Májusi séta...

Szavazás átlaga: 8.22 pont (69 szavazat)
Megjelenés: 2014. március 19.
Hossz: 7 796 karakter
Elolvasva: 1 075 alkalommal
Május volt. A hosszúra nyúlt tél után, szinte minden átmenet nélkül tört ránk a már-már nyarat idéző májusi nap. Meleg volt, a levegő meg sem rezzent, szinte állt minden. Az utcán nyárias öltözékben emberek százai, mindenki tartott valahová. Egyetlen ember volt talán közöttük, aki semmivel és senkivel nem törődött, kizárt maga körül mindent és mindenkit. Én voltam ez az ember. Felejteni jöttem ki a melegbe, azt hittem könnyebb lesz itt, az utcán, mint a lakásban, amelyhez már semmi nem fűz. Emlékek maradnak már az ott töltött évek, semmi egyéb. Tegnap este hagyott el a párom egy másik nő miatt. Összetört a szívem, a lelkem, fizikailag is megviselt a szakításunk. Egyetlen utazótáskával ment el, egyetlen "szia" hangzott el a szájából, semmi egyéb. Úgy éreztem, meghaltam. Kicsúszott lábam alól a talaj. Az éjszaka szinte alig aludtam valamit, ezért úgy döntöttem, a mai napot a semmittevéssel töltöm. Sem a kirakatok, sem az emberek, sem egyebek nem érdekeltek. Menni, sétálni. Egyedül lenni. Felejteni, s közben megpróbálni feldolgozni, mi miért is történt.
Már kora délután volt, amikor a Körúton kiesett a kezemből a telefonom. Arra nem volt időm, hogy lehajoljak érte, mert mire eszméltem, már valaki nyújtotta felém a leesett telefont. Hirtelen csak egy kezet láttam, majd egy másikat is, mikor odanyúltam, hogy átvegyem a telefont, az egyik kezével adta, a másikkal meg befedte érte nyúló kezemet. Hirtelen borzongás futott végig rajtam. Egy férfikéz érintése váltotta ki belőlem mindezt. Felemeltem tekintetemet, s abban a pillanatban szinte földbe gyökerezett a lábam. Egy tőlem alig pár évvel idősebb, lezser öltözetű, de annál férfiasabb megjelenésű ember állt szemben, velem. Tekintetünk összetalálkozott, én nem jutottam szóhoz. Talán a meglepettség, de úgy éreztem akkor, sokkal inkább a hirtelen jött, testemen végigfutó bizsergés dermesztette meg nyelvemet. Alig jött ki a hang a torkomon, csak nagy nehezen mondtam ki azt az egyszerű szót: "Köszönöm! ". Ő állt még mindig velem szemben, s bár kicsit tétovának tűnt, mégis határozottan megkérdezte: "Megiszunk egy kávét? ". Nem tudom a magyarázatát, de azonnal, szinte gondolkodás nélkül mondtam igent. Átsétáltunk az Oktogonon, s beültünk az első utunkba eső kávézóba.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 8.22 pont (69 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
deajk2008
2023. március 25. 00:49
#17
Érdekes lett... 8p folytasd
1
j
joe013
2022. március 26. 17:19
#16
Érdekes történet. Egy picit gyors, vájuk a folytatást....
1
sztbali
2022. március 26. 15:36
#15
A jobbak közé tartozik.
1
a
angel234
2022. március 26. 03:39
#14
Érdekes egy írás.
1
Andreas6
2020. augusztus 20. 06:21
#13
Kíváncsi lennék a folytatásra.
1
a
A57L
2020. február 4. 04:02
#12
Tetszett,kellemes történet.
1
Ulysses
2015. március 15. 21:42
#11
Olyan igazi nőcis írás. Nem mintha ez hiba lenne. 🙂
1
l
listike
2014. március 21. 07:37
#10
Nagyon jó volt.
1
f
feherfabia
2014. március 20. 05:22
#9
Folytatás???10P
1
genius33
2014. március 19. 19:23
#8
Nagggyon jó 🙂
1
r
rockycellar
2014. március 19. 18:26
#7
Jó lett
1
Sierra
2014. március 19. 10:25
#6
Nem rossz, kellemesen belebújós.
1
R
Rinaldo
2014. március 19. 07:11
#5
Szuper jó.,
1
zsuzsika
2014. március 19. 07:05
#4
Jó.
1
p
papi
2014. március 19. 06:31
#3
Nem rossz
1
T
Törté-Net
2014. március 19. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1