A+ A-

Bombariadó

Ülök az irodában, ebéd után van, amikor megszólal a sziréna. Kimegyek a folyosóra, hátha a többi kolléga tud valamit, miért a jelzés. Senki nem tud semmit egyelőre, azt hisszük, hogy vagy valami gyakorlat van (bár azokat be szokták jelenteni előre), vagy tényleg tűz ütött ki valahol. De aztán jön egy biztonsági őr, egy rendőr és egy kutya kíséretében, és jelzi, hogy bombariadó van, így nem csak az irodaházat, hanem az azzal összeépített bevásárlóközpontot is ki kell teljesen üríteni. Nem újdonság a hír, mert mostanában valami idióta (gyaníthatóan ugyanaz a személy, mindig más utcai fülkéből telefonálva) rendszeresen eljátssza ezt, hosszú órákra megbénítva a munkát és a vásárlást is. Visszatérve az irodába, szépen elmentek mindent, aztán lezárom a laptopomat, és irány a mélygarázs, autóba be, és pár perccel később már úton is vagyok hazafelé. Tíz perc az út, majd rövid parkoló keresgélés után a háztól nem messze leteszem a kocsit. Fel a másodikra, nyitom a vasrácsot, aztán az ajtót, belépek, és látom, T épp akkor húzza le a cipőjét és bújik papucsba.
Mivel az irodaház eggyel alattunk lévő szintjén dolgozik, nem sokkal előttem érhetett haza. Rámosolygok, visszanevet, köszönünk egymásnak, és egy csók. Bájosan néz ki a csinos blúzban, vasalt szövetnadrágban és a papucsban. A fenébe a bombariadóval, mondja, annyi dolgom lett volna még mára. Így viszont van legalább négy szabad óránk, felelek félreérthetetlenül, és nem csak, hogy elneveti magát, de már látom is a csillogást a szemében, megértette a célzásomat. Hozzám lép, átkarolja a derekamat, én gyengéden tenyereimbe veszem az arcát, és összeforr a szánk, de nem úgy, mint az üdvözlésnél. Ajkai elárulják, már többre vágyik egy szimplán édes csóknál. Érzem is, amint kezei a nadrágom cipzárján kezdenek matatni, és gyakorlott ujjaival könnyedén játssza be magát az alsómhoz. Finoman cirógat csak a vékony pamuton keresztül, de ez is pillanatok alatt érezteti rajtam a hatását. Közben az ujjaim beletúrnak vörös hajába, aztán aprón megérintik a csigolyánál a nyakát, és csúsznak lefelé a hátán, megmérik finom derekát, amiről a csípőjén keresztül a fenekére tévednek, és megmarkolom.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.44 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 tomi19 2014. 02. 23. vasárnap 09:58
Nagyon tetszett 10 pont.
#8 feherfabia 2013. 11. 24. vasárnap 07:22
Nagyon jó!
#7 Pavlov 2013. 11. 3. vasárnap 14:23
Hú, de kellemes munkaszünet lehetett! Erre jó később visszagondolni!

Remélem, van némi valóságalapja...
#6 Jutcsi 2013. 10. 29. kedd 20:51
Elèg jòl megìrt törtènet,rèszletes,de kicsit zavarò ez a "T"-zès.Lehetett volna egy nevet ìrni ide (mondjuk Timi,Tünde)ùgysem tudja senki kirôl szòl.Ìgy kicsit megszakìtja a törtènetet.Meg lehetett volna benne több pàrbeszèd ès ezt jelölni is kellett volna - gondolatjellel.
#5 sztbali 2013. 10. 29. kedd 17:42
Nem rossz.
#4 Rinaldo 2013. 10. 29. kedd 07:34
Nagyon jó.
#3 papi 2013. 10. 29. kedd 07:30
Egész jó
#2 A57L 2013. 10. 29. kedd 04:44
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2013. 10. 29. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?