A+ A-

A szigorlat

Ez a legnehezebb vizsgám. Az anyag hatalmas, az elso körben átmeno hallgatók aránya nagyon alacsony, csak mitegy 60 %, ami a muszaki egyetemen idonként jónak számít, de itt ez kifejezetten vérengzos. Annyi elonyöm van, hogy bejártam eloadásokra, így legalább nem eloször találkoztam a kifejezésekkel a tankönyvben. Igaz, évközben is voltak apróbb számonkérések, amik kellettek a gyakorlati jegyhez, de ha jó gyakorlatvezetoje volt valakinek és felpontozta a zárthelyiket, egész kis tanulással is meg lehetett úszni. Most az egyszer, a végére raktam a legnehezebbet, így alakult. Így teltek be a helyek, így hozta a többi vizsga rendje. Elég sokat tanultam, és bár egy szigorlat elott sosem érzi magát elég felkészültnek az ember, azért bizakodhatok valami kellemesebb tételben, akkor biztos átmegyek. Ha meg valami nehezebbet "sikerül" húzni, akkor meg majd meglátjuk...
10 órára vagyok kiírva. Fél tízkor már ottvagyok, nem szeretnék sokáig várni. 9 - kor kezdodött a "móka", az elso csoport már bent dolgozza ki a tételeket. A folyosón két lány ül a padon, de ok még kilencre jöttek. Örülök a dolognak, ezek szerint a 10 - es "turnusból" én vagyok az elso, be lehet korán menni, talán hamar szabadulok is... Már úgy vagyok az egésszel ilyenkor, hogy teljesen mindegy, csak máshol legyek. A legjobban azt utálom, amikor megkapom a tételt, kidolgozom, de idonként több mint egy órát várok, mire az elottem lévok lefelelnek, addig meg csak azt latolgathatom, hogy átmegyek - e azzal amit tudok, és ha esetleg igen, hányasig jutok. (Az utóbbin kevesebbet szoktam rágódni).

Az egyik lány, olyan "vizsga elott is az utolsó másodpercig" típus, vadul a könyvet bújja, kicsit félre is húzódik. Bezzeg nekem ilyenkor már egy árva betu nem megy a fejembe. A másik csak ül és bámul maga elé, valószínu ki van készülve teljesen. Nekem sincs valami jó kedvem, reggel alig ment le három falat a torkomon, meg egy pohár tea, aludtam 5 órát, de azt is inkább csak végigforgolódtam. Pontosan tudom miért ilyen letört. Odaülök mellé, a tanulóssal úgyse tudok mit kezdeni, viszont ha beszélgethetek egy kicsit, jól esik, aprót oldja a feszültséget. Halkan üdvözlöm mindkettojüket. A magolós alig lök vissza egy sziá - t, a másik lány meg csak felnéz, de nem szól semmit. Ahogy felemeli a fejét, és arca elobújik a hosszú haja alól, összeszorul a szívem. Szemei karikásak, csak úgy lüktetnek bennük az erek, arca halálsápadt. Hamar vissza is zuhan a saját bánatába.

Ha ez a lány így megy be viszgázni, tuti kivágják, meg se tud szólalni, vagy csak nem akarják majd látni. Már megfigyeltem, hogy a reszketo, de még magánál lévo vizsgázó, aki még valamelyest tudja hozni a stílusát meg amit tud, azt sokkal jobban respektálják a szigorú professzorok, mint aki esetleg sokkal többet tud, de a magolás kifacsarta a lelkét, és úgy kell kihúzni belole valamit. Hmmm, legalább elfoglalkozok azzal, hogy megnyugtassam egy kicsit, addig se szorul össze a gyomrom. Általában csak egy kis önbizalmat kell táplálni beléjük, volt olyan hogy határozottan annyit mondtam valakinek, hogy "át fogsz menni!", és lon... Ez most elég nehéz esetnek látszik, azt se tudom hogy szólítsam meg. Legalább a nevét tudom, jár eloadásokra, és elég helyes ahhoz, hogy az eddigi 3 év alatt megtanuljam. Megvan!

