A+ A-

A takarítónő 5. rész

Márta heti jelenése rendszerré vált. Minden alkalommal pontosan érkezett, gyors átöltözést követően munkához látott és szinte észrevétlenül ragyogó tisztaságot teremtett a lakásban. Mint Hófehérke a törpék tanyáját, úgy tette Márta az én lakásomat ismét élhetővé. Hosszú elhanyagolt hónapok és évek nyomait tüntette el, felpezsdítette a lakást és a szexuális életemet. Nem utolsó sorban a sajátját is. Egyre szabadabban élvezte az együtt töltött órákat és a végletekig elment az örömszerzésben. A tapasztalatlan és kielégületlen feleségből egy lepedő akrobata vadmacskává fejlődött. Ahogy az idő halad előre úgy lettek az együttléteink egyre intenzívebbek és sokszor szinte kicsavart mint egy mosogató rongyot. Az egyre fokozódó fizikai igénybevétel mellett észrevettem egy másik annál sokkal veszélyesebb folyamat kialakulását, ami megrémített. Egyre szomorúbban ment el és többször tett célzást, hogy legszívesebben nálam maradna. Kétségtelen lett számomra, hogy belém szeretett és ez ellen valamit tennem kellett. Lemondhattam volna a takarítást, ami kényelmetlenséggel járt volna, de az nem garantálta volna, hogy az érzelmeit lehűti. A szexet is megszüntethettem volna vele, de az is nekem lett volna elsősorban hátrányos. Arról nem is beszélve, hogy én is függővé váltam attól a gyönyörű mellektől és a forró pinától amit ez a nő megtestesített. Valami mást kellett kitalálnom, ami tovább biztosította a takarítást és a testi örömöket is, anélkül, hogy Ö valami őrültséget követne el. Nem megbüntetni akartam magunkat, csak a szerelem kialakulását megakadályozni és visszaterelni a kapcsolatot a kizárólagos testi élvezet-szerzés területére.
Már vagy fél éve tartott ez a viszony és elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy tovább nem lehetett halogatni a visszaváltást. Márta a legutóbbi alkalommal úgy ment el, hogy az ajtóból visszalépett és megcsókolt, majd a fülembe súgta: „érted el is válnék ha akarnád”. A lélegzetem elakadt, nem jutottam szóhoz. Ö megfordult és elment. Én meg álltam, mint Bálám szamara. Csak előttem nem állt egy angyal kivont karddal, hanem elment tőlem egy, miután a kivont kardomat addig nyomkodta magában míg az mosogató rongynak sem lett volna jó.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.81 pont (70 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2015. 06. 3. szerda 04:56
Egynek elmegy.
#8 szekely18 2015. 04. 4. szombat 22:30
Nekem tetszik ez is!
#7 papi 2015. 04. 3. péntek 18:39
Nem rossz, nekem tetszik.
#6 veteran 2015. 04. 3. péntek 10:07
Fordításnak jó,de történetnek közepes.
#5 tiborg 2015. 04. 3. péntek 06:46
Ez igen forditottanmegirt sztory.A befejezes kene bevezetesnek es vica versa.
#4 listike 2015. 04. 3. péntek 06:31
Ez a rész nagyon nem tetszett. Undorító egy majom vagy,
#3 deajk2008 2015. 04. 3. péntek 06:28
nekem tetszett, szeretem a gruppent, 9p... folytasd
#2 joozsi 2015. 04. 3. péntek 04:30
Ez ismétlés.
#1 Törté-Net 2015. 04. 3. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?