A+ A-

Elcsábított az anyósom 2. rész

Mint ahogy megígértem el is hoztam a legfrissebb kalandom az anyósommal. Szóval történt, hogy lementünk a nejemmel a szüleihez húsvétozni. Egész jó volt a hangulat… az asszony vihogott az anyjával, az após ivott mint a kefekötő, én meg elvegyültem a társasággal. Kicsit beszélgettem a hölgyekkel, kicsit iszogattam az apóssal. A lényeg, hogy jó hangulatban eltöltöttük a húsvét vasárnapi délutánt. Aztán elbúcsúztunk. Amikor a nejem az apjától köszönt el én az anyósomnak dobtam egy puszit. Ő meg úgy, hogy senki ne lássa belemarkolt a fenekembe, de akkorát, hogy megugrottam. Nem mintha addig nem járt volna az agyam a már átélt „anyósos kalandokon” most mégis majd’ megőrültem. Gyorsan elindultam az autó felé, mert közben jött már a nejem is kifelé a házból. Hazaértünk, átöltöztünk a nejem berakta mosni a ruhákat, és - mint alapos háziasszony - mosás előtt kiforgatta a ruhák zsebeit, nehogy papírzsebkendő maradjon valamelyikben. Az nem is maradt, csak egy cetli, melyre ez volt írva:” Pénteken délután 2 után”.
A feleségem meg kérdőre vont, hogy ez mi? Persze fogalmam sem volt róla. A kép akkor állt össze amikor a nejem mondta, hogy a farzsebemben találta…Azt nem tudom, hogy mit gondolt de az anyja kézírását felismerte! A ruhák be a mosógépbe és a telefonhoz indult, hogy megkérdezze anyukát mi ez.
– Na ezt most elbuktad Sanyi! - gondoltam. Csak foszlányokat hallottam a telefonbeszélgetésből, mert nem mertem a nejem közelében lenni amíg valami ki nem derül. Szóval csendben kivártam. Pár perc múlva az asszony harsányan nevetve, jött be a szobába és meséli, hogy mi is ez a papír. Képzeld szívem! Anyám cetlije volt a zsebedben, amire feljegyezte, hogy mikorra várja a nyakkendős bikát!... én meg csak álltam mint egy faszent. Mi olyan vicces ezen? Mire a nejem:
-„Remélem anyunak is jut valamicske! Tudod, apuval már nagyon régóta nem tudnak...” Kicsit mosolyogtam és azt mondtam: „Te kis gonosz!” Aztán figyeltem és gondolkodtam. Sohasem gondoltam volna, hogy anyósom ekkora turpisságra képes. Elrejt a zsebemben egy cetlit az időponttal, és a nejem által közli velem, hogy mit (vagy Kit) akar akkor. (A városiak kedvéért elmondanám, hogy faluhelyen a „nyakkendős bika” az nem a szerető, hanem az aki mesterséges úton megtermékenyíti a nőstény sertést.) Aztán a nejem egy laza gyűrő mozdulatot követően a hamutartóba dobta a cetlit, és leült mellém tévézni.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.25 pont (76 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 fercso0709 2015. 03. 22. vasárnap 13:41
elmegy
#13 A57L 2015. 03. 5. csütörtök 06:12
Ez gyenge írás.
#12 papi 2015. 02. 14. szombat 08:15
Tetszett
#11 tiborg 2015. 02. 14. szombat 02:19
A kepzelo tehetseg korlatolt, de elmegy.
#10 listike 2015. 02. 8. vasárnap 12:19
A rossznál valamivel jobb.
#9 davee10 2015. 02. 7. szombat 07:00
kőzepes
#8 feherfabia 2015. 01. 30. péntek 05:56
kőzepes
#7 gyuri0926 2015. 01. 29. csütörtök 08:12
Nem igazán izgalmas.
#6 zsuzsika 2015. 01. 29. csütörtök 06:51
Közepes. 5 pont.
#5 Andreas6 2015. 01. 29. csütörtök 06:38
Egészségedre! Írásnak elég közepes.
#4 Rinaldo 2015. 01. 29. csütörtök 06:02
Jó.
#3 veteran 2015. 01. 29. csütörtök 05:58
Nem rossz.
#2 zoltan611230 2015. 01. 29. csütörtök 01:12
Elmegy.
#1 Törté-Net 2015. 01. 29. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?