- Mondd csak Kati, mi érdekes van a kopadlón? - kérdezem, miközben maximális érdeklodést mutatok az alatta elterülo kövezet iránt. Azt hiszem nincs humoránál. Csak ül meredten, és bámul tovább. Perceknek tuno másodpercek telnek el, mire felém fordul. Ahogy meglátja amint tágranyílt szemekkel, kérdo pillantással hol ot, hol a köveket nézem, egy egészen halvány mosoly jelenik meg összekuszálódott arcán. "Nyertem!" Azért még mintha durcás lenne letorkol.
- Hogy voltál képes ilyen hülyeséget kérdezni?! - csattan fel, de mégsem az a hangsúly amire vártam. A mosoly átmegy valami megveto arckifejezésbe, majd ismét eltunik a hajzat alatt, és visszafordul a padló felé. Hajjaj, az a kis szájmozdulat sem igazi vidámság volt, ha jobban visszagondolok, inkább pont az ellenkezoje. Mégse nyertem..?

- Bocs, tudom, nehéz, szönyu, de ezek is csak professzorok, és akármilyen furcsa, az is Homo sapiens, ha tudsz átengednek, és nem fognak megenni. - Nem fuzök sok reményt a mondókámhoz, de nem hagyhatom ennyiben. Mégse küld el a fenébe, bár meg sem moccan. Na jó, akkor már mindegy, max. feldühítem, de az is jobb mint ahogy így ül.
- Nyugodj meg egy kicsit, biztos sokat tanultál, át fognak engedni, csak ne borulj így magadba, mert így még az se látszik milyen csinos vagy ebben a kosztümben.
Na, ha most nem csap pofon... Nem csap. Ellenkezoleg. Lehajtott fejjel, kezeivel a saját hajába túrva az ölembe borul. Teste többször összerezzen, és bár nem hallom, érzem, tudom hogy sír. Abszolút nem számítottam rá. Annyira váratlanul ér, hogy alig bírok megmoccanni. Filmeken irreálisnak tunt számomra mindig is egy ilyen jelenet, meg én sem szoktam kiborulni ennyire egy vizsgán se, bár eléggé magam alatt tudok lenni. Meg sem tudok moccanni, a következo érzék ami eljut az agyamig, hogy egy forró könnycsepp szívódik fel a nadrágomon. Egészen finoman, félve kicsit simogatni kezdem a hátát. Finom szavakkal nyugtatgatom, de magam sem értem mit beszélek össze, olyasmiket hogy nyugi, meg ne sírj... Lasan felemelem összegörnyedt testét, és felé fordulva magamhoz húzom, hogy a vállamra hajthassa a fejét.

Azt hiszi el akarom tolni, és úgy látszik neki is kezd visszatérni a tudata, surun bocsánatot kér, és eltávolodik tolem egy kicsit. A szemembe néz, és azt mondja, elnézést, hogy így rámrondtott, de az a pár szó amit hozzá intéztem volt az utolsó csepp, totál ki van készülve. Zavarodottan simítgatja a haját, többször lehajtja a fejét, alig pislant rám.
- Sose széygelld! Legalább kiadod magadból. - súgom neki, és ahogy nyugtatólag finoman megsimogatom, mire elmondja, hogy már másodszorra van, az elso alkalommal 12 nap tanulás után kivágták, ami annyira kikészítette, hogy a következo vizsgáját is elrontotta, és most újra itt van, és megint ki fogják dobni, mert úgy érzi nem tud többet tanulni. Hangja egyre többször csuklik el ismét, ahogy a mondandója végére ér, átölel, és egy könnyes tekintet után újra a nyakamba borul. Semmi színpadias mozdulat, semmi hangos bogés, csak görcsösen magához szorít, és könnyezik, míg lassan kezd megnyugodni. Enyhül a szorítása, magához tér.

Átérzem a fájdalmát, és bármilyen furcsa, magam is megkönnyebbülök, mire kisírta magát. Észre sem vettem, hogy közben beszólították a magolós lányt. Beszélgetni kezdünk egy kicsit, finoman hárítom a bocsánatkéréseit. Enyhén bókolgatok, megígérem neki hogy át fogják engedni, meg hogy olyan tételt húz amivel lebeszéli a profot a székrol, meg hasonlók. Néhány igazi mosolyra is tellik, végre felszabadul egy kicsit. A testi kontaktus már rég megszunt, mégis jóleso érzés kerít hatalmába. Segítettem rajta!

