A+ A-

Románc a kapualjban

Tizennyolc éves voltam, mikor a szüleim elengedtek a Balatonra egy egész hónapra a nagynénémékhez. Füred mellett laktak, egy nagyon szép és csendes faluban. Elengedtek, pedig tudták, előző nyáron bele szerettem egy pincér fiúba. A srác huszonöt éves volt, fekete, és bajuszos. Nem volt túl magas, de alacsony sem, és megnyerően kedves, kimérten udvarias modorával egyszerűen levett a lábamról. No persze e mellett remek alakja és kemény ökle volt.
Felújítottuk a kapcsolatot, ami nem is szakadt meg tulajdonképpen, hiszen egész éven át hívogattuk egymást. Csak az érettségi ideje alatt volt egy kis "mosolyszünet." Étteremben dolgozott, ami mindig tömve volt a jó konyha miatt, ezért alig tudtam vele két szót is váltani.
Egész este vártam rá, és mikor bezárt a vendéglő, együtt mentünk haza. Egy hétvégi ház nagyobbik szobáját bérelte, megosztva egyik kollegájával. Ezért azután nem mehettünk hozzá, csak ha a kollegája dolgozott. A fiút mindenki Timúrnak hívta, igazi nevét nem is tudtam sokáig. Szóval Timúr nagy bika is volt mellesleg, vagy nem is annyira mellesleg?
Képes volt a nap bármely szakában bármennyit szeretkezni, akár reggeltől-estig kisebb megszakításokkal. Szenvedélyes és rámenős volt. Nem lehetett neki nemet mondani akkor sem, ha a józan ész azt diktálta volna.
Mit mondjak? Roppant élveztem ezeket a tulajdonságait. Ezért azután szeretkeztünk mindig és mindenhol. Ott és amikor éppen kedvünk támadt.
Sok-sok érdekes esetet mesélhetnék, de csak egyet említek, mert ez a legkirívóbb az összes közül.
Abban az utcában, ahol Timúr munkahelye volt, pontosan négy kapualj volt a sarokig, ahol le kellett fordulni a part felé. Sokszor álltunk meg hol itt, hol ott csókolózni, és egy kicsit smárolni is. Akkor este nem lehetett bírni Timúrral. Már az első kapualjban lehúzta rólam a bugyimat, a falnak döntött és a lábaim közé térdelt. A háziak akkor értek haza. Egy középkorú német házaspár, de Timúr - bármennyire is próbáltam eltolni magamtól - nem hagyta abba a nyalást. A házaspár vegyes érzelmekkel figyelt bennünket.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.86 pont (21 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 papi 2013. 12. 25. szerda 10:04
Remélem sok ellenpélda van a kijelentésedre.
#2 gyuri0926 2011. 11. 29. kedd 12:31
Timur és csapata régi szép szovjet ifjusági regény , feldolgozva szinpadra is . Ahogy az mese volt , ez is az , a Balatonnál nincsenek olyan házak , ahol kapualjak vannak építve !!!!!!!!!
#1 Törté-Net 2011. 11. 29. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?