A+ A-

Egy felejthetetlen éjszaka

A történet idején egy éve voltam már együtt a barátnommel. A találkozásunk szerelem volt elso látásra. Nekem. Neki nem. Bár kedvelt és nagyon hamar megtudta a „kis titkomat” aminek elfedésébe már jó pár éve nem fektettem energiát, többet nem érzett irántam. Ha pasi lenne, biztos eláraszt az idegesíto kérdésekkel, hogy milyen az, mikor két lány csinálja, de o nem tette. Nyugtázta, hogy a lányokat szeretem, értésemre adta, hogy o nem, és ennyiben maradtunk. Kezdetben persze kicsit azért távolságtartóbban viselkedett velem, de hamar feloldódott a közelemben és végül nagyon jó barátnok lettünk. A környezetünkben mindenki meg volt gyozodve róla, hogy néhanapján a barátságnál több is történik köztünk, de mi tudtuk, hogy nem és úgy gondoltuk, hogy ez nem is fog változni. Eltelt hat év, az o életében jöttek-mentek a pasik, na nem azért, mert kikapós lenne, a szentélyig nem sokan jutottak el nála. Egyszeruen csak kiváló érzéke volt ahhoz, hogy azokat fogja ki, akikbol rövid ido után elotör seggfej. Az én életemben is megfordultak páran, de semmi komoly... illetve egy mégis volt, engem is legjobban meglepve egy pasi. Szóval eltelt hat év, és az élet úgy hozta, hogy Adri egyik rosszul sikerült kapcsolata után a sors valahogy mégis összesodort minket.

Szóval egy éve voltunk már együtt és néha még mindig úgy éreztem, hogy Adrival az élet legnagyobb ajándékában részesültem. Csinos - az én ízlésem szerint - aranyos, kedves, intelligens, odáig van értem és én is oérte. Kívánhat bárki ennél többet az élettol? Nyilván bármely normális ember erre azt felelné, hogy nem, dehogyis és ha én is így teszek, ez a történet meg sem születik.

Sajnos az évek során tapasztaltam magamon, hogy megvan az a rossz szokásom, hogy egy ido után a tökéletesben is megtalálom a hibát. Nem csak a kapcsolatokról beszélek, hanem úgy általában bármirol. Nem keresem én, csak egyszeruen, ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor hajlamos vagyok addig tunodni, amíg meg nem találom a hibát. Sajnos ez ezúttal is sikerült. Apróság csupán, más talán nem is látná gondnak a sok jó között, én azonban igen... A számtalannak azért nem nevezheto kapcsolataim során más lányokkal, rájöttem, hogy szeretem én irányítani a dolgokat. Szeretem én elcsábítani a másikat és szeretem azt, ha én vagyok az aki diktálja a tempót, ha én éreztethetem a másikkal, hogy egy istenno. Ebben Adrinál jobb partnerre nem is lelhettem volna. Csakhogy egy ido után észrevettem, hogy túlságosan is partner ebben. Szinte már nem a barátnoje voltam, hanem a pasija, akinek történetesen puncija van. Nem vagyok pasi, soha nem is voltam az, nem is próbáltam kifejezetten úgy viselkedni. Igen, vannak fiús dolgaim, magasabb vagyok a férfiismeroseim kétharmadánál és nem kifejezetten szeretem a szoknyát, sem a magassarkú cipoket - amikben aztán már tényleg nagyon kevés férfi van akinek ne a feje búbját nézhetném - de emellett hosszú a hajam, az alakom elég törékeny az arcvonásaim pedig kifejezetten lágyak. És Adri mellett döbbentem rá, hogy néha mennyire kétségbeesetten vágyom én is arra, mint szinte bármely más lány, hogy elcsábítsanak, engem emeljen valaki piedesztálra.

