A+ A-

Én és a főnököm - Első lélegzetvétel

Nagyot sóhajtottam és továbbra is a plafont bámultam. Kelletlenül mozdultam meg az ágyamban, nagyon zavart Tamás élvezetének nyoma a combomon. Alig vártam, hogy végre kijöjjön a fürdőből és bemehessek lezuhanyozni. Ah, nem is tudom, minek vagyok vele. Tulajdonképpen idegesített. A legnagyobb jóindulattal se nevezhettem párkapcsolatnak azt, ami köztem és közte volt. Testiség, talán. Bár az utóbbi időben már azt se élveztem. Elélvezni azt igen, azt tudtam vele... de csak azért, mert pontosan tudta, mitől megyek a falnak. De könyörgöm, a jó szex nem az orgazmustól jó... vagyis nem csak attól. Persze, jó, ha van, de a nők nem attól vesztik el a fejüket, hogy igen, fél óra múlva elélvezek, amennyiben engedem, hogy a pasim rám másszon... igen is, kell az az előjáték! Nem mondom, hogy Tamás mindig ajtóstul ront a házba, de néha jól esne máshogyan is. Mondjuk, spontán, szavakkal, hevesebben... Tényleg csak ennyi lenne a hiba az egészben? Nem pedig az, hogy alapjáraton egy cseppet sem kívánom? Lefekszem vele, persze, hiszen vannak szükségleteim, de nem elégít ki az, ahogyan csináljuk. Nincs benne erő, nincs benne határozottság, nincs benne szenvedély... Végre nyílt a fürdőszoba ajtaja, Tamás lépett ki rajta, gyorsan felpattantam az ágyból és elszaladva mellette a fürdőbe rohantam. Ahogy beálltam a zuhany alá, az jutott eszembe, hogy nagyon remélem, mire végzek a zuhannyal, Tamás felöltözik és elmegy. Semmi kedvem nem volt vele aludni. Zuhany után fogat mostam, felvettem a fürdőköpenyemet és kiléptem a fürdőből. Tamás valóban már felöltözve várt az előszobában, elbúcsúzott, nyomott egy csókot a számra és eltűnt a lakásomból. Szerencsére. Pizsamát húztam és bedőltem az ágyba. Mire jó ez nekem? Miért nem dobom Tamást a fenébe? Szükségem van nekem egyáltalán arra, hogy hetente 2-3 alkalommal egy önző, kretén megdugjon, amit még csak annyira nem is élvezek? És ha nem lenne? Valljuk be, akkor nem szexelnék már egy ideje. Mert kivel is bújnék ágyba? Senkivel. Hiszen, nem járok sehova, nem ismerkedem és a munkahelyem és a lakásom között ingázom nap, mint nap. Nem mondom, hogy a munkahelyemen nincsenek jó pasik, mert vannak, és azt se mondom, hogy nem vesznek észre. Vagyok annyira dekoratív, hogy észrevegyenek a férfiak, de ha már párkapcsolatról van szó, akkor az ne a munkahelyemen alakuljon ki.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.71 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 feherfabia 2015. 07. 2. csütörtök 05:40
Nagyon gyenge!
#11 A57L 2013. 07. 1. hétfő 08:39
Elmegy.
#10 papi 2013. 06. 29. szombat 10:14
Jó bevezető, a folytatás biztos mégjóbb lessz.
#9 Janka 2013. 04. 9. kedd 14:06
Nekem tetszik, szívesen olvasnám a folytatást!
#8 obszidian 2013. 04. 5. péntek 14:33
Béna, unalmas.
#7 franceska 2012. 10. 3. szerda 20:28
Rosszul fogalmazott, hemzseg a nyelvhelyességi hibáktól.Nagyon gyenge.
#6 sztbali 2012. 10. 3. szerda 19:19
Vontatott vonat. Elég gyenge.
#5 Rinaldo 2012. 10. 3. szerda 13:16
Nagyon vontatot.
#4 gyuri0926 2012. 10. 3. szerda 08:34
ßar
#3 cervelo 2012. 10. 3. szerda 07:35
Mi ez?
#2 genius33 2012. 10. 3. szerda 06:57
Gyenguszka...
#1 Törté-Net 2012. 10. 3. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?