Úgy terelem a szót, hogy még véletlenül se legyen semmi köze az adott tárgyhoz, hallgatom a történeteit, élvezem ahogy felenged. Észre sem veszi, hogy arca még mindig könnyes, az enyhe kis smink is eléggé szétkenodött rajta (szerencsére nem a fehér ingemen, még a végén kérdezosködik a prof itt nekem, és nemcsak az anyagról... :) ). Már éppen szeretném finoman a tudtára hozni, hogy nem ártana, ha felkészüne rá hogy tükörbe néz, és rendbetegye magát melott bemegy vizsgázni, amikor kijön az asszisztens, hogy jöhet a következo. Bár közben szépen felgyult a tízórás csapat is, a sorrend adott. O viszont elore enged, merthogy tényleg nem ártana egy kis hideg víz, mire én megígérem neki hogy megvárom, majd eltunök, indexemet az asszisztens kezébe nyomva.

Belolem is elszállt a vizsgadrukk. Mosolyogva húzok tételt, ami nem szokásom, bár ezt az egy részt gyorsan a vakszerencsére szoktam bízni, nem perceken át állni fölötte, és eldönteni hogy melyiket szeressem. Laza kézzel felkapom az egyiket. Bediktálom a számát, és leülök a kijelölt helyre. Hmm, turheto kérdések. Lehetne jobb is, de menni fog. Összeszedem a gondolataimat, és írni kezdem amit tudok. Elég hamar el szoktam készülni a vázlattal, maximum utólag egészítgetem ki azzal ami eszembe jut, nem görcsölök sokat. Optimista vagyok, tudom hogy meglesz. Hallgatom ahogy az elottem levo vizsgázik. Még rajta kívül egy ember (az a magolós lány) és én jövök. A teremben mindenki nagyon izgatott, legalábbis aki pillanatnyilag beszédre kényszerített hallgató. Kivéve engem. Megszállt valami jókedv, amely nem ereszt, és nem engedi hogy azon szorongjak, mennyit tudok. Ahogy a fiú végez, behívják a következot. Kati mosolyogva libeg be a terembe. Az összes sminket lemosta magáról, szerintem így sokkal jobban is mutat, de ez magánvélemény. Haja kicsit vizes itt - ott, de semmi messzirol megfigyelheto nyoma sincs az egy órával ezelotti magábaborulásának. O is elég lazán húz tételt, és amikor leültetik, rámmosolyog, majd int, hogy egész jó amit kapott. Buzgón nekilát, én meg csak figyelem. Úgysincs mit nézni, melegem van, jócskán 30 fok van, leveszem a zakót, és engedek a nyakkendobol. Nézem a lányt, kibámulok az ablakon. így egész kellemes a várakozás, mintha csak arra várnék, hogy a prof beírja a 4 - esem vagy ötösöm, aztán mehessek haza. Kati nagyon jól néz ki, bár eddig nem nagyon tunt föl, most hogy jobban megszemlélem, tényleg csinos. El is merülök a látványával, amikor o is kész lesz a vázlattal, néha össze is mosolgunk.

Szinte váratlanul ér, hogy szólítanak. Ja, tényleg, még szigorlatozni is kell? Heh, sebaj. Köszönök a profnak, és amikor int, elkezdem mondani a mondókámat. Kérdezget, válaszolok. Kicsit kötekedos, minden apróságra kíváncsi. Van amire nem is tudok felelni. Huh, azért megisszaszt rendesen, foleg hogy a nyári hoségben percrol percre tornássza fel magát a homéro higanyszála. Végül diadalittasan kérdez valami olyasmit, amire tuti nem tudok válaszolni. Nem érdekel, a kettes csak megadja, és akkor megvagyok, mehetek haza. Közli, hogy beírja - e a négyest, vagy kérdezzen az ötösért. Erre nem számítottam. Mindegy, írja be a négyest, úgyse fog ötöst adni, nem szokása. Alig várom hogy végre kaparjon valamit az indexembe... Végre.. Elköszönök, és még egy bíztató mosollyal meg a négy ujjamat mutatva elsétálok a Kati elott. Visszamosolyog. Hang nélkül kimondom neki, hogy megvárom.

Odakint leülök a padra. Szent ég! Túlvagyok ezen is! Hurrá! Ledobom a hülye nyakkendot. 15 fokkal melegebb van itt, mint amikor bementem. Hátradolök a padon, és a kérdezo, aggódó, vizsgára váró emberkéknek csak benyögöm a négyes eredményt. Szegények... Mindegy, ma már elég volt egy ember aki kisírta magát rajtam, elég volt a vizsgázásból is. Még megvárom, aztán húzok haza, ideje pihenni egy kicsit.