Dehogy is akartam én kalandot keresni! Szálltam már ki csúnyán boldogtalanná váló kapcsolatból, de Adrival errol szó sem volt. Csak egy kis plusz hiányzott. Csak érezni akartam, hogy valaki nonek tekint, hogy nem szimplán szeret, hanem a csillagokat is lehozza értem. És ekkor lépett a képbe Tamara. Az egyik közösségi oldalon egyazon csoportnak voltunk a tagjai. Nem túl aktív tagjai, de tagjai. Miután írtam egy bejegyzést az üzenofalra, bejelölt ismerosnek. Azóta sem tudom megmagyarázni, hogy miért, de visszajelöltem. Szimpatikusnak tunt. Az adatlapja alapján nem is igazán volt kétséges, hogy o is leszbikus. Nem pont az a típus, akit elso ránézésre feltétlenül vonzónak találok, de benne volt valami. Átható kék szemek, hamiskás mosoly, kerek arc... Ezért még az sem riasztott benne, hogy az aurája egy férfiasabb típusú lányra utalt, akikre általában nem igazán bukom. Tüsire nyírt haj, kifejezetten izmos karok, férfias testtartás a képeken. Mégis, volt benne valami, ami érdekessé tette számomra. Miután csevegni kezdtünk egymással, hamar tudtomra adta, hogy o mit szeretne. Találkozni. Csinosnak mondanak... áh, miért legyek álszent, tudom magamról, hogy az vagyok. A férfiak mindig megfordulnak utánam az utcán, hiába nem lóg ki a fenekem egy szoknya alól, és a tükörbe nézve is azt érzem, hogy bár vannak hibáim, túlzottan pisze orr, egészen enyhén túlharapásos ajkak, de összességében elégedett vagyok azzal amit a természettol kaptam. Szépségversenyt ugyan nem nyernék, még ha akarnék indulni ilyeneken akkor sem, de nem panaszkodhatom. Szóval nem voltam meglepodve, mikor Tamara flörtölni kezdett velem és mit tagadjam, ez állati jól esett. Egy pillanatig sem álltattam, megmondtam neki, hogy van egy barátnom, akiért odavagyok és o ezt el is fogadta. Találkozni már nem akart, de azért tovább csapta nekem a szelet és én ennek minden pillanatát élveztem. Élveztem azt, hogy valaki engem dicsér, engem nevez kívánatosnak, engem próbál elcsábítani, még ha virtuálisan is. Most hazudjam azt, hogy nem éreztem egy pillanatig sem, hogy még mindig többet akar? Vagy hazudjam azt, hogy lassan nem akartam én is többet? A beszélgetéseink egyre hosszabbak lettek és én csevegésrol csevegésre egyre nehezebben intettem búcsút a végén. Lassan, de biztosan megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy én oda akarom magam adni ennek a lánynak. Istenem a középsuli vége óta nem hagytam magam elcsábítani. Az egyik bátyám barátnojének a novére volt az utolsó, aki képes volt arra, hogy a hatása alá vonjon és elcsavarja a fejem és ennyi ido után ez ismét megtörtént. Nem is láttam még éloben Tamarát, még a hangját sem hallottam soha, mégis egyre jobban csak azt éreztem, hogy a testemen akarom tudni a kezét. A karjaiban akarok elolvadni. Nem szuntem meg szeretni Adrit, de mégis megmásíthatatlanul szöget ütött a fejemben, hogy én akarom Tamarát is. Ami a legjobban megrémített, hogy nem csak egy éjszakára akartam ot, azt akartam, hogy az övé legyek. Önzo módon egyszerre két lány... két no szerelmére vágytam. Miközben esténként Adrit öleltem, és az o csókjait éreztem a puncimon, Tamara eros karjaira gondoltam és az o édes ajkaira amint a testem babusgatják.

Az elhatározás hosszasan érlelodött bennem. Szerettem Adrit, de hirtelen Tamarára is vágyni kezdtem és tudtam, hogy ez így nem mehet sokáig. Persze ezt Tamara is látta rajtam nagyon jól és bár nem volt az a gaz csábító típus, mégis célozgatni kezdett, hogy találkoznunk kellene. Próbáltam én ellenállni... az eszemmel. De az ész a szív ellen mindig hátrányból indul és ezúttal sem sikerült gyoztesként kikerülnie a harcból. Mikor Adri elutazott meglátogatni a szüleit, adva volt az alkalom. Szégyenkezve beszéltem meg a találkozót Tamarával. Furdalt a lelkiismeret amiatt amit tenni készültem, de egyben izgatott is voltam. Semmiképp nem akartam az Adrit a közös ágyunkban megcsalni, ezért Tamara lakását beszéltük meg végcélnak, szerencsére kelloen messze volt bárkitol aki akár Adrit, akár engem ismerne.

Soha nem éreztem azt, hogy egy randira nagyon ki kellene öltöznöm. Mindig megtaláltam a módját, hogy elegáns legyek, de még a komfortzónámon belül maradjak. Ezalkalommal azonban úgy éreztem váltanom kell. Tudtam, hogy ezúttal én leszek az, aki teljes egészében átadja magát a másiknak és valamiért úgy éreztem ehhez teljesen ki kellett vetkoznöm magamból. Nem, ez nem is jó szó. Ki akartam vetkozni magamból. Hosszú ideje nem éreztem ezt és most annyira jól esett. Kölcsönvettem Adri ruhatárából az egyik ruháját, ami a legkevésbé volt bo rám. Azt nem mondom, hogy olyan volt, mintha rám öntötték volna, de összességében nem állt rosszul rajtam. Feltettem egy kis sminket is, amit csak különleges alkalmakkor engedek meg magamnak. Körbeforogtam a tükör elott és megállapítottam, hogy ez totál nem én vagyok, de furcsa mód nem zavart.

Út közben többször is megtorpantam, vissza-visszafordultam. Csúnya dolgot készültem tenni, éreztem, hogy rossz vagyok, de mégis gyenge voltam megálljt parancsolni magamnak. Annyira izgalmas és újszeru érzés volt. Mintha szuzlányként készültem volna az elso alkalmamra, holott annak már több mint tíz éve volt és az azóta eltelt ido alatt egyszer sem igazán éreztem magam tapasztalatlannak.

