A+ A-

Egy hősre várva

Már épp távozni akartam a partiról, amikor megláttam őt. Soha életemben ki nem állhattam az olyan partikat, ahol túl előkelően kellett felöltözni. Mindez annak köszönhető, hogy túl sok hétvégi partira beszéltek rá az egyetemen, ahol megvoltak a sajátos öltözködési szabályok.
Gillian viszont a minap azt mondta, jobb ha lelépek az ilyenekről és más hapsikkal találkozom, erre pedig a legjobb alkalom az ő negyvenéves főnökének születésnapi partija.
Ő persze úgy akadt össze Barryvel, hogy már hallott róla, sőt kimondottan ezért fogadta el a meghívást, mindössze tíz perccel azelőtt, hogy megérkezett. Aztán ők ketten eltűntek a konyhában, én meg csak álltam ott a puncsos tál mellett... ki tudja meddig.
- "Öltözz úgy, mint kedvenc hősöd!" - állt a meghívón. A férfiak esetében ez olyan hősöket jelentett, akiket ők tizenöt éves korukban bálványoztak... legalábbis erre utalt öltözékük. Volt ott két Indiana Jones (egyikük maga a parti házigazdája, Tony volt az), aztán volt ott három különböző Columbo hadnagy. Volt még ezenkívül Stan és Pan, aztán valaki munkásruhába öltözött és símaszkot vett fel, ettől persze lehetett akár Hannibal Lecter, vagy egyszerűen egy szadista vízvezeték-szerelő. Szóval nem volt ott senki, aki legalább egy kis beszélgetésre sarkallt volna, az erotikus vonzalomról már nem is beszélve.
Így aztán... mikor megláttam őt, ahogy átbukdácsolt a tömegen, hogy vodkás puncsot töltsön magának egy műanyag pohárba, az jutott eszembe: őt pont azért küldték az égiek, hogy velem foglalkozzon. Nem sokan választottak volna olyan öltözéket, amit ő viselt, viszont őrajta valami csodásnak tűnt. Az pedig nem volt más, mint egy vörös palást, meg egy feszes sort, valami bőrszerű anyagból. Meztelen karja és felsőteste szinte szemérmetlenül izmos volt, kócos, piszkosszőke haja a vállára omlott, én pedig boldogan töltöttem volna minden estét azzal, hogy a kemény combjait nyalogatom.
Hogy mindemellett még egy műanyag kardot is hordozott, már nemigen rombolta illúziómat, miszerint ő valami büszke spártai harcos, de még ha így is lett volna, akkor sem panaszkodom. Az én sebtében összeválogatott öltözékem sem volt jobb: khakiszínű póló, fekete sort, magasszárú csizma... Ezek voltak hivatottak arra, hogy Lara Croftra hasonlítsak. Hajamat lófarokba fogtam össze, egy-két tincset hagytam, hogy a szemembe hulljon, combomra egy vízipisztolyt csatoltam.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.48 pont (29 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 papi 2014. 04. 16. szerda 05:13
Tetszik
#8 A57L 2014. 01. 26. vasárnap 05:33
Elég jó.
#7 genius33 2013. 02. 23. szombat 12:18
Egészen remek.
#6 tiborg 2012. 02. 21. kedd 05:13
kituno...
#5 v-ir-a 2012. 02. 20. hétfő 19:50
nem bántam meg, h végigolvastam smile ....
#4 v-ir-a 2012. 02. 20. hétfő 19:40
"Itt álltam előtte, szinte esdekelve, hogy vigyen el és dugjon meg, hogy lábra se tudjak állni, őt meg jobban érdekelte, hány kalória van az avokádósalátában." eddig jutottam...unalmas
és elolvastam Rinaldo és Pavlov hozzászólását...ezért, és csakis ezért olvasom tovább....szeretném tudni, hogy mi lesz a jó a sztoriban... majd utána leírom azt is
#3 Pavlov 2012. 02. 20. hétfő 08:40
Teljesen jó!
#2 Rinaldo 2012. 02. 20. hétfő 08:05
Jól leirt történet.
#1 Törté-Net 2012. 02. 20. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?