A+ A-

A kakukk

Szent György és a sárkány
"Ha megfizetsz, én előtted
megkakukkolom a feleséged.
Neki is jó lesz,
neked is jó lesz,
és én is élvezem!
Én vagyok a kakukk,
a kéjes kakukk
Abból élek, hogy a
pénzedért a nejed pináját
megdömöckölöm.
Száll a kakukk,
száll a kakukk,
száll a kéjes kakukk!"
dudorásztam magamban a magam faragta nótácskát, miközben a nap dicsőséges sugarai a szomszédos sugárút zajával együtt dőltek be harmadik emeleti irodám tágra nyitott ablakain. A félig lehúzott rolóval beárnyékolt szobában világos pászmákat vetettek művészi faragásokkal díszített íróasztalomnak egy repülőgép-anyahajó fedélzetének méretével vetekedő sötét lapjára, no meg Cavalli mokaszinos lábaimra, amelyeket e sötét asztal tetejére kényelmesen felraktam. Az utca túloldalán, az Operaház penészzöld lemeztetője szinte vibrált a hőségben.
Rekkenő nyár volt. A mennyezeten forgó ventillátorok suhogása alatt szerettem így, mélyen székembe csúszva az asztal mögött ücsörögni, és asztalra pakolt lábakkal a kuncsaftjaimra várni.
A lábujjhegyen járó időt azzal múlattam, hogy eljátszottam, én vagyok Phil Marlowe mesterdetektív, aki hasonlóan dögletesen meleg napokon szintén az irodájában ücsörgött és várta, hogy tűsarkain betipegjen hozzá egy bolerós ügyfele. A nőnemű ügyfél, egyben a végzet asszonya, miután egy minden más földi halandó által kibogozhatatlan ügy kiderítésével bízza meg, két fejezettel később a karjaiba omlik, és hevesen csókolódznak egymással. A szenvedélyes szeretkezés képszerű ábrázolása persze Chandler könyveiben elmarad, mert az akkori időkben ez - a regényekben legalább is - nem volt illendő, pedig nyilván akkoriban sem kevesebb odaadással művelték a pinareszelés nemes műfaját, mint manapság.
Marlowe és közöttem a játszi párhuzam persze bármennyire is vonzó és szórakoztató volt, ott mégiscsak sántított, hogy amíg ő egy lepukkant és poros irodában várta, hogy Raymond Chandler tolla végre agytornáztató bonyodalmakba és macho leszámolásokba lökje, addig én az Operaház tetejére néző hoch-elegáns luxuslakásom madárröptetésre is bőségesen alkalmas, hatalmas hodályában vártam az íróasztalra feltett lábakkal, hogy ügyfelem lentről a kapuból végre felcsöngessenek hozzám.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.12 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 vakon53 2016. 03. 18. péntek 15:32
El lehetett olvasni.
#4 listike 2014. 03. 10. hétfő 16:09
Tetszett.
#3 A57L 2013. 09. 16. hétfő 04:33
Nem rossz.
#2 mif23 2013. 03. 24. vasárnap 17:31
Nagyon tetszett! Lehetne folytatása is.
#1 Törté-Net 2011. 04. 7. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?