Este nyolckor találkoztunk Tamara lakásától nem messze egy kisebb parkban. Ehhez ragaszkodtam, mert valahol még mindig reménykedtem benne, hogy az eszem felülkerekedik majd és egy semleges helyrol könnyebb lesz visszavonulót fújni. Nem is tudom miben reménykedtem. Már az elso pillantásra elszállt minden ellenállásom, minden gátlásom. Tamara egy farmert viselt, sportcipot és egy rövidujjú kockás inget, de felolem lehetett volna rajta akár zsákvászon papi csuha is, akkor sem kevésbé vágytam volna rá. Már jó távolról megpillantottuk egymást és mindketten elmosolyodtunk. Ahogy úgy tíz méterre járhatott tolem, az alsó ajkamba haraptam és kecsesen körbefordultam, hogy jól megnézhessen. Elkacagta magát. Hiába öltözött férfiasan, hiába nyírta le tüsire a haját, igazi no volt. A hangja kislányosan csilingelt, miközben végigmért és a szemei úgy csillogtak, ahogy egy férfié nem képes. Legszívesebben ott rögtön a nyakába vetettem volna magam és hagyom, hogy hosszú forró csókban olvadjon egybe ajkunk. Mindketten vágytunk erre, de tudtuk, hogy nyilvános helyen nem tehetjük. Ha van hátránya annak, ha valaki leszbikus, hát az, hogy megszólás, vagy nyilvános megbámulás nélkül nem fejezheti ki az érzelmeit a másik iránt az utcán. Óvatosan megöleltük egymást és adtunk egy-egy puszit a másik arcára. Talán ez hosszabbra nyúlt, mint egy ártatlan találkozás esetén lenne két barát között, de ennyit azért igazán megengedhettünk magunknak. Tamara végignézett rajtam, aztán ismeretségünk elso kimondott szavai hagyták el a száját.

- Körbefordulnál még egyszer?

Megtettem. Olyan lendülettel, hogy a ruha alja lebegett a levegoben, mint Merylin Monroe-nak azon a híres képen.

- Tetszik amit látsz? - kérdeztem tole. Éreztem, hogy közben remegnek az ajkaim és a hangom is úgy rezonál, ahogy soha nem szokott.

- Nagyon. Eszméletlen vagy - mosolyogtak a szemei. Szinte felfalt velük.

Általában sokat beszélek. És itt most nem azt mondom, hogy szimplán annyit beszélek, mint bármelyik átlagos lány, hanem tényleg sokat. Olyan sokat, hogy néha már az idegeire megyek vele a körülöttem éloknek. Mindig sokat beszélek. Mindig. Vagyis... hát igen. Majdnem mindig. Mindössze egy kamaszlányos:

- Köszi, te is jól nézel ki - csúszott ki a számon. Te jó ég, tényleg visszavedlettem bakfis tinilánynak. Már csak az hiányzik, hogy zavarodottan kuncogni kezdjek minden szaván.

Mi tagadás, tényleg jól nézett ki. Már a képeken is láttam, hogy a fiús megjelenés az o esetében nem a külsejének hiányosságait igyekezett eltakarni. A karjai izmosak voltak, de a dereka kifejezetten karcsú, ezt a bo ingen keresztül is ki lehetett venni. A combjain csak úgy feszült a farmer és a feneke is feszes volt, bár akkor ezt még nem láttam. A szemeiben pajkos tuz lángolt, ahogy igyekezett befogadni a látványom. Tényleg tetszett neki amit látott és kétségem sem volt felole, hogy a gondolataiban már minden ruhától megszabadított. A levego telve volt elektromossággal közöttünk. Átkoztam magam, amiért nem hagytam, hogy a lakásán találkozzunk.

- Sétálunk egy kicsit? - kérdezte. Egyértelmu volt, hogy látja rajtam az izgatottságot és egy kicsit meg akart nyugtatni. Nem értettem mi van velem. Mindig én vagyok a határozott. Mindig én vagyok az, aki megnyugtatja a másikat. Voltam már szerelmes korábban, remegett már a lábam, mikor olyan lány közelében voltam, akibe bele voltam zúgva és most mégis... mint egy tini aki a szüzességét készül elveszteni.

- Sétáljunk.

Ahogy elindultunk, beszélni kezdett. Örültem neki, mert egyrészt annyira tetszett a hangjának csilingelése, másrészt így legalább nem néma csendben haladtunk egymás mellett.

- Könnyen idetaláltál?

- Igen, nem volt gond - szívem csillapodj már! Még mindig képtelen voltam akadozás nélkül levegot venni.

- Nagyon örülök neki, hogy végül mégis igent mondtál. Már kezdtem félni, hogy soha nem találkozunk.

Amíg beszélt folyamatosan az ajkait bámultam. Óh milyen érzékiek voltak!

- Én akartam, de tudod... tudod...

- Igen. Mondtad. Szereted a barátnodet. Most mégis itt vagy - mosolyodott el kedvesen.

- Igen - feleltem röviden, mert megint rámtört a lelkiismeret-furdalás. Nem értettem hogy lehetek ilyen rossz, de túl gyenge voltam hátat fordítani és elmenni.

- Örülök. Éloben még lélegzetelállítóbb vagy, mint a képeken - o nem volt zavarban. Láttam, hogy mennyire vágyik rám, de cseppet sem volt feszélyezett.

Elmosolyodtam. Már olvasni is élveztem, mikor dicsért, de azon az érzéki hangon hallani valami egészen más élmény volt.