A lelkesedésem egy kicsit alábbhagy a megvárást illetoleg, rohadtul melegem van, meg szomjas vagyok, remegnek a lábaim. Kezd rámszakadni az eddigi napok feszültsége. Átmentem, és most jó volna otthon kicsit lemosakodni, meg kijáratni a HiFi - t valami zenével, had szóljon, aztán ha kitomboltam magam pihenni egyet.

Nyílik az ajtó, itt a Kati. Arca izzadt, de vigyorog mint a gép. 4 - est kapott o is. Oké, tunjünk haza... Összeszedem a zakómat meg a táskámat, és gyors léptekkel indulunk el mind a ketten, minél messzebb innen, végre vége... Azért még elkísérem a lányt a kolesz felé, mint kiderül vidéki, és mielott hazaindul, még felfrissíti magát, meg összeszedi a cuccait. Az utcán iszonyú meleg van. Már a metróban majd megfulladtunk, pedig csak két megálló. Aztán most sétálhatunk az ötven fokban. Mit meg nem tesz az ember egy noért, puszta udvariasságból... Így sokkal hosszabb úton jutok haza. Mindössze annyit teszek csak hozzá a napon sétálva, hogy jól esne egy hideg ital, erre a Kati ígér nekem egy kis behutött Spite - ot, azt mondja van a szobában. Ezt örömmel elfogadom.

Már a kolesz eloterében sokkal jobb a klíma, kicsi a mozgás, nem jött be a meleg se. Ahogy felmegyünk a szobába viszont újra megcsap a forróság.
- Jaj, nyitvahagytam, az ablakot... - mondja a Kati...
- Amíg van abból a Sprite - ból...
Kicsit körbenézek a szobában, amíg elokerül két pohár. Háromágyas, átlagos "hallgatói lakosztály". Az öreg orosz huto teljes (hang)erovel küzd az italunkért. Az eloterében van egy csap egy tükörrel. Ez tetszik, igénybe is veszem. Megmosom a kezem, lelocsolom az arcom. Mindjárt jobb... Kicsit kigombolom az ingem is, rohadt melegem van. Közben megjön az ital meg a lány. :) Az elsore le is csapok, és az utóbbinak átengedem a mosdót. Megköszönöm a hus folyadékot, és élvezettel belekortyolva valami ülo alkalmatosság felé indulok, miközben a huto tetejérol lekapom a palackot. Kell az még...
- Kati, megmentetted az életem. - mondom, miközben mégegy pohárral töltök magamnak. Felnézek a lányra, és majdnem kiszalad a pohár a kezembol. Ledobta magáról a blúzt, és egyszál szoknyában és melltartóban fröcsköli magára a vizet. Amikor rámnéz, csak mosolyog.
- Te mentetted meg az enyémet... - súgja, miközben a víztol csillogó arccal és felsotesttel felém közeledik. Én csak ülök a széken, és letaglóz a látvány. Mielott meg tudnék mozdulni, kiveszi az üveget és a poharat a kezembol, az terpeszben a combjaimra ül, úgy felhajtja a fél pohárra sikerült italt, mintha vodka lenne, és egy határozott mozdulattal az ajkaimra tapad...

Észre sem vettem hogy ennyire megkívánt. Azt hittem azért mosolyog mint a tejbetök egész úton idefelé, mert átment a vizsgán, és kész. Utólag visszagondolva lehet hogy o ajánlotta fel a Sprite - ot? Abszolút el voltam varázsolva, ebben a melegben nem figyeltem már semmire...

