Párcsere

Tavaly nyáron történt amit elmesélek. Barátainkat több évi rábeszélés után rábírtuk, hogy menjünk Olaszországba nyaralni. Egy kocsival indultunk, s Pesttől Lignanóig egyvégtébe tettük meg az utat. A kempingben két kis házat béreltünk, s úgy terveztük ott maradunk egész idő (10 nap) alatt. Annyi időnk még volt estig, hogy lemenjünk a partra, megmártózzunk a tenger lágy vízében. Másnap korán (kilenc óra felé) már a puha parti homokban sütkéreztünk, időnként a hullámokban hűsítettük magunkat. A nők behunyt (letakart) szemmel élvezték a napot, amiből nekem már elegem volt. Felültem, körbebámultam, észrevettem, hogy barátom igen pislog feleségem mellei felé, aztán végig siklott szeme az ágyéktáji kidomborodáson (feleségemnek szép, dús selymes szőrzete van), közben körbenyalta a száját. Láttam rajta mit gondol. Úgy helyezkedtem el, hogy láthassam barátomat, s közben én is legeltethessem szemeimet az ő feleségén, Zsanetten. Este beszélgettünk, ittunk, a szó hamar a szexre terelődött. Meglepetésemre az általam kissé prüdnek tartott Zsanett kifejtette, hogy milyen igazságtalan, hogy férj és feleség örök életre egymásra vannak . Sehol semmi változatosság, pedig már a rómaiak megmondták "Varietas delectat" (A változatosság gyönyörködtet). El is vártam ilyen kijelentést egy történelem tanárnőtől. A témát folytatva, csatlakoztam, de erre meg nejem letromfolt. Ezzel abba is maradt a változatosság taglalása.

A következő napon ismét a homokba hevertünk, izzadtunk, szomjaztunk. Barátom és nejem végre megunták, s elmentek a távoli büfébe némi hideg vásárlandó. Amint eltüntek a nyüzsgő tömegben. Zsanett a vízbe invitált.

"Úsztass a tenyereden" kérte, én pedig boldogan vettem tudomásul, hogy hasra fordulva feküdt kinyújtott kezeimre.

Csapkodott, egészen addig amíg ujjaim el nem érték a vágatát (persze csak úgy fürdő ruhán keresztül), s aztán simogattam, finoman kapargattam, majd egy hirtelen mozdulattal benyúltam a fürdőruhájába, megsimogatam szőrzetét. Hagyta, de amikor ujjam beljebb tapogatózott leszállt kezemről, s kifelé indult. Miközben vártunk a , folytattuk a tegnap esti, félbeszakadt beszélgetést. Egyre jobban belemelegedtünk, s eljutottunk odáig, hogy párt kellene cserélnünk. Igen ám, de nehéz lesz meggyőzni párjainkat. Zsanet hírtelen megfogta a kezemet, "nézz csak arra", hallottam.