- Te is még elképesztobb vagy, mint vártam.

- Igazán? - húzta föl pajkosan a szemöldökét. - Mire gondolsz?

Mire gondoltam? Hogy bár berántana most az egyik bokorba és letépné a ruháim, miközben vadul csókolózunk.

- A tekinteted... a hangod... el sem tudod képzelni, hogy mennyire vadítóak.

A szája mosolyra húzódott. Azt kívántam bár a testemen érezhetném már azokat az ajkakat.

- Ezek szerint nem bántad meg, hogy eljöttél.

- Nem, egy cseppet sem - „de majd fogom” tettem hozzá magamban. Gyengéden, de külso szemlélo számára szinte észrevehetetlenül hozzáért a kezemhez. Csak egy egészen rövid pillanatra, de ez is elég volt ahhoz, hogy jóleso borzongás fusson végig a gerincemen. Égett az arcom, biztos voltam benne, hogy hiába az a sok ido amit napozással töltöttem ezen a nyáron, most egészen biztosan nem a csokibarna a legtalálóbb jelzo az arcom színére.

Tamara élvezte a kislányos zavarom. Látszott rajta, hogy nem idegen neki, hogy ezt váltja ki másokból, de még mindig képes ezt élvezni. Olyan különleges aura lengte ot körül, amivel oszintén én még nem találkoztam. Igen, ismertem hozzá hasonló butch lányokat, de soha egyiküket sem éreztem egy pillanatra sem vonzónak. De o más volt. O úgy volt férfiasan határozott, úgy tudta elkerülni, hogy akárcsak egyetlen kicsit is noies ruhát viseljen, hogy közben minden kétséget kizáróan no tudott maradni.

Csendben lépkedtünk egymás mellett egy darabig és közben idorol idore tétován összeérintettük a kézfejünket. Végül Tamara törte meg a csendet.

- És most mit szeretnél? Hogyan tovább?

- Szerinted mit szeretnék? - kérdeztem vissza kihívóan. Kicsit kezdett visszatérni a kontroll a lézésem és a szavaim felett, de a tetteimet továbbra sem voltam képes uralni.

- Szerintem azt szeretnéd tudni, hogy milyen messze van a lakásom.

Sokat sejtetoen elmosolyodtam, de egyéb választ nem adtam neki erre.

- És te mit szeretnél most? - kérdeztem vissza.

Közelebb vont magához és a fülembe súgta:

- Végigcsókolni a tested és érezni ahogy beleremegsz, mikor a puncidat kényeztetem.

Beleborzongtam. Számítottam, hogy valami flörtölos választ ad de ezzel még így is teljesen meglepett. Az egész testem libaborös lett és a mellbimbóim egy pillanat alatt lebuktattak, hogy a ruha alatt nem viselek melltartót. Nem értettem mi lelt, nem értettem miért tetszett ennyire, hogy így kertelés nélkül kimondta ezt, de nem is tunodtem rajta. Menthetetlenül izgalomba jöttem és megint elvesztettem az irányítást a saját testem és minden egyéb felett. Nem volt már se lelkiismeret-furdalás, se félelem, hogy elveszthetem Adrit, se minket körülvevo világ. Minden beszukült és már csak Tamara létezett. Kicsit elfordítottam a fejem, hogy visszasúghassak a fülébe.

- Remélem nincs messze a lakásod.


Nem volt messze. A kis hamis tudta, hogy úgy is igent mondok majd neki, ezért a sétánkat eleve is arrafelé irányította. Út közben már tényleg csak alig érzékeltük, hogy bárki is lenne körülöttünk. Szerencsére nem is voltak sokan. A parkból kiérve már senkivel nem találkoztunk és már amúgy is sötét volt, így nem tudtuk addig tartani magunkat, amíg elérünk a lakására. Eloször még csak megfogtuk egymás kezét, de aztán Tamaráé nagyon hamar a fenekemre kalandozott. Aztán egy sötét kapualj elott elhaladva hirtelen berántott magával az árnyékba. Sötét volt, alig vettük ki egymás arcát, de így is tökéletesen tudatában voltunk annak, hogy a másik hogyan néz most. Tamara lágyan a hajamba túrt. Engedte a hajszálaimat egyenként végigfolyni az ujjai között. Majd ismét. Mindennél jobban vágytam arra, hogy megcsókoljon és éreztem, hogy o is ugyanerre gondol most. Gyengéden megsimogatta az arcom és közel húzta magához. Pár pillanatig csak szemeztünk. Ó az az édes kivárás, hogy ki fordítja el elobb a fejét, hogy megízlelje a másik ajkait. Végül Tamara magához ragadta a kezdeményezést és megcsókolt. Eloször lágyan, de aztán gyorsan kezdett belelendülni és pillanatokkal késobb a nyelveink vadul kergetoztek egymás szájában. A kezei közben végigsimították a testem, az egyik elol, a másik oldalt. A bal kezével gyengéden, de határozottan megmarkolta a fenekem a jobbat pedig becsúsztatta a ruha alá, hogy kitapinthassa a puncim a bugyimon keresztül, ami már úszott a nedvességtol. Nem csinált semmit, csak szépen ráhelyezte a kezét. Nem kezdett ingerelni, nem mozgatta az ujjait, mégis ez volt az egyik legizgatóbb dolog, amit valaha tettek velem.

