És ne vígy minket a kísértésbe

Szavazás átlaga: 8.29 pont (73 szavazat)
Megjelenés: 2015. április 27.
Hossz: 44 415 karakter
Elolvasva: 1 413 alkalommal
Ildikó már találkozásunk első pillanatában szimpatikus volt számomra. Korban a harmincas éveinek végét járta. Férjezett volt és egy tizenhét évet betöltött leányzó boldog édesanyja. Egy kisebb összejövetelen találkoztam vele először, amelyet az akkori barátnőm szülei tartottak. Már magam sem tudom milyen alkalomból. Talán valaki születésnapja volt akkortájt, de ez történetem szempontjából teljesen lényegtelen, de ami attól a naptól történt velem, az már korántsem volt az.
A szóban forgó hölgy, egy igencsak kihívó kosztümben jelent meg aznap. Mogyoróbarna színei tökéletesen passzoltak barna szemeihez és hajához, mely hullámosan omlott vállaira. Szinte állandóan mosolygott, kivirítva, szemmel láthatóan ápolt fogazatát, melynek fehérsége még szebb küllemet adott kedves arcának. Mélybarna szemei igézően tekintettek rám, miközben kezeivel a válla alá érő haját próbálta, kisebb nagyobb sikerrel, helyére igazítania. Mindenesetre sokkalta fiatalabbnak nézett ki koránál. Ezt valószínűleg fiatalos lendületének és kivételes temperamentumának tudhattam be.
Alakja inkább teltkarcsúnak mondható, mint vékonynak. Persze itt-ott voltak oda nem illő, mondjuk úgy, kisebb feleslegek testének bizonyos pontjain, mely többletek, szemmel láthatóan inkább egyenletesen oszlottak el testének minden porcikáján, amolyan, „van mit rajta fogni” típust kölcsönözve ezzel alakjának. De volt egy bizonyos pont, pontosabban kettő, ahol az átlagosnál kissé nagyobb tömeggel áldotta meg teremtője. Ezek pedig a mellei voltak. Istenem azok a keblek, mit mondjak, csodálatosak, legalábbis azon részei, amelyeket láthatni engedett kihívó ruházatának szégyentelenül mély dekoltázsa. Domborulatainak kidomborodó méreteiből tippelve, csak a fantáziámra támaszkodhattam, mely igencsak meglódult eme látvány hatására. Imádtam a nagy melleket, mindig is odavoltam értük. Bár a jelenlegi partnerem sem panaszkodhatott eme pazar női díszek hiányában, méreteiben meg sem közelíthette e csodás emlők paramétereit.
Férje András, negyvenes éveinek közepén járó, tipikus üzletember volt. Jól disztingvált úriembernek tűnt. Tagbaszakadt férfiember erős kézzel, amelyet kézszorításai alkalmával volt már esélyem nem egyszer megtapasztalni.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 21 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.29 pont (73 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
SikeresOtto
2021. július 7. 01:29
#12
Tetszik a szöveg. Ne hidd, hogy nem értékelem a munkát, hisz írtam, tetszik. De néha az az érzésem, hogy lehetet volna "magyarosabban" is kifejezni a mondottakat. Kicsit túl sok a létige, ezért gondolom, hogy fordítás. Szép munka, így tovább, olvasnék még ilyeneket.
1
Ulysses
2019. október 27. 22:31
#10
Nem rossz, nem rossz. Elég nehezen tudnám megmagyarázni, miért nem tetszik egyértelműen. A szerző intelligensen, jól ír, csak nem túl izgalmasan. Talán helyenként túl részletes lenne, ahogy Andreas is megjegyezte? Ez is benne lehet. Mintha egy álmodozó álma lenne.
1
szekely18
2015. május 24. 00:18
#9
Nekem nagyon tetszik!
1
a
A57L
2015. május 12. 05:21
#8
Egész jó írás.
1
p
papi
2015. április 28. 11:30
#7
Nem rossz, folytasd.
1
Andreas6
2015. április 27. 21:05
#6
Nekem ez erőltetett volt. Az építészetből próbálok hasonlattal élni: már a barokk is túldíszített, hát még a rokokó. Ez az írás pedig már az utóbbira emlékeztet. Édességnek sem a tömény cukrot eszi az ember. Kevesebb több lett volna. 5 pont.
1
r
rockycellar
2015. április 27. 20:58
#5
Jöhet a folytatás
1
l
listike
2015. április 27. 12:19
#4
Volt jobb.
1
R
Rinaldo
2015. április 27. 07:56
#3
Szuper jó.
1
f
feherfabia
2015. április 27. 06:43
#2
Egész jó!
1
T
Törté-Net
2015. április 27. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1