A+ A-

Édes bukás

A történet egy 17 éves diákról szól. Körülbelül 180 centiméter magas, fekete hajú, nem túl erős testfelépítésű fiú viszont roppant helyes az arca. Csendes és visszahúzódó srác és a tanulással sincsenek gondjai kivéve egyet. A biológiát. Nagyon nem megy neki. Ez jelen esetben csak azért szomorú, mert már csak 2 hete van, hogy feltornássza a jegyét a bűvös kettes szintre. Nagy csalódás lenne a bukás mind saját maga mind, pedig a szülei számára. Már megírták az év utolsó dolgozatát és csak az eredményt várják. Egy csütörtöki napon aztán el is jött a dolgozatosztás várva várt pillanata. Mindenki megkapta kivéve a mi kis hősünk. Hiába várta a lapot nem jött semmi. Ekkor feltéve a kezét azt mondta:
- Elnézést tanárnő, de én nem kaptam meg a dolgozatomat.
A nagy hangzavarban nem lehetett nagyon hallani a halk fiú szavait, de a tanár valamit hallván felemelte fejét és körbenézett.
- Szólt valaki?
A fiú nem szólt de a tanár, ahogy ránézett érezte a fiú tekintetén, hogy ő volt. És ekkor eszébe is jutott valami.
- Igen emlékszem rád, mert nem találtam a dolgozatod. Biztos hogy megírtad?
A fiú kicsit csodálkozva:
- Persze, hiszen ezen múlik az év végi jegyem.
Jó akkor gyere le velem óra után és megnézem megint, hátha lent van az asztalomon.
Nem sokkal ezután ki is csengettek az óráról. Mindenki elhagyta a tantermet kivéve a tanárnőt és a diákot. Persze most is csak a tanárra kellett várni. Szemmel láthatóan nem sietett. Miután elkészült elindultak lefele. Aztán 10 perc várakozás után a tanári előtt a gyerek kezdett ideges lenni. Ekkor meglátta a tanárt, aki viszont egy rossz hírt közölt:
- Sajnos nem találtam ezért meg kell írnod újra. Esetleg ha van időd, akkor meg tudnád most is írni, mert nekem bent kell maradnom úgyis dolgozatokat javítani. És amúgy is már csak egy óránk lesz, úgyhogy akkor, ha mást nem külön órára kell majd bejönnöd.
- Hát... igen. Megpróbálhatom.
- Jó akkor gyere, keresünk egy termet a legfelső szinten ott biztos van üres terem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.73 pont (59 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 listike 2014. 09. 24. szerda 06:54
Nagyon nem jó.
#8 papi 2013. 05. 30. csütörtök 05:37
elcsépelt történet
#7 Mikey 2012. 02. 15. szerda 23:54
pappamaciival maximálisan egyetértek, sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle nem nagy odafigyeléssel.
A helyesírás kritikán aluli és a fogalmazás sok helyen hibás, kusza és hiteltelen.
"5 perc után a fiú nyögései hangosabbak és hosszabbak lettek. Folytatta még pár percig ezt a mozdulatsort."
Ez hitelesen így nézne ki jól (1 tapasztalatlan, szűz fiúról van szó!):
"Fél perc után a fiú nyögései hangosabbak és hosszabbak lettek. Még néhány másodpercig folytatta ezt a mozdulatsort..."
#6 genius33 2012. 02. 5. vasárnap 08:20
Szegény diák smile Nem tudom sajnálni nyes
#5 x124 2012. 02. 4. szombat 16:15
Kicsit összecsapott.
#4 v-ir-a 2012. 02. 3. péntek 20:59
annyi esze lehetett volna egy 25 éves nőnek, h egy tapasztalatlan,szűz fiú irányítás és segítség nélkül nem tudja azt nyújtani, amit elvár(na)....jah elfelejtettem hisz pedagógus a gyöngyöm smile
#3 Rinaldo 2012. 02. 3. péntek 06:22
Nagyon jó izgalmas történet.
#2 pappamacii 2012. 02. 3. péntek 06:13
ki adott erre 10 pontot?!?!?!
A fogalmazás gyenge, a leírások kapkodóak, a párbeszédek... ááá, hagyjuk.
példák: "nyögésbe kezdette megint...; Mindketten nyögése már teljesen elnyelt minden külső zajt.; Nyögni kezdtek és ennél a nyögésen kívül csak egy hang volt, ami mindkettőjük fülét megcsengette."
Ennyit nyögni! nyes Nem is csoda, hogy nem sikerül egy normális mondatot összehozni...mármint a szerzőnek.
És hogy ment haza, ha egyszer a tanár rázárta az ajtót? nyes

Javaslat: OLVASS SOKAT!!!
#1 Törté-Net 2012. 02. 3. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?