- Orülten... kívánlak... Fanni - lihegte az ajkaimnak azokban a rövid pillanatokban, amikor a szájunk nem volt egybeforrva.

- Én... is... akarlak... - feleltem neki levego után kapkodva. Több se kellett neki, kirángatott a kapualjból, hogy szaporázzuk a lépteinket a lakása felé. Már nem csak egymás kezét fogtuk, összekaroltunk ami ugyan lassította a haladást, de már nem lettünk volna hajlandóak a kezünket levenni a másikról. A lakás alig száz méterre volt a kapualjtól, mégis vagy ötször megálltunk hogy ajkaink vad csókokban forrhassanak egybe.

Tamara egy tiszta állapotban lévo, de egyébként szocreálosan ronda tízemeletes ház nyolcadik emeletén lakott. Az épület bejáratától a liftig sikerült kicsit türtoztetnünk magunkat, mivel a folyosón egy néni épp a leveleivel szöszölt. Tamara kedvesen odaköszönt neki és bár a néni szeretett volna bovebb beszélgetésbe is bocsátkozni - nyilván ismerték egymást - de sikerült lerázni azzal, hogy késében vagyunk és mindjárt indulunk is tovább. A liftbe lépve aztán elszabadultak a hormonok. Már nem csak szimplán egymásért megorülve csókolóztunk, faltuk egymás száját, hanem a kezeink is akcióba létek és egymást túllicitálva igyekeztek felfedezni a másik testét. Nem volt Tamarában semmi olyan amiért nem voltam most megorülve ami még nehezebben elviselhetové tette, hogy a lift milyen kínosan lassan mászta meg az emeleteket. Kigomboltam a farmerját, hogy én is tapinthassam a punciját. Isteni érzés volt a kezemmel érezni azt az gyönyöruséget, amirol egészen biztosan tudtam, hogy sok örömömnek lesz még a forrása ezen az éjjen. Mikor végre kinyílt a lift ajtaja Tamara kipillantott, hogy van-e valaki a folyosón, majd elindult a lakása felé én pedig követtem szorosan rátapadva, mert a kezem még mindig a punciján pihent.

Ahogy a kulcsaival babrált, elkezdtem ingerelni és közben csókolgatni a nyakát hátulról.

- Rossz vagy - kuncogott azon a hangon, ami olyan gyönyöru, hogy eddig azt hittem csak az angyaloknak osztogatják.

Amikor végre bejutottunk a lakásába megfordult és a falnak nyomott.

- Vágysz a puncimra, ugye? - kérdezte miközben csókolgatni kezdte a nyakamat.

- Igen, vágyok rá. Érezni akarom - sóhajtoztam.

- Akkor még várnod kell, mert elobb te leszel az enyém - mondta, azzal felkapott és a hálószobába vitt. Annyira jó érzés volt az o eros karjaiban lenni. Tényleg nagyon eros volt. Bár a magasságomhoz képest nem vagyok nehéz, még senki nem bírt a karjaiba venni, még az a kevés férfi sem, akivel összesodort a rosszsors. A hálóban finomkodás nélkül ledobott az ágyra és fölém mászott. Apró csókokkal borította be az arcom, a fültövem... óvatosan szopogatni kezdte a fülcimpám, miközben kezdte lefejteni rólam a ruha pántját. Amint az sikerült neki, haladt tovább lefelé, az ajkával babusgatta az állam, a nyakam... Teljesen átadtam magam az érzésnek. Hihetetlenül ügyes volt. Akadt már dolgom pár lánnyal, de annyira senki nem értette a dolgát, mint Tamara. Különösen nem elsore és ennyire ösztönösen, mint o. Mintha olvasott volna a gondolataimban. Pontosabban, mintha olvasott volna a gondolataimban és mikor kellett, direkt csigázott volna a visszafogott tempóval. Én azt akartam, hogy felfaljon, de o gonosz módon csak aprólékosan haladt lefelé, hogy szinte könyörögnöm kelljen neki.

Miután megszabadított a ruha pántjától, az egészet lehúzta rólam. Amint meglátta a fedetlen kebleim, megtorpant egy pillanatra. A kezei továbbra is folytatták a testem felfedezését, de az ajkai nem. Örömteli ámulat ült ki az arcára.

- A te cicid a legszebb, amit valaha is láttam - suttogta és egy percig sem kételkedtem benne, hogy komolyan is mondja. Megnyalta az egyik ujját és finoman megérintette az egyik mellbimbóm. Kedvesen játszadozni kezdett vele. Annyira gyönyöru örömteli kifejezés ült ki az arcára közben. - Te egy istenno vagy - folytatta. - A legcsodálatosabb lány akivel valaha találkoztam. Még soha senkire nem vágytam így.

Felnyúltam és megsimogattam az arcát.

- Te pedig az a lány vagy, aki egy olyan oldalamat hoztad ki belolem, amit még én sem ismertem. Fantasztikus vagy.

