A+ A-

Szex a bányában

Napsütéses délutánra szervezte barátom a kirándulást. Egész délelőtt rohangálás, minden mással kellett foglalkozni, csak egymásra nem volt időnk. Így kellőképpen felizgult állapotban szálltunk be az autóba - miénk a délután. Én még nem tudtam, hová indulunk. Hajtott a kíváncsiság, de nem árulta el úticélunkat.
Miután elhagytuk a várost, megkérdezte, emlékszem - e még arra a délutánra, amikor strandolás után, a Velencei - tó környékén, autókázás közben elégítettem ki magam az anyósülésen. Apró szoknya volt rajtam és bikini felső. Még éreztem, hogy vizes az alsóm. Úgy döntöttem, leveszem. Mindig izgat, ahogyan felcsillanó szemeivel rám néz. Benyúltam a szoknyám alá és elkezdtem simogatni a csiklóm. Ahogy játszottam magammal, barátom egyre jobban felizgult, már totálisan kész volt. Farka feszítette a nadrágját és alig várta, hogy találjon egy helyet, ahová félreállhat. Én persze nagyon élveztem a helyzetet, így nem volt nehéz eljutnom a csúcsra. Szinte feküdtem az ülésen, a biztonsági öv feszített, megvágott, de addigra teljesen kikapcsoltam. Még éreztem, hogyan enyhül az orgazmus érzése a puncimban. Hasamra tettem a kezem, szeretem figyelni, hogyan múlik el. Abban a pillanatban állt meg az autó. Ő kipattant, kinyitotta az ajtót mellettem, majd hasra fordított és rögtön belém hatolt. Imádja ezt csinálni, pontosan tudja, hogy ilyenkor mennyire érzékeny vagyok és pillanatok alatt újra eljutok a csúcsra. Most is így volt. Ahogy újra elmentem, érezte az összehúzódó, szűk vaginámat, látta, hogy mennyire kiszolgáltatott vagyok, hogy azt tehet velem, amit akar és közben bárki megláthat... Ebben a helyzetben nem volt nehéz elélveznie.
Szeretek visszagondolni ezekre a helyzetekre, újra beindítanak. Ahogy ezen az emléken töprengtem, a puncim újra nedvesedni kezdett. Önkéntelenül is odanyúltam, amit persze a barátom is észrevett. Elmosolyodott, én pedig tudtam, hogy ő is ugyanarra gondol, mint én. Imádom, ahogyan kiprovokálja ezeket a helyzeteket. Nadrágomon keresztül simogattam magam. Sok időm nem maradt, mert meg is érkeztünk. Kicsit "csalódottan" szálltam ki az autóból, de végre megtudtam, hová is jöttünk. Nagyon régen jártam itt utoljára, Gánton. Külszíni bánya és kis múzeum, a falu elején. Besétáltunk, megváltottuk a jegyünket, majd elindultunk befelé. A múzeum őre és egy ismerőse beszélgettek, ám ők inkább a kinti jó időt választották a benti hűvös helyett.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.77 pont (44 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 papi 2014. 05. 4. vasárnap 10:33
Nem rossz
#3 Remete D. László 2010. 11. 27. szombat 09:04
Korrekt, a lényegre törő írás sallangok, és különösebb hibák nélkül. Érdekes, hogy az egyetlen hozzászólás, éppen a rövidségét kifogásolja, pedig a többi elnyújtott írás csak romlik azáltal, hogy teletömi az írója sok helytelenül és magyartalanul megírt felesleges mondattal meg a szokásos bevezető leltárral. Inkább azokon kellene fanyalogni!
Szokás szerint lepontozott, jó írás.
#2 tiborg 2010. 11. 24. szerda 03:46
Ez tenyleg gyors volt! Vege lett mielott elkezdtem !!
#1 Törté-Net 2010. 11. 10. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?