Gyönyörteli örökség 8. rész

Arra riadtak fel, hogy Rocki rettenetesen ugat, aztán meghallották, hogy valaki rugdossa az ajtót. Marika a mellei elé kapta a takarót, Imre villanyt gyújtott, és kikiáltott az ajtón:
– Ki az? – de, válasz nem jött. Riadtan nézek egymásra, majd Imre óvatosan felkelt, és az ajtóhoz lopózott. Ki akart nézni a kukucskálón, de nem volt. Aztán a bejárat melletti ablakhoz ment, és óvatosan kinézett, aztán hatalmas hahotába kezdett.
– Mi van? – nézett rá megütközve a felesége.
– Gyere ide Kedves – hívta a férfi. Az asszony óvatosan lépdelt végig mezítláb a hajópadlón, majd ő is kinézett az ablakon. A bejárat előtt egy hatalmas kenguru állt, és Rockitól félvén próbál bemenekülni a házba.
– ki kéne menekíteni szorult helyzetéből – nevetett most már Marika is.
– Már csak azért is, mert szétrúgja az ajtót – mondta a szemét törölgetve Imre, aztán kinyitotta az ablakot, és kikiáltott: – Helyedre Rocki.
A még kettőt ugatott, aztán leült, de még mindig sakkba tartotta a kengurut, aki végre abbahagyta a rugdalózást. Imre összecsapta párszor a tenyerét, mire a riadt jószág legyőzte a való félelmét, és hatalmas ugrásokkal eltűnt a sötétben.
– Nekem teljesen kiszállt a szememből az álom – nyafogott Marika, és visszabújt az ágyba.
– Kérsz egy kis bórt? – kérdezte Imre és a hűtőhöz ment.
– Nem, Téged kérlek – nyűgösködött tovább az asszony.
– Az jó, mert bor már nincs – vette elő az üveget a hűtőből a férfi. A palack alján már csak a seprő lötyögött. Visszament hát az ágyhoz, és bebújt kedvese mellé, akinek a lába tiszta hideg volt.
– Hú, fázol, majd én jól megmelegítelek.
– Az jó lesz – mondta az asszony, és fázósan magára húzta a takarót, amitől a lábfeje szabaddá vált. A férfi a tenyerébe fogta a kis lábacskákat, és dörzsölgetve őket melegíteni kezdte a jéghideg ujjacskákat. Aztán lehajolt, és sorba bekapdosta őket. Az asszony nevetve tartotta a lábát, és kezdett felizgulni. A férfi keze becsúszott a takaró alá, és végigsiklott az alsólábszáron, majd a combokon. Az asszonyon már csak a derekánál volt takaró, mivel melléről ő maga tolta le, hogy jobban hozzájuk férjen, de hamarosan Imre is csatlakozott a kényeztető ujjakhoz szájjal.
– Kérsz beöntést? – lihegte Imre.