Mosolygott, pedig ez messze nem volt a legszebb bók, amit eddig életemben mondtam. Pedig neki kijárt volna, de az agyam nem volt képes úgy megtalálni a szavakat, ahogy máskor. O olyan szépet mondott nekem, amilyet még soha senki és én képtelen voltam ezt megfeleloen viszonozni. De neki ez is tetszett. A mutatóujjával játszadozott még az egyik mellbimbómon, majd szép lassan a másik cicim fölé hajolt és édes csókokkal babusatni kezdte. Istenien csinálta. Még életemben nem éreztem azt, hogy valaki ennyire imádja a testem, így odáig van értem. Mikor a csókjai átvándoroltak a másik cicimre a keze folytatta a felfedezoutat a testemen, de nem haladt sokáig, mert megállt a puncim felett. Még mindig csak a bugyimon keresztül, lágyan masszírozni kezdett. Olyan isteni érzés volt ahogy csinálta. Az elmúlt évek során szentül hittem, hogy kivételesen jó vagyok az ágyban és most Tamara rádöbbentett, hogy mennyire sokat gondoltam ezzel magamról. Miután úgy érezte, eleget kényeztette a melleimet, haladt tovább a csókokkal a hasam irányába én pedig már majd megvesztem, hogy a nyelvét végre a puncimon érezzem. Lassan araszolva eljutott a combtövemhez és én szinte már visítottam, hogy csókoljon már végre, de o ellenállt. Már próbáltam eroltetni a fejét, de nem ment, továbbra is csak húzott, igyekezett elnyújtani az élvezetet. Végül mikor már egyetlen négyzetcentiméter sem maradt a belso combomon ahova nem lehelt még csókot lehúzta rólam a bugyit és finoman puszilgatni kezdte a puncim. Olyan körültekintéssel édesgette, hogy olyat még soha nem éltem át. Belélegzte az illatát, megízlele az ízét, de még mindig olyan intenzitással tette, hogy én beleorüjek és szinte sírjak azért, hogy folytassa erosebben. Nem azt adta, amire vágytam, hanem azt amire szükségem volt. Haladt tovább és a kisajkaim csókolgatta. Egyre feljebb és feljebb, már veszélyesen közel a csiklómhoz én pedig vonaglottam, hogy végre érintse meg a gombot. És akkor megtörtént. Végre lehelt arra is egy lágy csókot. Aztán még egyet, és mielott észbekaphatunk volna nekiesett és babusgatni kezdte, én pedig kéjesen sóhajtoztam, ahogy a gyakorlott nyelve és ajkai úgy játszottak a puncimon akár a legügyesebb muvész a zongorán. El sem tudtam képzelni, hogy ennél jobban lehet bármit is élvezni, a Mennyországban érzem magam, de aztán o mégis tudta ezt is fokozni. Egyszer csak azt érzem, hogy az egyik ujja lassan besiklik a puncimba. Aztán még egy. Az ujjai tökéletes szinkronba kerültek a szájával és egészen átadtam magam a gyönyörnek.

- Akarod... hogy... egy... harmadik... ujjam... is... használjam? - kérdezte, miközben a nyelve örömteli rítustáncot járt a csiklómon.

- Igen - sóhajtoztam - kérlek használd!

- Dugjalak... meg?

- Igen, dugj. Kérlek csináld!

A nyelvcsapásai kicsit alábbhagytak és a következo pillanatban azt éreztem, hogy szép lassan egy harmadik ujj is a puncimba csusszan. Tamara eloször óvatosan mozgatta a kezét, de én így is fantasztikusan élveztem. Kéjesen vonaglottam, miközben o teljesen az uralma alatt tartott. Hol erosebben, hol gyengédebben dugott, hol csókolgatta is a puncim közben, hol nem. Mikor már éreztem, hogy közeledik az elso orgazmusom, a lábaimat a nyakába tettem és úgy szorítottam egyre jobban a fejét. Már egyáltalán nem irányítottam a tetteimet, csupán az ösztönök vezéreltek. Tamara is érezte a lüktetést, hogy mindjárt elmegyek és fokozta a tempót. Pár pillanattal késobb egy valami földöntúli orgazmusban törtem ki.

Oda sem kellett néznem Tamara arcára, hogy érezzem, mosolyog az örömömet látva. Óvatosan kihúzta az ujjait és gyengéd apró csókokkal babusgatta a csiklóm egészen addig, amíg ösztönösen el nem toltam a fejét. Annyira intenzív volt az orgazmusom, annyira érzékeny lettem tole, hogy most még a legapróbb érintés is fájdalmat okozott. Édes fájdalmat, de fájdalmat.

