Irodában

Ismeretlen
Szavazás átlaga: 6.1 pont (42 szavazat)
Megjelenés: 2014. november 7.
Hossz: 6 750 karakter
Elolvasva: 750 alkalommal
Szokásos nap volt. Ment a meló, pergett a kép. Eszembe villant, hogy mennyire régen nem láttam Őt. Nagyon hiányzik. Az arca, a hangja, a mosolya, az illata. Hiányzik ahogy rám néz. Mindig is szerettem ahogy rám nézett. Benne volt a vágy és a vidám kacérság. De mint mondtam, már régen nem találkoztunk. Így maradtak a hétköznapok nélkülözései. Egyszercsak megszólal lágyan a telefon az asztalomon. Nem tudom miért, de éreztem, hogy Ő van a vonal másik végén. Örülünk egymás hangjának, és már tudom, hogy valami pár hét után megint elindult.

– Meglátogatnálak estefelé az irodában – mondja.

Én természetesen nem tiltakozok, sőt, nagy örömmel veszem az ajánlatot. A nap hátralévő percei keservesen lassan peregnek. De szép fokozatosan szállingóznak haza az emberek és mosollyal az arcomon nyugtázom, hogy már csak kevés van hátra míg újra látom Őt. A háttérben Depeche Mode szól MP3 ban, már nem is dolgozok, csak szörfölgetek, törzsasztalozok. Élvezem a magányt, és tudom, nemsokára itt van!

Csöngetnek. Komótosan kisétálok a recepcióra, és beengedem. Már az első pillanatban tudtam mi lesz az este kimenetele, de udvariasan, lágy puszival köszöntöm. Mikor közel hajolok hozzá eros ingerenciám támad, hogy beleharapjak a nyakába. A abba a finom puha fehér nyakba, amely diszkrét parfümillatot áraszt és melynek ívét akár a millói Vénusz is megirigyelhetné. Mosolygunk és az asztalomhoz sétálunk.

– Na szép, mondhatom. Így dolgozol te? – kérdi mókásan mikor meglátja mivel is foglalatoskodom.

– Persze, ezért fizetnek. – válaszolom vigyorogva.

Kicsit belefeledkezünk a szörfölésbe, miközben a kollégák távoznak a sötétedő irodából. Lassacskán csak kettesben maradunk, és elkezdünk valamin beszélgetni. Mindegy min, már nem emléxem rá, de a lényeg, hogy teljesen szabadon, tisztán és felszabadultan. A téma mint ahogy általában szokott, megint egyfelé veszi az irányt. Kaján mosollyal odahajolok hozzá, de nem csókolom meg. Csak nézem közelről. Majd visszaülök az asztalra, de előtte megvizsgálom annak erősségét. Eléggé félre nem érthető mozdulattal, és látom rajta, hogy ettől teljesen bepörög, majd letámad. Szenvedélyesen csókolózunk, vadul, mohón, ahogy a sivatagban eltévedt utazó iszik a megtalált oázis forrásából.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 6.1 pont (42 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
l
loki2101
2014. november 18. 18:55
#9
semmi. SOKKAL jobbat lehetne kihozni belőle.
1
veteran
2014. november 7. 08:28
#8
Nem nagy szám.
1
gyuri0926
2014. november 7. 07:52
#7
Egyetértek Zsuzsikával.
1
zsuzsika
2014. november 7. 07:31
#5
Gyenge.
1
l
listike
2014. november 7. 07:20
#4
Gyenge.
1
a
A57L
2014. november 7. 07:06
#3
Közepes írás.
1
f
feherfabia
2014. november 7. 05:48
#2
6P
1
T
Törté-Net
2014. november 7. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1