A+ A-

Egy üzletasszony naplója 10. rész

Amerika
Már két hónapja volt Doug partija a jachton, mikor egy délelőtt kezembe került a névjegykártyája annak a szimpatikus házaspárnak, akikkel ott találkoztam. Akkor csak bedobtam fiókomba a többi üzleti irat mellé, s most, hogy rendezgettem az iratokat, véletlenül került a kezembe. Meg is feledkeztem róla teljesen.
Pár napja érkeztünk haza Prágából férjemmel, Lajossal, ahol egy hetet töltöttünk együtt hármasban a gyerekkel. Én imádok utazni és meg is tehetem, de páromat nehéz elhívni, ő inkább otthonülős típus. Azért mégis összejött a dolog és egy csodás hetet töltöttünk a cseh fővárosban. Nem vagyok nagy húsos, de állandóan húst ettünk, fel is szedtem pár kilót sajnos, aminek nagyon nem örültem.
Tudtam, hogy a számomra oly megszokott és kedvelt életstílust csak úgy tudtam fenntartani, ha nagyon odafigyelek alakomra. Tisztában voltam vele, hogy elsősorban külsőmnek köszönhettem, hogy ezt a kicsapongó életvitelt folytathattam, és hogy egyáltalán ide eljutottam, hogy az Isten adta szépségemet kihasználva és ügyeskedve sikerült a biztos létfenntartást megteremtenem. Szépségemet alapvetően anyámtól örököltem, s neki köszönhetem majd 30 évesen is kislányos arcomat, karcsú alakomat, gyönyörű, szinte hibátlan bőrömet - ami a legnagyobb ajándék volt számomra az életben, hiszen jóformán sose kellett pattanásokkal és egyéb kellemetlen dolgokkal foglalkoznom -, s azt is, hogy genetikailag teljesen csupasz lábakkal áldott meg, amit így soha nem kellett borotválnom vagy gyantáznom. Anyám soha nem használta ki ezeket a csodás lehetőségeket és hűséges volt apámhoz, én viszont már egy új generáció szülötte voltam, s hamar rájöttem még kislányként, hogy mi mindenre használható ez az adomány. Viszont arra is rájöttem, el is ronthatom, ha nemtörődömségemmel nem figyelek oda bizonyos dolgokra. Ha össze-vissza eszem káros dolgokat, meghízok és oda a karcsú test. Ha ész nélkül járok szoláriumba vagy strandra és nem védem a bőrömet különböző kenőcsökkel, megcsúnyul a bőröm, sőt bőrrákot is kaphatok. A hosszú évek során kialakult pszichémben az a mély meggyőződés, hogy hiába volt eszem és hiába tanultam, mindent csakis testemnek köszönhetek, ja és persze nagyon laza erkölcseimnek. Ezért szinte mániákusan figyeltem oda minden olyasmire, ami veszélyeztetheti testem szépségének fenntartását.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.4 pont (30 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 A57L 2013. 07. 18. csütörtök 05:54
Jó írás.
#1 Törté-Net 2011. 06. 2. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?