Mikor szép lassan visszafelé is végigcsókolgatva a testem, fölém került, akkor tudatosult csak bennem, hogy amíg én teljesen meztelen vagyok, róla egyetlen ruhadarab sem hiányzik, a kigombolt farmerját és zilált ingjét leszámítva akár szalonképesnek is mondhattam volna. Ráaült a derekamra és fölémhajolt, úgy csókolóztunk. Éreztem a saját ízem a szájában, ami teljesen bepörgetett. Az orgazmus után szinte mozdulni sem bírtam, mégis viszonoznom kellett amit tole kaptam. Nem azért, mert az úgy fair, hanem mert orülten vágytam rá. Csókolni akartam, belélegezni a puncija illatát, fölfalni ot szoröstül boröstül. Fölültünk úgy, hogy o még mindig az ölemben volt és szépen megszabadítottam a zilált külseju ingjétol. Elállt a lélegzetem. Gyönyöru szép teste volt. Nem az a fajta agyonretusált erotikus magazinosan gyönyöru, hanem úgy, ahogy csak a természet képes alkotni. Gyönyöru a hibáival és erényeivel együtt. Gyorsan megszabadítottam a melltartójától is, hogy az egész felsotestét szemügyre vehessem. Most én néztem rá olyan ámulattal, ahogy o pár perccel... vagy órával azelott? Komolyan nem is tudtam. Az ido mint olyan, megszunt létezni.

- Mi az? - kérdezte aggódva. Mióta ismertem, most tapasztaltam rajta eloször bizonytalanságot. Valamiért teljesen félreértette az arckifejezésem. - Tudom, hogy nincs olyan tökéletes testem, mint neked, de...

Rámosolyogtam.

- Dehogy is nincs. Gyönyöru vagy, sokkal szebb, mint én - és tényleg komolyan mondtam. Tudom magamról, hogy ideális alakúnak számítok és nagyjából meg is vagyok elégedve azzal, amit a természettol kaptam, de valahogy mégsem vonzottak soha a hozzám hasonló lányok.

- Ezt csak úgy mondod - sütötte le a szemét Tamara.

Lágyan megcirógattam az állát és felemeltem, hogy a szemembe nézzen.

- Hidd el gyönyöru vagy és elképzelni sem tudnék most nálad kívánatosabb lányt. Akárki lenne most itt, én csak téged akarnálak kényeztetni.

Ez végre hatott, ismét mosolygott. És még csak nem is ferdítettem, bárkinél kívánatosabbnak éreztem most ot. A válla széles volt, a karjai izmosak, de nem úgy, mint egy body buildernek. A mellei igaz lógtak egy kicsit, de hihetetlenül formásak és tekintve, hogy két kosárral nagyobbak, mint az enyémek, ezen nem volt mit meglepodni. A dereka karcsú volt, de emellett volt egy kis pocija is, amit én külön izgatónak találtam rajta. Erosen összeölelkeztünk a melleink egymáshoz préselodtek és úgy csókolóztunk. De nem bírtam sokáig, érezni akartam a teste többi részét is ezért az ágyra fordítottam és most rajtam volt a sor, hogy olyan örömökben részesítsem, mint o engem. Óvatosan szívogattam a nyakát még épp olyan erovel, hogy ne maradjon nyoma. Ezt már az ajtónál észrevettem, hogy mennyire élvezi és most is édes borzongás járta át a testét tole. Az ujjaimmal a karját cirógattam aztán végig az oldalát, amitol megint csak megborzongott és úgy akadozott a légzése, mint nekem mikor o fedezte fel az én testem. Szépen lassan egy vonalat rajzoltam a nyelvemmel a nyakától a melléig és lágyan fújva ezt a csíkot visszakalandoztam a nyakáig. Türtoztetnem kellett magam, mert legszívesebben vadul nekiestem volna, de én is el akartam húzni a dolgot, ahogy o tette.

- Egyszeruen tökéletes vagy - súgtam neki. Visszakalandoztam a melleihez. Csodálatosan festettek. Ki merem jelenteni, hogy még egyetlen lány mellei sem tetszettek úgy, mint az övé. Elhalmoztam oket apró csókokkal, aztán óvatosan körbenyalogattam a mellbimbóit és lágyan rájuk leheltem. Egy rövid, évezettel teli kacaj szaladt ki a száján, ezért ez elismételtem a másik mellbimbóján is, amit szintén ugyanúgy élvezett. De nem annyira, mint mikor a pociját cirógattam. Mikor a körmeim hegyét - már azt az egymiliset ami van - gyengéden végighúztam a hasán, még a korábbinál is eroteljesebb kacaj szaladt ki a száján és az egész teste megfeszült egy pillanatra.

- Te jó ég! Mi volt ez? - pihegte.

- Élvezted? - mosolyogtam rá.

- Nagyon! Csináld még!

