A+ A-

Csodálatos őszi éjszaka

Hűvös októberi este volt. Amolyan igazi őszi nap. Ahogy kinéztem az ablakon, az utcai lámpák fényében szállingózni láttam a sárgás-barna faleveleket, melyek lágyan hullottak a járdára és szinte teljesen beborították azt. Sokan siettek oda lent, talán haza a családhoz, szerető férjükhöz, kedvesükhöz. Én soha nem siettem így haza. Nem volt miért. Ma is, mint már hosszú ideje, az üres lakás várt itthon. Gyorsan összeütöttem egy finom tésztát, majd megfürödtem. Aztán egy bögre tea társaságában nézelődtem az ablakon át. Apró cseppek kezdtek kopogni az üvegen, én pedig elképzeltem, hogy Ő hátulról átkarol és finoman végigsimítja a karom. Mielőtt teljesen belemerülhettem volna a gondolataimba ajtókopogásra lettem figyelmes. A bögrét letettem az asztalra, mely a szoba közepén állt két fotellel és egy kanapéval körbevéve. Az ajtó felé indulva elgondolkodtam, hogy vajon ki lehet ez, nem várok senkit, amúgy is már hét óra felé járhatott, ilyenkor már nem jön hozzám senki.Mikor ajtót nyitottam nem hittem a szememnek. Ő állt ott. Félhomály volt,de barna szemeinek csillogását ezer közül is felismerem. Zavartan álltam és csak bámultam rá, nem értettem semmit. Régóta ismeretem őt és az első pillanattól kezdve tudtam, hogy szeretem és kell nekem. Ennek ellenére soha nem volt köztünk semmi, évekig csak néztem őt és titokban imádtam, nem tudtam hogy közeledjek felé.
Túlságosan szürke kisegér voltam hozzá. Ő egy igazi férfi volt. Határozott, kedves, figyelmes és minden olyan tulajdonság meg volt benne, amit egy nő kívánhat egy férfitől. Izmos teste és gyönyörű barna szemei az első perctől kezdve rabul ejtettek. Amíg azt próbáltam megfejteni, hogy mégis hogy került ide és miért pont most és hogyan, ő csak nézett rám kérdően, de eltelt pár másodperc-ami szinte perceknek tűnt- mire ki tudtam nyögni egy "sziát" és beljebb invitáltam.
Bekísértem a szobába és hellyel kínáltam, majd megkérdeztem, hogy kér-e egy teát, gondoltam jól esne neki, mivel elég zordra fordult az időjárás az elmúlt fél órában. A teát elfogadta, és amíg kimentem a konyhába nem tudtam másra gondolni, mint hogy az a férfi, akit évek óta imádok most ott ül bent az én nappalimban, az én kanapémon. Kérdések ezrei kavarogtak a fejemben,és alig vártam,hogy mindent megtudjak, de mivel nem akartam megvárakoztatni elindultam a teával.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.33 pont (9 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 listike 2015. 12. 6. vasárnap 08:33
Kedves, aranyos történet.
#4 zsuzsika 2015. 02. 5. csütörtök 17:44
Szép történet.
#3 papi 2014. 01. 30. csütörtök 05:08
Egész jó
#2 v-ir-a 2011. 02. 10. csütörtök 22:02
kellemes olvasmány smile
#1 Törté-Net 2007. 06. 29. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?