A+ A-

Egy csodálatos éjszaka Steve-vel

Van egy lakásom, egyedül élek a kisfiammal. Párommal már régen szakítottam. Steve-t már ismerem négy illetve öt éve, csak egyszer találkoztunk még Kanadában. Azóta távkapcsolatban élünk, skype-on és msn-en beszélgettünk. Sok a munkája, engem rengeteg dolog ideköt Magyarországra.
Egyik nap hírül kaptam, hogy eljön hozzám, mert látni akart engem. Nem tudtam, hogy hová kapjak, pedig gondoltam rá, hogy nem működik sokáig a távszerelem. Előbb-utóbb találkoznunk kellett. Plátói szerelem volt ez autentikusan jó sokáig. A címemet leírta, bár nem igazán tudta a járást az országunkba. Szerencse, hogy egy kicsit tud magyarul, én angolul, remekül kiegészítjük egymást. A neten műholdképen is látta, merre kellett jönnie.
Elkezdtem készülődni, hogy fogadhassam Őt. Le kell szögeznem, hogy korkülönbség van köztünk, én vagyok 23 éves, Steve pedig 53. Nem számított akkor sem, meg most sem. Jóképű, fess, és nagyon sármos férfi, zöldes szemű, sűrű, sötét hajú, magas ember.
Kinyitottam az ajtót, kilestem az utcára. Szerencsémre késett a repülőgép, ezért még volt időm vacsorát csinálni, mire megérkezik. A kisfiam barátjánál aludt pár napot. Steve sem tudott sajnos néhány napnál többet lenni nálam, várta a munkája kint, forgatókönyv-íróként dolgozik. Elvégeztem mindennel, már csak az idegességemtől remegve vártam Steve-t az ajtóban. Alig talált oda, de útbaigazították. Kimentem volna elé, de estére készültem nekünk, meg így is volt megbeszélve.
Az ajtót résnyire hagytam nyitva, nyár volt, hőséggel, fel-alá mászkáltam. Ki is öltöztem a fogadására, egy vörös színű, oldalt felvágott szoknyát vettem fel. Kopogást hallottam, nyomban odarohantam. Steve bejött, átölelt és megpuszilt. Egyelőre nem léptünk tovább. Próbáltunk enni, de a gyomrunk iszonyúan remegett. Mikor utoljára láttam Őt a kamerán, akkor is jóképűnek tartottam, de az első találkozásunkkor is nagyon jól nézett ki. Képeket is küldtünk egymásnak és a második élő találkozásnak örültünk azon az estén.
Egész este mosolygott rám, ahogy én is rá. Valami különös és felettébb furcsa vonzalom lett úrrá rajtunk, mint amikor először láttuk meg egymást. Tettem be DVD-t, eléggé hosszú film volt, de szép. Közel ültünk egymáshoz, meséltünk egymásnak mindenről, ami történt velünk. Steve megfogta a kezem. A remegés fogott el. Nem vártuk meg a film végét, ittunk egy pohár bort, amit Steve hozott nekünk Kanadából.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.84 pont (19 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 zsuzsika 2015. 01. 30. péntek 07:27
Átlagos történet.
#2 A57L 2014. 01. 27. hétfő 05:40
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2011. 07. 4. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?