A+ A-

Család és munka

Az egész úgy kezdődött, hogy elkövettem a munkám közben egy kisebb hibát, aminek az lett a következménye, hogy rövid úton kirúgtak, szerintem érett egyébként is a dolog, de egy jó indok ilyenkor mindig jól jön a főnöknek.
Aztán folytatódott a sorozat, egy hét múlva a feleségem bejelentette, hogy el szeretne válni, és költözzek el a közös lakásunkból. Régóta nem tombolt a szerelem közöttünk, talán az volt az igazi törés, amikor véglegessé vált, hogy nem lehet közös gyerekünk. Van ilyen, egyikőnket sem lehetett hibásnak kikiáltani, csak biológiailag nem illettünk össze, aztán kiderült, hogy egyébként sem.
Szóval krisztusi korba érve oda jutottam, hogy nem jutottam sehova sem. Akkor most mi legyen, hova menjek. Persze első gondolatom az volt, hogy a nővéremék talán segítenek rajtam. Sosem voltunk olyan nagyon jó kapcsolatban, volt köztünk 7 év korkülönbség, és ez gyerekkorunk óta befolyásolta a viszonyunkat. Korán férjhez ment, aztán gyermekük született, aki már 17 éves. Egyszerűen éltek, szép családi házuk volt, és a sógornak egy korrektül futó vállalkozása.
Felhívtam a nővéremet, várakozással voltam tele, hiszen őszintén megmondva nem nagyon ismertem a körülményeiket, és talán őket sem.
- Tessék! - szólt bele a telefonba.
- Szia nővérkém. - válaszoltam.
- Szia - szinte öröm volt a hangjában - mi a helyzet?
- Lenne némi problémám, és segítség kellene az átmeneti megoldáshoz.
- Mondjad, olyan régen beszélgettünk, mindig szívesen segítek az egyetlen öcsikémnek.
- A helyzet az, hogy az asszony kidobott, és valahol meg kéne húznom magam.
- Szóval azt kérdezed, hogy jöhetnél e hozzánk?
- Igen!
- Hát persze, most úgyis csak ketten vagyunk, mert Melinda koleszos.
- Ezt nem is tudtam.
- Meg még mi mindent nem tudsz, nem nagyon érdeklődtél utánunk az elmúlt években.
- Nagyon sajnálom.
- Gyere, tiéd a tetőtér, aztán bepótoljuk a beszélgetéseket.
Nem pontosan emlékszem, de talán az esküvőmön találkoztunk utoljára, aminek már 5 éve. Akkor sem sokat beszélgettünk, arra emlékszem, hogy a nővérem kicsit testes volt már, a férje alapvetően jópofa sportos srác, a kislányuk pedig valami tündéri szépség volt persze 12 évesen melyik kislány nem az.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 9.28 pont (295 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#32 gyuri0926 2016. 12. 3. szombat 09:02
Csodás
#31 sipospista 2016. 10. 11. kedd 10:11
Eszmeletlen.10pont
#30 vakon53 2016. 03. 13. vasárnap 15:07
Legyélszives és folytazsd asztkéri a feleségem is.

10 Pont!
#29 joozsi 2015. 12. 11. péntek 01:13
Folytatni kék!
#28 feherfabia 2015. 04. 12. vasárnap 07:07
Nagyon jó! Folytasd!!
#27 Koriander 2014. 09. 9. kedd 07:32
10 pontos, jöhet a folytatás!
#26 gyagya15 2014. 08. 14. csütörtök 16:37
Remélem lesz folytatás
#25 listike 2014. 06. 2. hétfő 11:00
Jó lenne, ha folytatnád. tetszett.
#24 valf1114 2013. 10. 10. csütörtök 08:33
mikor lesz folytatás???
#23 izmos22 2013. 07. 20. szombat 09:46
kicsit perverzek ezek a családik de a sztori jó
#22 delgadoo 2013. 06. 13. csütörtök 02:59
jó történet de hol a folytatás??
#21 zsorzs29 2013. 03. 30. szombat 10:43
Folytatást kérek!
#20 tomi19 2013. 01. 13. vasárnap 14:53
Jöhet a folytatás!!
#19 Bikmakkocska 2012. 12. 29. szombat 17:57
Folytasd! Nem sok a duma!
#18 and 2012. 12. 15. szombat 12:37
Olyat írok, amilyet tudok smile
#17 tiborg 2012. 12. 3. hétfő 07:39
Bevezetesnek OK.De folytatasnak kevesebb duma es sokkal tobb akcio!!!
#16 tenzin 2012. 11. 23. péntek 23:48
ko
#15 tenzin 2012. 11. 23. péntek 23:32
ko
#14 HamariBerkenye 2012. 11. 19. hétfő 10:05
Ahogy orosztanárnőnk mondta anno:
Paftaritye pazsalujszta
(Folytassátok kérlek)
smile
#13 deltaR8 2012. 11. 17. szombat 14:32
Folytatást!!!!! A történet 10 pontot ér!