A kertvárosi villa titka 1. rész

Szavazás átlaga: 8.75 pont (103 szavazat)
Megjelenés: 2015. július 24.
Hossz: 13 766 karakter
Elolvasva: 3 841 alkalommal
A gími második osztályának befejezése után anya úgy döntött, hogy ideje lenne nyárra valami munkát keresnem. Nem mintha rá lettünk volna szorulva az én keresetemre, igaz lassan tíz éve egyedül nevel, apa kisétált az életükből. Anya egy jól menő fordító irodát vezet, és gyakran hívják tolmácsolni is. Mivel nagyon jól beszél több nyelven is fontosnak tartotta, hogy én is nyelveket tanuljak. Szerencsére volt érzékem hozzá, és talán kedvem is. Németből már megvolt a nyelvvizsgám, és most készültem az angol nyelvvizsgára is.
Mivel én nem nagyon szorgalmaztam a munkakeresést, anya vette kezébe a dolgokat.
– Találtam munkát neked kicsim – fogadott egyik nap mosolyogva. – A kertvárosba költözött egy német pár, és németül beszélő segítőt keresnek. Egyből rád gondoltam, holnap reggel hatkor várnak.
Bár utáltam korán kelni, azért másnap reggel pontosan megjelentem a megadott címen. Egy magas kerítéssel, és egy még magasabb sövénnyel körülvett gyönyörű villa kapuján csengettem. Lassan nyílt a nehéz tölgyfa kapu, egy ötven év körüli nő méregetett bizalmatlanul. Hamar elmondtam, hogy ki vagyok, és miért jöttem. Az arca felderült, és már mosolyogva tessékelt beljebb.
– Ingrid vagyok – mutatkozott be
– Robert – nyújtottam a kezem.
– Á Roberto! – vihorászott hangosan.
Ha neked így jó legyen Roberto gondoltam magamban. Ingrid körbe vezetett, bár a kert nem volt nagy, azért volt mit tenni, hogy ilyen szép legyen. A hátsó teraszon egy férfit láttam tolókocsiban üldögélni.
– Ő Günther a férjem, sajnos néhány éve deréktól lefele lebénult. Minden munka rám maradt, és bizony ilyenkor nyáron már nem bírom egyedül. Remélem, tetszik itt nálunk, és segítesz nekem rendbe tartani ezt a helyet.
A válaszomra nem igen volt kíváncsi, közben a teraszhoz értünk.
– Drágám mától ő az én segítségem, Róbertnak hívják – kiabált fel a teraszra Ingrid.
Valamit válaszolt a férfi, de nem értettem, olyan furcsán bugyborékolva beszélt.
– Azt mondta nagyon örül – simogatta meg a fejem vigyorogva a ház asszonya.
Miután mindent megmutatott leültünk a nappaliban, töltött egy üdítőt, és azonnal nekem szegezte a kérdést.
– Na hogy döntöttél?
Nem sok időm volt gondolkodni, csak bólintottam.
– Nagyon örülök, nem fogod megbánni – állt fel mosolyogva.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.75 pont (103 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ulysses
2017. március 18. 18:49
#15
Újra elolvastam. Még mindig jónak tartom! Olvassátok ti is!
1
s
sipospista
2016. október 8. 10:45
#14
Ez igen
1
a
A57L
2016. március 25. 04:26
#13
A szokásos jó írás.
1
szekely18
2015. augusztus 18. 16:17
#12
Nagyon rendben van!
1
n
nwcastl
2015. augusztus 5. 12:27
#11
Ez rendben van. Jöhet a folytatás! 🙂
1
Ulysses
2015. július 29. 19:42
#9
Csatlakozom azokhoz, akik egész jónak tartják.
1
f
feherfabia
2015. július 28. 06:27
#8
egész jó!
1
R
Rinaldo
2015. július 25. 06:49
#7
Szuper.
1
G
Geridebrencen
2015. július 24. 11:34
#6
Folytatás van?
1
ogree
2015. július 24. 11:19
#5
Ezt még biztos, hogy nem olvastátok!
1
z
zoltan611230
2015. július 24. 10:57
#4
jó .....
1
p
papi
2015. július 24. 08:47
#3
Én is olvastam, de nem baj, egész jó történet.
1
l
listike
2015. július 24. 07:27
#2
Ezt már olvastam.
1
T
Törté-Net
2015. július 24. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1