Édes délután

Ismeretlen
Szavazás átlaga: 7.87 pont (63 szavazat)
Megjelenés: 2014. április 16.
Hossz: 12 344 karakter
Elolvasva: 2 201 alkalommal
– Hahó, itt vagy? – kérdezi Kati, a barátnőm, mikor véletlenül elgondolkodva bámultam a tanárom.

– Ööö, igen, persze – nyögöm ki, és elkapom a tekintetem.

– Ne bámuld már őt, tudod, hogy nincs esélyed nála.

Mindig is utáltam Katiban, hogy ennyire pesszimista. Már miért ne lenne esélyem nála? Hiszen mindenki azt pletykálja, hogy már volt egy diákjával viszonya. Igaz, annak már pár éve, de akkor is. Ha egyszer megtette, másodszor is meg fogja tenni. És amúgy is, már nem sokáig leszek a diákja, két hónap múlva érettségizem.

Volt valami Gáborban, a biosztanárban, ami nagyon megfogott. Talán a férfias tartása, hogy mindenhez volt véleménye. Hogy látszólag nyers volt, belül mégis nagyon kedves. Ezt már sikerült megtapasztalnom, mikor a jobb jegyért kellett felelnem. Azt hittem, szívatni fog, közben úgy segített, ahogy tudott. Nem volt a kedvenc tantárgyam a biosz, de ő még ezt az utálatos tantárgyat is széppé varázsolta.

De nem voltam egyedül abban, hogy Gábor után epekedtem. Több osztálytársamnak, sőt, évfolyamtársamnak is tetszett, bár nyíltan nem merték bevallani, csak a bizalmasaiknak, de én tudtam róla. Jól értettem a hírszerzéshez. Elég népszerű diák voltam, sokakkal tartottam jó vagy rossz kapcsolatot, így sok dologról is tudtam.

Az meg, hogy Gábor hány diákot fektetett meg, az rejtély volt számomra is. De nem tűnt annak a fajta pasinak, aki nem használná ki a lehetőségeit. Ezt tudtam jól. Annál jobban ismertem az ilyen férfiakat.

Már az utolsó óránk volt, ráadásul péntek délután, így már senki sem figyelt a tananyagra. Elégedetten konstatáltam én is, hogy két perc és vége az órának. Gábor pedig hirtelen abbahagyta a mondanivalóját, és egy köszönés kíséretében sietősen kiviharzott az osztályból. Elképzelni sem tudtam, hogy hova siet ennyire.

Mi Katival nem terveztünk semmit erre a délutánra, ami picit fura is volt, mivel péntek lévén mindig beülünk valahova, és estig ott szórakozunk. De most a barátnőmnek valami családi gondja akadt, és le kellett fújnia. Így hát egyedül sétáltam az állomás felé, hogy elérjem a buszt. Azonban félúton eszembe villant, hogy az iskolában felejtettem a mobilom. Méghozzá a padomban. Tudtam, hogy még ha a buszt sem érem el, muszáj visszabaktatnom a suliba. Imádkoztam, hogy még ott legyen, ahol hagytam, és nem lopta el senki, mert elég drága kütyü volt.

Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 6 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.87 pont (63 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
sikamika
2016. szeptember 25. 01:02
#10
nem lett rossz
1
r
rockycellar
2014. május 7. 19:06
#9
nem rossz
1
R
Rinaldo
2014. április 19. 12:22
#8
Szuper.
1
f
feherfabia
2014. április 17. 07:01
#7
8P
1
genius33
2014. április 16. 13:11
#6
Van pár elirás de nemrossz 🙂
1
veteran
2014. április 16. 09:01
#5
Szerintem ez is volt már.
1
zsuzsika
2014. április 16. 08:32
#4
Közepes.
1
Andreas6
2014. április 16. 06:48
#3
Ilyenből már nagyon sok volt, és ez sem különb a többinél.
1
p
papi
2014. április 16. 05:07
#2
Nem rossz
1
T
Törté-Net
2014. április 16. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1