Elképesztoen szenvedélyes csókot kapok tole, alig bírom felvenni a ritmusát. Ahogy én is magamhoz ölelem, úgy hozzám simul, mintha össze akarna olvadni velem. A mellei hozzámsimulnak, ujjai a hátamat markolásszák, nyelve az enyémet keresi, lélegzete fuvallatként szalad végig az arcomon. Ahogy felveszem a ritmusát, halkan nyögdécsel. Lassan enged a szorításból.
- Azért jó volna ha mondanál néhány szót, mert ez nem tartozik a Sprite iváshoz...
Szemlesütve, kis szünet után válaszol:
- Oké, igazad van... Nem kellett volna így lerohannom téged. De nemcsak azért voltam ennyire ki vizsga elott, mert elozoleg megbuktam, hanem mert már elsore is azért vágtak ki, mert elhagyott a barátom egy másik noért, és a szomorúság mellett még az önbecsülésem is tönkrement. Totál magam alatt voltam, meg is vágtak, aztán mégegyszer, és erre jöttél te, akit eloadásokon is többször megnéztem magamnak, és lelket öntöttél belém a vizsga elott, és nagyon....megkívántalak. Bocs...
Amíg mondja, felkel az ölembol, és összeszedi a blúzt, majd bizonytalan mozdulatokkal magára cibálja, aztán leül velem szemben az ágyra. Lassan begombolgatja, és kérdoen rámnéz.
- Nem haragszol?
Leülök mellé az ágyra, de csak lesüti a szemét, és befejezi a gombolkodást.
- Szerintem is nagyon csinos vagy, és speciel nekem sincs barátnom... - suttogom a fülébe, és finoman átkarolom. Egy darabig néz rám, a kérlelo, kedves, meleg barna szemeivel, majd szó nélkül szembefordulunk, és lassan, félve ismét összeér a szánk. Lágy, finom mozdulatokkal kóstolgatom a puha ajkait, és közben a karját simogatom. Most az én gombjaimmal kezd foglalkozni, az elsot félve bontja ki, de amikor egy forró csókot kap érte, folytatja. Egy kicsit eltávolodunk egymástól, és érto gondoskodással kezelésbe vesszük a pici fehér gomokat. Egszerre nyitjuk szét, és dobjuk le magunkról a ruhadarabokat, és ismét átölelem. Megtalálom a melltartó csattját, és azt is kibontom. Elorehúzom a pántot, és kibújtatom belole. Tekintetem a kebleire szegezodik, ahogy mozdulatomra lassan elobújnak a szorító fogságból. Borén még mindig folyadékcseppek gyöngyöznek, és ahogy a két csodaszép gömbölyu halom kiszabadul, elszáll minden kételyem arra vonatkozólag, hogy talán nem kéne ezt csinálni. Szóban is megdícsérem a díszes halmokat, és finoman magamhoz húzom oket, tulajdonosukkal együtt. Csókunk ismét hevessé és vaddá válik, ahogy a két forró test összeér. Kemény bimbói, és az a két csodálatos halmazállapotú puha, mégis szilárd test hozzáér a mellkasomhoz, behunyom a szemem, és csak élvezem az ölelést.

Ahogy magamhoz térek egy kicsit, a kezeimmel is felhedezem az elém táruló látványt. Végigsimogatok fülcimpát, nyakat, vállat, csókot adok arcra, ajakra, mellbimbóra, és hallgatom ahogy élvezi, érzem ahogy o is simogat. Abszolút tuzbe hoz. Felhúzom az ágyról, és szinte letépem róla a szoknyát, miközben o is majdnem tönkreteszi a nadrágomat. Ahogy a szoknya lehullik róla, hanyattlök az ágyon, és egyetlen mozdulattal a cipomtol, a zoknimtól, az alsógatyámtól és a nadrágomtól is megszabadít. Nem hagyom magam. Ismét felállok vele szemben, és megmarkolom a fejét. Beletúrok a hosszú hajába, és megcsókolom, miközben olyan szorosan ölelem magamhoz, hogy ágaskodó férfiasságom, melyet épp az imént leplezett le ilyen orvul a hasához préselodik. Egy szabad falfelületnek lököm, és megmarkolom a fenekét. Megfordítom a tengelye körül, aztán mind a kettonket átlendítem úgy, hogy én dolhessek a falnak, o meg nekem. Megmarkolom a két mellét, és belekóstolok a forró nyakába. Felnyög, és az egyik kezemet lejjebb irányítja, miközben az ölelésemben vergodik. Bal kezemmel csigalassúsággal haladok lefelé a hasán, miközben jobb mellbimbóját a hüvelyk és mutatóujjam közé fogva, finoman morzsolgatom. Egész teste megfeszül erre a mozdulatra, elcsukló hangon megkér, hogy legyek finomabb vele, ezért újra a tenyerembe veszem a keblét, és a középo ujjamat fel - le mozgatva a gyurus és mutatóujjam közt, simogatom a kokemény, forró, piros játékszert. Közben a kezem leér a combjaihoz, de ahelyett hogy rögtön bevenném a várát, csak a lábai belsejét simogatom. Nem bír magával. Behunyt szemmel nyom neki a falnak, a szeszámomat a hátán görgeti, dobálja magát a kezeim között, mint valami jól nevelt áldozat a vámpírnak, felkínálja a nyakát, és minden erejével azért küzd, hogy végre hozzáérjek legintimebb testrészeihez.