Most a pocijának a másik oldalán cirógattam végig a körmeimet, amitol az egész teste remegett, o pedig felváltva kacagott és sóhajtozott. Ezt nem lehetett kibírni. Már eddig is orülten vágytam a testére, de ez a reakció teljesen elvette az eszem. Vadul lerángattam róla a farmert és így végre jobban szemügyre vehettem az altestét is, ami cseppet sem tetszett kevésbé, mint amit eddig láttam. Eroteljes, de szépen ívelt formás lábak, feszes fenék, egyszeruen tökéletes. Én nem tudtam olyan önmegtartóztató lenni, mint o, így már most lerángattam róla a bugyiját is, még azelott, hogy elkezdtem volna csigázni a puncijának körbecsókolgatásával. A legszebb punci tárult fel elottem, amit csak életemben láttam. Takaros, gondosan nyírt, szép és csillogott a nedvességtol... festo sem alkothatna szebbet. Mielott félredobtam volna a bugyiját, mélyet szippantottam belole. Az illata is mámorító volt. Közelebbrol is meg kellett ezt tapasztalnom. Ahogy a fejem a lábai közé hajtottam olyan érzés öntött el, mintha a Mennyországban lennék. Az o édes illata vett körül mindenhonnan, az o csodálatos nedveitol csillogott a puncija, a combja belso fele... meg kellett ízlelnem. Gyengéden szopogatni kezdtem a combját, amit o elégedett sóhajokkal honorált. Isteni íze volt. Nem tudtam, hogy miért vagyok úgy oda mindenért Tamarában, de egyszeruen megorültem érte. Ott voltam négykézláb a puncija elott és nem bírtam tovább türtoztetni magam, puszilgatni kezdtem. Csókolni, gyengéden nyalogatni, szopogatni az ajkait, de a csiklójának a közelébe sem menve. Hihetetlenül nedves volt és nekem nagyon ízlett minden falat amit csak kaptam belole. Egészen elmerültem benne amíg meg nem éreztem Tamara eros kezeit a fejemen. Nem bírta tovább az óvatos gyengéd csókolgatást. Határozottan a csiklójára irányította a szám.

- Ne csigázz tovább, kérlek - könyörgött.

Elmosolyodtam és babusgatni kezdtem a legédesebb pontját. Nagyon be lehetett már indulva, mert amint a nyelvem a csiklójához ért, kéjesen sóhajtozni kezdett. De nem csak o élvezte nagyon a dolgot. Az égnek feszítettem a lábait és úgy csókolgattam. Egyszeruen képtelen voltam vele betelni. Mikor bedugtam az elso ujjam éreztem a pulzálást jelezvén, hogy már közel jár az orgazmushoz. Mikor a második ujjam dugtam be, alig ketto vagy három lökés után jött is a ritmusos összerándulás, ami olyan erosen szorította az ujjaimat, hogy azt hittem eltörnek. Tamarából olyan hangos sikoly szaladt ki, hogy szerintem még két emelettel lejjebb is hallották. Amint éreztem a szorítás gyengülését, kihúztam az ujjaim, de a számat nem vettem le a puncijáról. Nem akartam. Nem akartam ereszteni ezt a csodálatos érzést.

- Gyere közelebb - pihegte Tamara egy perc után.

Nehéz szívvel hagytam magára a csiklóját. Még adtam rá két csókot és kimásztam a lábai közül. Ahogy négykézláb másztam fölé, az ujjaimról szopogattam az ízét, ami neki különösen tetszett. Közel húzott magához és szenvedélyesen megcsókolt. Fáradtan borultam le mellé. Szükségem volt rá, hogy kicsit kipihegjem magam.

- Hát ez fantasztikus volt - próbáltam lenyugtatni a légzésem.

- Igen - felelte Tamara. - És az éjszaka még csak most kezdodött.

Cinkosan összemosolyogtunk. Igen. Ez az éjszaka még távolról sem ért véget...

Folyt köv...?

Remélem olvasni is olyan élvezetes volt, mint megírni. Ha a visszajelzések pozitívak lesznek, akkor lehet folytatom a történetet. Ha menthetetlennek ítéltetek, akkor megmarad egyszeri próbálkozásnak.
Szavazz Te is!

Átlag: 8.7 pont (119 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#15 Ulysses 2014. 12. 20. szombat 20:53
Fannyka, máshol már értékeltem ezt az írásodat. Ha gondolod, bemásolom ide is. Csak tartok tőle, az itteni kommenteket nem figyeled.
(Én is elég magas pontszámot adnék rá, mert első próbálkozásnak nagyon jó.)
#14 listike 2014. 12. 20. szombat 07:52
Rossz.
#13 axelley 2013. 11. 2. szombat 19:07
Nagyon jó volt. Ismét nem egy lepedő akrobatákról olvastam. Ez egy szép történet volt.
10 pont
#12 papi2007 2013. 09. 10. kedd 20:53
jó, 9 p
#11 omar 2013. 07. 30. kedd 13:13
30000 sor helyett legközelebb csak 3 sort írj.
#10 omar 2013. 07. 30. kedd 13:11
Rémunalmas, alig követhető, bealszok tőle. Erotikusnak se erotikus.
#9 Bikmakkocska 2013. 02. 2. szombat 12:49
Piszok jó, folytasd. 10. Az eredeti barátnőre inkább kíváncsi vagyok, bővebben elmesélendő, mik is történtek vele.
#8 cervelo 2012. 10. 30. kedd 09:54
Hát?
#7 Rinaldo 2012. 10. 30. kedd 07:29
Túl hosszú.
#6 szabobianka 2012. 10. 5. péntek 07:11
Nagyon jó volt!!!! Nekem nagyon tetszett!!! smile smile Szerintem folytasd! smile
#5 genius33 2012. 09. 25. kedd 11:39
Nekem nagyon bejött smile Zsiiiiiroskarajos kenyér nyes
#4 cervelo 2012. 09. 25. kedd 09:22
Elmegy.
#3 Rinaldo 2012. 09. 25. kedd 07:33
Jó.
#2 joozsi 2012. 09. 25. kedd 05:07
Nekem nagyon tetszik!
#1 Törté-Net 2012. 09. 25. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?