetemen viselt egyenruhát hordta, a mellényén ott virított az intézmény címere, nem szerette volna, ha bárki meglátja… A bérlakás egy Rose Vallis nevű asszonyé volt, és bár üzleti ügyeit nagyon diszkréten intézte, a férfiak mégiscsak jöttek-mentek tőle, és ez bizony szemet szúrt a szomszédoknak. Miss Rose, ahogy a kuncsaftjai emlegették, nagy népszerűségnek örvendett úri körökben, tehetős, elegáns urak jártak hozzá, vagy épp a középosztálybeli férfiak, akik alkalomadtán hajlandóak voltak nagyobb összeget áldozni a szerelem oltárán.
A fiatalember, Albert Gurney is ezért jött ma ide. A kevéske ösztöndíjából és szülei támogatásából élt, ám úgy gondolta, hogy az ilyesminek meg kell adni a módját. Megtehette volna, hogy felszed valami olcsó prostituáltat, a rosszéletűek valósággal hemzsegtek a város keleti felében, a kikötő környékén. Ott még olyan asszonyt is talált volna, aki egy korsó sörért felemeli neki a szoknyáját az egyik sikátorban. De ő nem ezt akarta. Azt szerette volna, hogy az első alkalom felejthetetlen és egyben tanulságos is legyen, márpedig egyetemi barátai szerint nem létezett jobb tanító Miss Rose-nál, aki előszeretettel gondoskodott a tapasztalatlan ifjak szórakoztatásáról.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.43 pont (53 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#16 deajk2008 2015. 12. 12. szombat 17:48
szerintem egynek elment, a valóságot tükrözi
#15 Pavlov 2015. 12. 3. csütörtök 20:39
Nekem régimódinak bizonyult!
#14 papi 2015. 12. 2. szerda 12:00
Egész jó
#13 zsuzsika 2015. 12. 2. szerda 07:32
Nem rossz.
#12 cscsu50 2015. 12. 2. szerda 06:26
kezdetnek elmegy
#11 berher 2015. 12. 1. kedd 22:57
tetszik a hangulata
#10 vakon53 2015. 12. 1. kedd 19:20
Nekünk tetszett Pavlov.

10. Pontot adunkérte a Cicamicával!
#9 Andreas6 2015. 12. 1. kedd 11:51
Gyuri0926! Ez ma így van, de mielőtt még világhódító útjára indult volna az AIDS, bizony voltak ilyenek bőven, magamnak is voltak ilyen tapasztalataim, amikor fiatal voltam.
#8 sportyman (alttpg) 2015. 12. 1. kedd 10:31
A múlt század 30-as éveinek hangulatát idézi. Lehetne egy kicsit jobb is.
#7 listike 2015. 12. 1. kedd 07:49
Egynek elmegy.
#6 gyuri0926 2015. 12. 1. kedd 07:43
Olyan "dolgos" lány nincs akibe bele lehet élvezni , innen látszik életedben nem voltál hivatásossal .
#5 Rinaldo 2015. 12. 1. kedd 07:41
Jöhet a folytatás.
#4 veteran 2015. 12. 1. kedd 07:31
Jól sikerült.
#3 feherfabia 2015. 12. 1. kedd 06:09
kellemes!
#2 A57L 2015. 12. 1. kedd 05:22
Ez egy nagyon szép történet.10P
#1 Törté-Net 2015. 12. 1. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?