Az eltévedt lány

A fiatal és szép szolgalány Salina óvatosan és halkan lépkedett a hatalmas palota folyosóin. Szemmel láthatólag eltévedt nem csoda, hiszen nem is lett volna szabad neki mint szolga a palota alsó szintjét elhagyni.
– Vajon most hogy jutok vissza? – gondolkodott kétségbeesetten. Ahogy egyre inkább beljebb ment a palotába, úgy veszett el benne az a remény, hogy észrevétel nélkül tud majd visszajutni a cselédek szobájába. Nagyon meg volt rémülve, de ezt az érzését elnyomta a csodálat miközben a palota falait, díszes ablakait és gyönyörű berendezését bámulta, olyan volt mint egy mesében. A lány egy hófehér márványból kirakott szűk folyosóra ért, amin gyertyák világítottak egészen a folyosó végén lévő hatalmas fából készült ajtóig.
– Mi lehet ott? – gondolta, azzal elindult lassan az ajtó irányába. Túlságosan kíváncsi természetű, nem tudja meghúzni a határokat, ahelyett hogy inkább visszamenne a saját szintjére, ő még körülnéz azon az emeleten ahova neki még belépni sem szabadott volna. Az ajtó elé érvén kissé tétovázott, megcsappant a kíváncsisága és vissza szeretett volna fordulni, azonban hirtelen férfiak nevetgélését és páncéljaik zörgését hallotta.
– Ezek biztos a palota őrei. – Rémült meg, nem tudott hova bújni, ha elkapják, biztos kemény büntetésre számíthat, ezért gyorsan kinyitotta az ajtót, és belépett a szobába. Halkan, rezzenéstelenül csukta be a bejáratot maga után, szerencséje volt, hiszen az őrök nem vették észre. Ahogy megfordult, páratlan szépséggel találta szembe magát. A szoba hatalmas volt, mindenfelé gyertyák, és szebbnél szebb dísztárgyak.
A lakosztály közepén állt egy óriási ágy, ami királykék selyemmel volt beborítva. A jobb oldani falon egy másik ajtó volt, ami feltehetőleg egy saját fürdőhöz vezetett, a lány azonban nem szeretett volna oda is belépni.
– Mi tévő legyek, most hogy jutok vissza a szobámba? – nagyon erősen törte a fejét, de hasztalan volt. A gondolatmenetét éppen a másik ajtó kinyílása szakította meg. Ahogy hátra fordult a szemei kikerekedtek, a herceg állt mögötte, az akit eddig csak egyszer látott de mindig is szeretett volna megismerni közelebbről. A fiú szemmel láthatóan, éppen most végzett a fürdéssel, egy egyszerű pamuttörülköző takarta el mindössze a férfiasságát. A lány zavarba jött, hirtelen elpirult, el is felejtette azt hogy ezért akár ki is végezhetik.
– Mit csinálsz te itt? – Kérdezte a fiú durva hangon, igen csak meglepetten. Amire a lány kissé megrémült.