Nem kínzom tobább, ujjaim besiklanak a bugyija alá, és szétnyitják a szeméremajkait. Feltöro nyögéssel nyugtázza, és ahogy mozogni kezdek a tuzforró, nedves kehelyben, szinte azonnal eljut a csúcsra. Megrázza a testét a gyönyör, Ujjaim jutalma egy adag kéjnedv, és a felém forduló lánytól egy elképesztoen vad csók... Amint egy picit magához tér, csak annyit mond:
- Méég!
Kívánsága parancs. Magamfelé fordítom, és csókolgatom, miközben az ágy felé lépkedek vele. Ahogy végigfektetem rajta lefejtem a bugyiját. Magával ránt. Fejemet a keblére irányítja, miközben teljesen szétrakja a lábait, hogy hozzáférhessek. Ujjaim ismét kalandra indulnak, ajkaim pedig megízlelhetik a kis piros gyümölcsszemecskét. Nagyon kellemes íze van, és mindehhez járul a hang, ami a mozdulatokat követi. Elképesztoen élvezem, ahogy örömet okozok neki. Anyira éhes, annyira édes... Elhúzni sem tudnám a fejemet, de nem is akarom. Magához szorít, de figyel hogy meg ne fulladjak. Egyik kezem a nyakán, másik a szeméremajkai közt kalandozik. Mutatóujjammal behatolok a forró barlanba. Elképesztoen reagál. Csókra irányítja a fejemet, és el se ereszti. Szinte fulladozik a gyönyörtol, ahogy mégegy ujjam követi a felfedezot. Tenyerem közben a csiklóját masszírozza, másik kezem folytatja mellének "domborzati viszgálatát".

Hallgatni, érezni is csodálatos ahogy átadja magát a gyönyörnek. A melegben is élvezem a forróságát, két csók között átszellemült acát nézegetem, füleim eltelnek csodálatos hangjaival, kezeim a legfinomabb dolgokat érintik, amit férfi csak kívánhat. Ez a test isteni játsékszer, és én imázom ezt a játékot. El is feledkezem magamról. Idonként onnan tudom hogy férfiasságom követelné a magáét, hogy amikor fordulok egyet, fájdalmasan szorul neki az ágynak, vagy surlódik végig a lepedon. Nem érdekel. Hozzásimulok inkább ehhez a varázslatos testhez, és kényeztetem ahol érem. Megpróbálom megtalálni a G pontját, de alig veszek észre különbséget, akármit csinálok, csak táncol a teste a kezeim közt a gyönyörtol. A fejemet sem fogja már, hagyja hogy mozogjak rajta, idonként erotlenül simogatni próbál, egy - egy hevesebb mozdulatnál belémkatmol. Nem tudom megítélni, mikor és hányszor száll el a karjaimban, szerintem o nem is törodik ilyenfajta matematikával. Csak egyet tudok azonosítani, amikor is teste fáradtan feszül meg még egyszer, egy folytott sikoly még elhagyja az ajkait, és elernyed a karjaimban. Most van idom eloször igazán végignézni rajta. Elképesztoen szép, ahogy izzadt, lihego teste fekszik elottem, és várja hogy a hozzá tartozó lélek visszatérjen a fellegekbol, és ismét irányítása alá vonja...

Csak piheg elottem, én meg csodálom, mintha az én lelkem is különjárna a testemtol, nem érzek semmit, csak ot látom. Ahogy visszatér a tudata, lassan én is feleszmélek, megkeresem az üdítospalackot. Egy kicsit felmelegedett, de legalább nem kap tüdogyulladást. Felültetem, és megitatom. Mohón kap utána, kiszáradt ajkai úgy tapadnak az üveghez, mint valami sivatagi utazónak, aki egy napja nem ivott. Óriási kortyokban issza a nedut, míg hirtelen a kezembe nyomja, és összegörnyed. Majdnem megfullad, köhög, prüszköl, és végül egy böfögésbe meno csuklással könnyebbül meg. Csak mosolyok, és bocsánatot kér az illetlen hangeffektusért. Én is meghúzom egy kicsit a palackot, de én már óvatosabb vagyok. Amikor leteszem, a szemembe néz...
- Még... - mosolyog felém a csillogó barna szemeivel.
- Még Sprite - ot? - kérdezem, de sejtem hogy mást akar...
- Neeem, ezt... - monda, és megmarkolja a fulladása okozta ijedtségtól kissé lelankadt szeszámomat. - Ez kimaradt, és te még különben sem kaptál semmit.

