A+ A-

Az új élet

Egy alkalommal, amikor éppen otthon pihentem ki az iskola fáradalmait édesanyám egy hihetetlen, és számomra meglepő ötlettel állt elő.
- Fiam költözés várható! - közölte velem illetve szögezte le a tényt.
- És mikor? - érdeklődtem zaklatottan és mégis kiváncsian.
- Remélhetőleg amikor hazaköltözöl a nyári szünetre az egyetemről. - hangzott anyám válasza, de már tova is tűnt és visszatért a teendőjéhez.
Egészen addig, amíg apám haza nem ért a munkából azon agyaltam, hogy vajon hogy mehetünk lakni, amikor az egész eddigi életemet ebben a harmadik emeleti panelban éltem le, és mi tagadás nem is állt szándékomban a jól megszokottat újra cserélni.
- Sziasztok! - csapta be jókedvűen az ajtót maga mögött apám.
- Na, mit hoztam? - az arcán bujkáló mosoly volt látható. Anyám persze teljesen önkívületi állapotba került, amikor meglátta, hogy az új lakásunk vételét igazoló iratok és a kulcs - amit bár nem is neveznék kulcsnak, mert valami izé volt csak.
Pár nap alatt anyámmal és apámmal megbeszéltük ezt a dolgot, és amit tudtam előre leszögeztem, hogy milyen szobát szeretnék. Hamar eltelt az a pár nap ami a pihenésé volt, így rövid időn belül távoztam otthonról újabb de már csak az utolsó másfél hónapra.
(...)
A vizsgák meglettek és már összepakolva vártam apámat, aki kisvártatva be is fordult a bérelt lakás előtti parkolóba.
Nem egész két órás autóút után megláttam a városhatárt jelölő táblát, és ekkor belém csapott a felismerés, hogy akkor másfél hónappal ezelőtt voltam utoljára otthon, abban a lakásban, amiben már valaki más éli a mindennapjait. Apám talán láthatta elkeseredésemet, mire megszólalt és a kezével a lábamra csapott.
- Csak nem siratod a régi lakást?
- Hát nem is tudom apu. - hangzott a számból a keserédes mondat.
- Ne bánkódj! Nem adtuk el valami idegeneknek, a nővéredék élnek ott ezekutan, tehát mindig hazamehetsz.
Nagy megkönnyebülés volt ezt hallani. Egyszer csak megváltozott a szokott környezet és egy új lakónegyed felé gurult az autónk. Megérkeztünk. Izgatott voltam, vajon melyik a miénk. Ahogy a bejárat felé haladtunk egy nagyon helyes ki kreol sráccal találkoztunk, aki láthatóan már jól ismerte apámat. Mint megtudtam Csabának hívják, 32 éves és friss diplomás orvos. Meg kell, jegyeznem, hogy gyönyörű volt a látványa.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.08 pont (26 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 11. 27. csütörtök 06:04
Ez tetszett.
#2 v-ir-a 2011. 12. 30. péntek 16:57
1-2 elgépelés a szövegben , héha zavaró volt, de ettől függetlenül is azt gondolom, h jó a fantáziád smile
#1 Törté-Net 2011. 12. 29. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?