Ahogy finom ujjai hozzámérnek, hirtelen érzem a testem. Elönt a vágy, amit eddig elnyomott az o gyönyörének látványa. Egy pillanat alatt újra kokeményen állok készen bármire. Kati feláll, és eloszed egy csomag gumit, mosolyogva visszatér, és bontani kezdi. Hanyattfekszem az ágyon, és rábízom magam. Nagyon tetszem neki. Simogatja a kokemény testrészemet, és elismeroen nyilatkozik. Elképesztoen jó érzés ahogy csinálja. A munkaruhát nagyon ügyesen teszi a helyére, az is külön élvezet. Tú jó élvezet... Alig tudom visszafogni magam, hirtelen minden gyönyör amit eddig láttam, és amit a kezével visszaad összpontosul bennem, majdnem elsülök. Lihegve fogom vissza magam, és felülök. Engedelmesen hanyattfekszik mellettem, és magárahúz. Megmarkolja vágyai tárgyát, és mielott ellenkezhetnék, magába irányítja. Ellentmondást nem turoen markolja meg a hátamat, és húz egyre beljebb...

Oooooh... Csodálatos gyönyör és gyötrelem. Élvezni és mégsem elszállni abban a pillanatban! Felnyögök a kéjtol, hangom az övével elegyedik. Ölelem, csókolom, és szorítom, míg o engem szorít ott alul. Nem merek megmozdulni, hiába ösztökél. Lihegve kérem, hogy várjon egy kicsit, mert különben nem tart sokáig. Nem engedelmeskedik, mozgatja a csípojét, a fejekembe karmol. Jaaaj... Ne csináld... Teljes erombol beléhatolok. Mozdulni sem bír. Szája nyitva van, alig kap levegot, egy néma sikoly hagyja el a torkát. Barlanga teljesen rászorul a könyörtelen behatolóra. Nem mozdulunk egy jó darabig. Elképeszto... Olyan, mintha elélveztem volna, de nem történt meg. Lelkem eljutott a csúcsra, de a testem nem követte. Nem is sültem el, nem is lankadtam le. Picit visszaveszek az erombol, Kati is magához tér. Ismét azt az egy szót súgja a fülembe kéjesen:
- Még...

Teljesen átveszi az irányítást. Finoman lelök magáról, a hátamra fordít, és fölémmagasodik. Hosszú haját hátravetve, egyik kezével helyére irányítja a szerszámom, és egy mozdulattal kéjesen, mélyen beleül. De még milyen mélyen! Ez már - már nekem fáj! Ahogy a pillanatnyi gyönyör után kinyitom a szemem, hátrafeszült testét látom, amint átszellemült, eltorzult arccal a következo lendületet veszi. Még mélyebbre! Én is felnyögök, egy kicsit félreült, majndem kettétörte a farkam. Lassú, de elképesztoen vad vágtába kezd rajtam. Karcsú teste körül ugrándozik a haja, szemei behunyva, és minden lehuppanásnál egy néma sikoly, bele a semmibe. Elképeszto látvány, megint rajta marad a tekintetem, bár már nem bírom feldolgozni. Alulról felfelé utat követel magának az a szorító, csodás érzés, testének minden mozdulata kivetül alagútjának ölelésében. Sokszor okoz fájdalmat nekem is, ahogy ficánkol, vergodik rajtam, de elképesztoen vad tánca abszolút magával ragad. Isteni keveréke ez minden heves érzelemnek. Még érzem, hogy a kezeivel a lábai közé nyúl, magát simogatja. Segítek neki. Erre még keményebben befogad. Elképeszto ez a lány, ez tisztességesen fájhat neki, és ráadásul ma nem ez az elso komoly élménye, kegyetlen éhes lehet...

Nem bírom tovább. Feladom, felszállok, elrepülök a csodák világába. Hirtelen csönd van, még egy elhaló noi sikoly férkozik a tudatomba, aztán percekig semmi. Elönt, átjár a forróság, kiver a víz, felszabadul minden ami bennem volt... Ilyen heves élvezetet sem tapasztaltam még.

Mire visszatérek a világba, Kati már rajtam szuszog. Nem moccan. egy pillanat alatt elaludt rajtam. Finoman az ágyra teszem az ernyedt testét, csókot lehelek a homlokára, és egy vékony takaróval betakargatom, nehogy kiizzadt teste megfázzon. Kábán felöltözöm. Mittudomén mi lenne, ha itt ébrednék mellette. Azért egy lapra felírom a telefonszámom, és az ágya mellé teszem. A szobatársai úgysem fogják tudni mi az, de o igen. Aláírásként csak annyit írok a lapra, hogy "4". Ténlyeg, hol vannak a szobatársak? Nem mintha hiányoztak volna... Mielott kilépek a szobából, még belenézek a csap fölötti tükörbe. Szemem csillog, arcomon akármit csinálok ott az a földöntúli mosoly. Hátranézek a szendergo lányra, és finoman becsukom az ajtót. Hazamegyek. Rá se tudok nézni a HiFi - re, végigdöglök az ágyamon, és elalszom...

A családom ébreszt fel, azzal hogy hányast kaptam, illetve hogy valami kedves noi hang keres telefonon, és mindenképpen beszélni akar velem... :)
Szavazz Te is!

Átlag: 6.57 pont (421 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#49 zsuzsika 2016. 10. 19. szerda 09:13
Örülök,hogy rátaláltam a véletlenek között.Jó történet.
#48 feherfabia 2016. 07. 16. szombat 07:04
Nagyon jó!
#47 zsomberos 2016. 07. 15. péntek 22:33
Jó volt.
#46 listike 2014. 08. 2. szombat 09:54
Nagyon tetszett.
#45 Clown85 2014. 07. 24. csütörtök 09:47
smile
#44 A57L 2014. 05. 22. csütörtök 06:08
Nem lett rossz.
#43 feherkalman1 2014. 04. 11. péntek 23:42
Egész jó.
#42 brunnyer 2014. 03. 20. csütörtök 15:58
Nagyon jó!
#41 tutajos46 2013. 07. 8. hétfő 11:41
Szerencse hogy hálás volt a lány a segítségért. Szép történet.
#40 tutajos46 2012. 12. 9. vasárnap 07:25
Nagyon tetszik!
#39 v-ir-a 2009. 11. 23. hétfő 19:31
Pontifex ... ez így igaz nOr történeteit súlyosan alulpontozták. nOr sztroijaban épp az a szép, hogy trágárság nélkül adja vissza a testi vágyat, úgy , hogy közben az olvasó maga is szerelmes lesz.....és újra át szeretné élni a szenvedélyt..10 pontnál többet ér
#38 Pontifex 2009. 07. 1. szerda 22:00
Ez tényleg igazán jó!Nem is értem a pontszámot - a "top 10"-ben a a történeteknek legalább a fele sokkal gyengébb!
#37 pisti47 2009. 07. 1. szerda 14:08
Kedves coolface. Nem lettél volna jó magyartanár, ha a helyesírási hibákat nem tudod megkülönböztetni az elgépeléstől. Hiába, aki gördülékenyen és gyorsan ír, az néha ejt hibát. Ennek ellenére így van ritmusa és őszinteségérzete az irománynak. Persze, hogy 10 pont.
#36 tiborg 2007. 12. 14. péntek 01:05
O.K. csak a bevezetes kisse
hosszu es hianyzik egy kis
tragarsag !??!
#35 coolface 2007. 12. 13. csütörtök 18:35
ha én lettem volna a tanárod megbuktattalak helyesírásból én is szoktam hibázni néha de itt túl sok a helyesírási hiba,egyébbként a történet nem rossz:)
#34 Kati 2004. 09. 28. kedd 10:18
Az lett volna a jo, ha egy kicsit jobban felreulok es tenyleg kettetorom a farkad. Ki engedte meg, hogy elmondd, ami csak mi kettonkre tartozik?
#33 csacsika 2004. 07. 15. csütörtök 22:14
ez siman 11 pont...2x mentem el :-)))

ez a magyar erotikus tortenetek kiralya! ilyen jot meg nem olvastam!
#32 Sweety 2004. 07. 7. szerda 23:26
tényleg nem tudok mit hozzáfűzni, csak azt hogy király!
10 pont
#31 Salix 2004. 06. 15. kedd 11:09
Minden elismeresem, 10p! Nagyon szep es igenyes tortenet. Bar iras utan atolvashatnad az elgepelesek korrigalasa vegett. Lett folytatas?
#30 roserose 2003. 11. 13. csütörtök 01:50
Csatlakozom az 1ik előttem szólóhoz: ezt nevezem én is erotikus történetnek!
Alig várom éltem első szigorlatát így másodévesen!
Ja: Még...
Még történetet! :-)
Gratula. 10 pötty :-)